Oldalak

▼

2017. május 2., kedd

(Más) napló 78.



Az autonómia és a reformok

Kisebbségjogi témák

 

Április 24.

Ritkuló lakodalmak

– A bánáti Muzslya egykor a lakodalmairól volt híres. Nem volt ritka, hogy egy hétvégén három lakodalmat is tartottak. Manapság már egész évben sincs ennyi – írja K. I.[1]

Az egyre ritkább lakodalmak a délvidéki magyarok fogyatkozásának, településeink elnéptelenedésének a legjobb bizonyítékai.

 

Április 25-26.

„Az autonómia európai megoldás”     

Tőkés László európai parlamenti képviselő és a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) elnökének a meghívására, a külhoni magyar érdekképviseleti szervezeteket tömörítő testület képviselői (a felvételen) 2017. április 25-26-án Brüsszelben kihelyezett ülést tartottak.
 

– Legutóbb öt évvel ezelőtt jöttek a KMAT keretében a határon túli szervezetek vezetői Brüsszelbe, azóta pedig nem sokat változott a helyzet, sem az európai intézmények nem lettek érzékenyebbek ügyünk iránt, de az utódállamokban sem sokat javultak az autonómia esélyei – emlékeztette Tőkés László az egybegyűlteket.[2]
Tőkés hangsúlyozta, hogy „az autonómia ügyében csakis akkor lehet előrelépni, hogyha a magyar szervezetek határozottan felvállalják annak képviseletét, és hogyha az önrendelkezés lesz politikájuk ’közös nevezője’”.[3]
Az ülésen ott voltak a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Pártjának (VMDP) képviselői is.[4]
Az ülésről kiadott közleményből arra lehet következtetni, hogy a három vajdasági magyar párt képviselő meg sem szólaltak az itten magyarság autonómiájának ügyében. Ezen egyáltalán nem kell csodálkozni, hiszen két magyar párt – a VMSZ és a VMDP – koalícióban van a hatalmat gyakorló Szerb Haladó Párttal (SMS). Egyedül a VMDK tart még ki az autonómia mellett.
Deli Andor vajdasági (Fidesz-VMSZ-es – B. A.) képviselő „azt hangsúlyozta, hogy Brüsszel ’barátságtalan’ viszonyulása ellenére a kényelmetlen témákat is fel kell vállalni”.
A problémát nem Brüsszelben, hanem itthon kell keresni. Ha a magyar pártok egységesen, vagy ahogyan Tőkés László képviselő fogalmazott, „határozottan felvállalnák” az autonómia ügyét, Brüsszel is nagyobb odafigyelést tanúsítana.
Az ülés zárónyilatkozatát mind a három délvidéki/vajdasági párt is aláírta. Ebben az a megállapítás is olvasható, miszerint „a magyar közösségek – európai sorstársaikhoz hasonlóan – szülőföldön boldogulásának egyetlen biztosítéka a tényleges és teljes körű autonómia. Teljes körű, azaz a személyi elvű, kulturális és területi autonómia, illetve ezek kombinációja.”[5]
– A KMAT szervezésében ősszel az önrendelkezéssel és az autonómia esélyeivel foglalkozó, reprezentatív konferenciára kerül sor, amelynek szervezéséhez máris hozzákezdtek – közölték az ülésről.[6]
Vajon a vajdasági magyar pártok viszonyulásában őszig lesz-e valamilyen előrelépés az autonómia ügyében?

Április 27.
Járekon magyar emléktábla nem lesz?
– Az április derekán tartott temerini képviselő-testületi ülésen tett napirend bővítési indítványt Csorba Béla, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) képviselője. Kérte, hogy kerüljön megvitatásra a tájékoztató, hogy milyen fázisban van a járeki láger áldozatai emlékművének készítése, és hogy lesz-e rajta magyar nyelvű tábla, amely emlékeztet majd az 1944 és 1946 között Járekon elhunyt magyar áldozatokra, illetve, hogy az emlékkereszt tábláján lesz-e magyar nyelvű szöveg, ahogyan az érvényes törvények és községi dokumentumok előírják? Lesz-e említés a kialakított emlékhelyen a láger mintegy 6500, többségében német áldozat mellett a 200-300 magyar áldozatáról is – tette fel a kérdést G. B., a cikk írója. [7]
Csorba elmondta, hogy „hogy a 7 pontban összefoglalt válasz megemlíti, hogy a községi közigazgatás illetékes osztálya tavaly szeptember 27-én hozott végzést a Duna menti svábok emlékműve felállításának engedélyezéséről. A munkálatok a befejeződésükhöz közelednek, már felállították a márványkeresztet, mellette kétoldalt az emléktáblákkal, amelyekre a korábban megadott szöveget vésték. A szöveg szerb nyelven (cirill írásmóddal), magyarul és németül olvasható, a község alapszabályával és a köztársasági előírásokkal összhangban. Felavatására május 6-án kerül sor.”[8]
 

Folynak a munkálatok a járeki láger áldozatainak emlékhelyénél (Góbor Béla felvétele)

A kérdésnek azon részére viszont, hogy lesz-e magyar nyelvű tábla, amely emlékeztet az 1944 és 1946 között Járekon elhunyt magyar áldozatokra, nem érkezett válasz. Ezért Csorba levelet írt a polgármesternek, amelyben nem kizárólagos, hanem kompromisszumos javaslattal állt elő: a járeki emlékkereszthez helyezzenek el még egy táblát a következő magyar és szerb szöveggel „… és a járeki tábor minden ártatlan áldozatainak emlékére!” A probléma tehát az, hogy a táblákon csak a német áldozatokat említik, a többieket nem – olvasható az írásban.
A jelekből ítélve magyar nyelvű tábla, amely „emlékeztet az 1944 és 1946 között Járekon elhunyt magyar áldozatokra” nem lesz. A Csorba által javasolt „kompromisszumos javaslat” sem említi a magyar áldozatokat.
Csorba Béla több éve foglalkozik a Jéreki tábor történetével. Ez mellett a VMDP községi képviselője is. Nem lett volna időben tájékoztatva/tájékozódva az emlékműről?
A magyar áldozatok emléktáblájának elmaradása újabb politikai és nemzeti alapú feszültséget okozhat. Miért nem lehet a magyar áldozatokat is megemlíteni? Kinek a mulasztása miatt? Ki nem végezte a munkáját?   


