(Más) napló 84.

Magyarország követelje a délvidéki magyar közösség

jogainak teljes körű biztosítását!

Kisebbségjogi témák

Május 23.

Tartós letelepítés

Ünnepélyes keretek között adta át Szenttamáson Ivica Dačić kormányfő helyettes, külügyminiszter, Vladimir Cucić menekültügyi kormánybiztos, Jan Lueneburg, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szevezet (EBESZ) képviselője, Juan Ignacio Mondelji, az ENSZ Menekültügyi Főbizottságának (UNHCR) képviselője, Philipe Guex svájci nagykövet és Neško Čestić polgármester  Dejan Pavlovićnak  és családjának azt az első épületanyag csomagot, amelyet a Szerb Köztársaság Regionális Lakásügyi Projektumának keretében a menekültek házainak javítására és felújítására szántak.

Mint elhangzott, a projektum keretében a 13 millió eurós térítésmentes támogatás legnagyobb része az Európai Unió adománya, amellyel 900 lakásproblémát szeretnének rendezni, négyféle módon: 319 esetben épületanyag-csomagról, 250 esetben falusi házak vásárlásáról, 200 esetben lakásépítésről és 120 esetben montázsház építésről van szó. A projektum Szerbia mellett átfogja Bosznia-Hercegovina, Horvátország és Montenegró területét, „célja pedig a menekültek kérdésének tartós megoldása”.[1]

– A program nemzetközi adományokon lapul. Nagyon hosszú idő telt el a háború óta, és még mindig jelentős azoknak a személyeknek a száma, akiknek menekültstátusuk van, nincsenek megoldva a lakás és egyéb kérdéseik. Tudomásom szerint Szerbiában 15-16 ezer ilyen családról van szó, akik Bosznia-Hercegovina területéről menekültek ide – nyilatkozta Dačić. A négy ország számára csaknem 500 millió eurót irányoztak elő, ebből Szerbiának jár a legtöbb pénz, itt és ugyanis a legtöbb menekült – tette hozzá.

A „menekültek kérdésének tartós megoldása” Szerbiában tehát nemzetközi támogatással folyik. Dačić nyilatkozata szerint „Szerbiában 15-16 ezer ilyen családról van szó”. Pontos számot azonban nem mondott és azt sem tudni, hogy ezek közül hányan telepedtek le a Vajdaságban, a „nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken”, megváltoztatva a lakosság összetételének arányát –  az Európa Tanácsnak a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye (ETS No. 157) 16. cikkével ellentétben.

Május 25.

Cirill betűért engedmény?

Goran Vesić, Belgrád város menedzsere azt szeretné elérni az illetékes minisztériumnál, hogy részesítsék kedvezményben azokat a vállalkozókat, akik cirill betűs cégtáblákat helyeznek ki.

– Ezzel hozzájárulhatunk a cirill írásmód megőrzéséhez. Igaz ugyan, hogy a latin is szerb írásmód, mégis úgy gondoljuk, hogy az internet és a globalizáció korszakában a cirill írásmód megőrzése a legfontosabb feladatok egyike – hangoztatta a városi menedzser a szláv írásbeliség és kultúra napja alkalmából. – Hivatalosan ezt ugyan még nem ünneplik Szerbiában, mi azonban itt, Belgrádban arról tárgyalunk az oktatási ás művelődési tárcákkal, hogy tegyük ünnepé az iskolában, és ezen a napon a diákok Cirill és Metód életművét tanulmányozzák – mondta Vesić, közli – minden megjegyzés nélkül  – a Magyar Szó, a Beta hírügynökségre hivatkozva.[2]

A javaslat a latin cégtáblás vállalatokat „egyenlőtlen helyzetbe hozhatja, tekintettel azonban arra, hogy a latin betű erősíti a piaci helyzetet, a hatás fordított is lehet”, vélik a Danas c. belgrádi napilap által megkérdezettek.[3]  

Újvidék megelőzte Belgrádot: Az újvidéki hatóság (2013. január 13-én) úgy döntött, hogy a városi buszok irányjelző feliratait latin betűsről cirill betűsre váltják. Arra hivatkoztak, hogy nagyon fontos a cirill betűkhöz való visszatérés a vajdasági székvárosban.[4]

Vesna Petrović, a Belgrádi Emberi Jogi Központ igazgatója a lapnak elmondta, hogy ezáltal egyes vállatok „egyenlőtlen helyzetbe kerülhetnek”.

– Ez egyenlőtlen viszonyulás lenne azokkal szemben, akiknek latin betűs, vagy angol nyelvű cégtáblájuk van, mivel joguk van mindkét írásmódot használni, de hozzátette, hogy mégis meg kellene nézni, milyen módon lenne ez bevezetve, milyen jogszabályokkal, és csak ez után lehetne vitatkozni. 

Boban Arsenijević nyelvész, a Niši Egyetem professzora szerint „a latin írósmód használói számára semmi sem változik, csak engedményt kapnak azok, akik a cirill betűket használják”. – A város lemond a jövedelme egy részéről. Eközben a latin betű erősíti a piaci helyzetet – az, aki a cirill betűt alkalmazza, piacilag önmagát enyhén diszkriminálja, ennek fejében engedmény formájában segélyt kap”.  

Bővülhet, tehát, a cirill írásmód alkalmazási tere. A következő lépés adó kivetése lehet a latin betűs cégtáblákra. A nemzeti kisebbségi tanulókat pedig „Cirill és Metód életművének tanulmányozására” késztethetik. Ahogy Szent Száva [Sveti Sava] ünneplése is kötelező a magyar osztályokban.

Május 29.

A nemzeti kisebbségi tájékoztatás utóbbi tíz éve

A Vajdasági Médiaközpontban bemutatták a nagybecskereki Centar za razvoj civilnog društva  – CRCD [Civil Társadalom-fejlesztési Központ] Nemzeti kisebbségi nyelvű tájékoztatás c. kiadványát.

A tetszetős grafikájú, 215 oldalas kiadvány három tanulmányt tartalmaz: Kalman Kuntić a szerbiai nemzeti kisebbségi nyelvű tájékoztatási eszközökről és azok termékeiről írt, a 2010-től 2016-ig terjedő időszakra vonatkozóan. Miroslav Keveždi a nemzeti kisebbségi nyelvű on line tájékoztatást tanulmányozta és tett javaslatokat az „új politikák” kialakítására. Dr. Miroslav Ilić a nemzeti kisebbségi tájékoztatás történéseit tekintette át tíz év távlatából.

A kiadvány ajánlásokat is tartalmaz azoknak a problémáknak a megoldására, amelyek „évtizedek óta terhelik a köztájékoztatás szféráját, különösen pedig a kisebbségi nyelvű médiatartalmakat”. A könyv végén a nemzeti kisebbségi nyelvű tájékoztatáshoz való jog forrásai találhatók, amit mgr. Dragan Traparić állított össze.

A kiadvány címlapja

A kiadvány „azoknak a problémáknak a megállapítása céljából készült, amelyekkel a nemzeti kisebbségi tájékoztatás és a hagyományos médiák az utóbbi tíz évben szembe találta magát”, mint amilyen a rosszul sikerült médiaprivatizálás is.

A vajdasági magyarság szempontjából lesújtó adatokat is tartalmaz a publikáció: 2006-ban 34 regionális vagy helyi rádió sugárzott magyar nyelvű műsort, 2016-ban már csak 13, amelyek közül kettő kommerciális, kilencnek pedig bizonytalan a státusa vagy nem rendszeresen sugároz magyar nyelvű programot.[5]  Megszűnt a Dunatáj hetilap és több olyan helyi újság is, amelyek egy-három oldalon közöltek magyar nyelvű írásokat, mint például a Zrenjaninske novine, Kovinske novine, Bečejski dani, stb.[6]

A kiadványt adatgyűjtés előzte meg 16 nemzeti kisebbségi nyelvű médiában. Egyedül a Magyar Szó, és a Pannon TV utasította el az adatgyűjtőket.  – Az, hogy Magyar Szó és a Pannon TV vezetősége elutasította az adatszolgáltatást, értékesebb kutatási lelet, mit azok az adatok, amelyeket adtak volna. Számos termékeny ötletet, feltevést és magyarázatot sugalmaz a nemzeti kisebbségi tájékoztatásról” – olvasható a kiadványban.[7]

Habár a publikáció nem minden megállapításával és ajánlásával lehet egyetérteni, biztos azonban, hogy az adatok és a felsorakozatott tényeket és forrásokat nem lehet megkerülni a nemzeti kisebbségi tájékoztatás jelenségeinek és folyamatainak elemzésekor. „Egyedül ilyen módon lehet megközelíteni a nemzeti kisebbségi nyelvű tájékoztatás céltudatos és funkcionális újrafogalmazását” – véli Snežana Ilić a bevezetőben.[8]

      

Június 2.

Magyarország követelje a délvidéki magyar közösség jogainak teljes körű biztosítását!

Morvai Krisztina, az Európai Parlament Független Képviselője közleményben jelentette be, hogy június 4., Trianon évfordulója, nemzetünk gyásznapja alkalmából „a következő időszakban több olyan üzenetet, videofelvételt (felszólalást illetve dokumentumfilmet) tesz közzé, amelyek a diktátum következményeit, az elszakított területeken élő magyar testvérek sorsát, jogfosztottságukat és a nemzeti jogvédelem szükségességét mutatják be”.

– Különös aktualitást ad ennek a témaválasztásnak az is, hogy az Európai Parlament 2017. június 13-án tárgyalja a szerb uniós csatlakozással összefüggő országjelentést. Meggyőződésem szerint nem követhetjük el ugyanazt a hibát, amit elkövettünk Románia esetében – ezúttal Magyarországnak meg kell követelnie az őshonos (délvidéki) magyar közösség jogainak teljes körű biztosítását, s mindaddig vétót kell emelnünk a szerb csatlakozás ellen, amíg ez utóbbi meg nem történik – írja Morvai a közleményben.[9]

Morvai Krisztina az Európai Parlament április 27-i plenáris ülésén bejelentette, hogy a zentai városházára tervezett fórumát az ottani hatóságok önkényesen, az európai normákat durván sértve „betiltották”. Ismertette az Európai Parlamenttel és az Európai Bizottság jelenlévő tagjaival azt a határozatot, amelyben az európai parlamenti képviselőnek a szerbiai uniós csatlakozással és a magyar nemzeti közösség jogaival kapcsolatos fórumát „a békére, közbiztonságra, közerkölcsre veszélyesnek” tekintette a zentai közigazgatási hatóság.

Morvai rámutatott: ez a gyalázatos döntés nem csupán egy magyar európai parlamenti képviselőt sértett meg, hanem az egész Európai Parlamentet, sőt az Európai Uniót. Ahol ilyen önkényes, a jogot és a jogállamiságot semmibe vevő döntést hoznak, az az állam nem alkalmas arra, hogy az Európai Unió tagja legyen. A szerb és magyar nyelvű jogsértő határozatot Morvai Krisztina az ülésen átadta az Európai Bizottság tagjának és az Európai Parlament alelnökének.[10]

BOZÓKI Antal

Újvidék, 2017. június 5.

---

[1] P. I.: Épületanyag-csomag a menekülteknek. Magyar Szó, 2017. május 26. 6. Lásd még: Dačić u Srbobranu prisustvovao dodeli građevinskog materija [Dačić Szenttamćson jelen volt az épületanyag átadásánál]. http://www.tanjug.rs/multimedia.aspx?izb=v&&GalID=29622, 2016. május 23. [20:38]

[2] Cirill betűs cégtábláért engedmény jár? Magyar Szó, 2017. május 25.

[3] M. M. Stevanović: Povoljnost az ćirilicu medveđa usluga firmama [Kedvezmény a cirill betűnek, rossz szolgálat a vállalatoknak]. Danas, 2017. május 25. 7. 

[4] Cirill betűs feliratokra cserélik a latint az újvidéki buszokon. (021.rs) http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/14714/Cirill-betus-feliratokra-cserelik-a-latint-az-ujvideki-buszokon.html, 2013. január 13. [20:13]

[5] CRCD: Informisanje na jezicima nacionalnih manjina [Nemzeti kisebbségi nyelvű tájékoztatás]. Zrenjanin 2017. 60.

[6] A CRCD idézett kiadványa, 59.

[7] Uo. 163.

[8] Uo. 4.

[9] Morvai Krisztina, az Európai Parlament Független Képviselője. Budapest, 2017. június 2. [08:54] (OS)

http://os.mti.hu/hirek/127424/morvai_krisztina_az_europai_parlament_fuggetlen_kepviselojenek_kozlemenye-1_res

[10] A fenti határozat magyar és szerb nyelven itt érhető el: http://morvaikrisztina.hu/images/doc/vegzes.pdf. Lásd még: Az Európai Parlament lépjen fel a szerb hatóságok ellen! – Morvai az EP-ben
https://www.youtube.com/watch?v=zGKv8pvh0Hk, 2017. április 27.