Április 29.
„Késik  az igazságügy és az alapvető jogok reformja”[9] 
– Az Európai Bizottság (EB) komolyan felróhatja Szerbiának, hogy a 23. (csatlakozási tárgyalási – B. A.) fejezettel kapcsolatban még nem fogadott el és nem is alkalmazott bizonyos törvényeket az igazságügy és az alapvető jogok területén – figyelmeztetett Meho Omerović, az emberi- és a nemzeti kisebbségi jogok, valamint a nemek egyenlőségével foglalkozó szerb képviselőházi bizottság elnöke (a fotón) az EB május 15-én esedékes, a jog uralmáról szóló jelentésével kapcsolatban. 
– Szerbia nem fogadta el a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény módosítását, amit az év elején kellett volna meghozni. A nemzeti kisebbségek jogairól szóló törvény – amit még Szerbia és Montenegró Államközössége idején hoztak meg – módosítása se történt meg – tette hozzá Omerović.[10]
                                                    
        mc.rs

Kifejtette, „számunkra fontos, hogy a 23. fejezetből ered a Szerbiában élő nemzeti kisebbségek helyzetére vonatkozó külön cselekvési program, valamint hogy az emberi és a nemzeti kisebbségi jogok tiszteletben tartására vonatkozó szerbiai törvények, az európai és a világ hivatalos személyei szerint, a legjobbak közé tartoznak Európa ebben a részében.”  
Omerović azonban megjegyezte, hogy problémát jelent az alkalmazásuk. 
„A gyakorlatban olyan esetek vannak, hogy bizonyos törvényeket évekig nem alkalmaznak, mert a reszortminiszter nem hozta meg a törvény alá rendelt aktust, vagy időközben megváltozik a kormány, új választásokra kerül sor… bizonyos törvény alkalmazásának technikai akadályai vannak”, figyelmeztet Omerović.
Az EB bemutatásra kerülő jelentése ismételt figyelmeztetés lesz Szerbia állami intézményeinek, amelyek vagy nem működnek, vagy nem teljes kapacitásúak, mindenekelőtt az igazságügyben, de bizonyára kifogások lesznek a parlament által választott bizonyos független állami szervek és intézmények viszonyulása miatt is.  
„Itt nem várok pozitív osztályzatot az EB részéről, mivel tudom és tisztában vagyok azzal, hogy itt sok minden csikorog, a határidők elmúltak, egyes dolgok nagyon lassan haladnak és a gyakorlat is megmutatta, hogy vannak bizonyos problémák”, tette hozzá Omerović.
Hangoztatja, hogy a parlamentnek ellenőrző funkciója kell, hogy legyen, de ezt a képviselők gyakran elfelejtik.
„Ellenőriznünk kell, hogy a végrehajtó hatalom, a közvállalatok hogyan alkalmazzák a törvényeket, konkrétan, ebben az esetben, azokat a törvényeket, amelyek az emberi és a nemzeti kisebbségi jogok tiszteletben tartásra vonatkoznak”, mondja Omerović.
Megemlítve, hogy Szerbiában a nemzeti kisebbségekhez tartozók az esetek legtöbbjében a többségi nemzet sorsát osztják, Omerović azt mondja, hogy az egyes törvények alkalmazásában meghatározott problémák vannak, amikor a nemzeti kisebbségekhez tartozóknak a közszférában való alkalmazásáról van szó. Itt, teszi hozzá, többet kell tennünk, mivel vannak még olyan intézmények és szolgálatok, amelyekben a nemzeti kisebbségek alig vagy sehogy nem tudnak munkához jutni. 
„Két hónappal ezelőtt Ivica Dačić külügyminiszterhez fordultam, tájékoztasson arról, hogy Szerbiában az utóbbi 13 évben a nemzeti kisebbségek közül hányat vettek fel a diplomáciai akadémiára. Nem kaptam választ”, mondja Omerović. 
Számunkra viszont az is kérdés, hogyan értékeli majd Magyarország, illetve hogyan látják a magyar EP-képviselők a szerb országjelentésnek a nemzeti kisebbségekre vonatkozó részét?  

BOZÓKI Antal

Újvidék, 2017. május 2.

[1] Muzslyai lakodalom. Magyar Szó, 2017. április 24. 5.
[2] Uo.
[3] Uo.
[4] Az autonómia európai megoldás. http://tokeslaszlo.eu/cikk/az_autonomia_europai_megoldas, 2017. április 27.
[5] A Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács 2017. április 25-én tartott brüsszeli ülésén elfogadott zárónyilatkozata, 2. bekezdés. http://tokeslaszlo.eu/dokumentum/a_karpat-medencei_magyar_autonomiatanacs_2017_aprilis_25-en_tartott_brusszeli_ulesen_elfogadott_zaronyilatkozata
[6] Lásd a 4-es alatti közleményben.
[7] Emlékhely készül Járekon: Magyar Szó, 2017. április 27. 12., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/3355/vajdasag_temerin/164239/Eml%C3%A9khely-k%C3%A9sz%C3%BCl-J%C3%A1rekon.htm, 2017. április 27. [08:39]
[8] Uo.
[10] Uo.
dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése