Magyarország
követelje a délvidéki magyar közösség
jogainak
teljes körű biztosítását!
Kisebbségjogi témák
Május 23.
Tartós letelepítés
Ünnepélyes keretek között adta át Szenttamáson Ivica Dačić kormányfő helyettes, külügyminiszter, Vladimir Cucić menekültügyi
kormánybiztos, Jan Lueneburg, az
Európai Biztonsági és Együttműködési Szevezet (EBESZ) képviselője, Juan Ignacio Mondelji, az ENSZ
Menekültügyi Főbizottságának (UNHCR) képviselője, Philipe Guex svájci nagykövet és Neško Čestić polgármester Dejan Pavlovićnak és családjának azt az első épületanyag
csomagot, amelyet a Szerb Köztársaság Regionális Lakásügyi Projektumának
keretében a menekültek házainak javítására és felújítására szántak.
Mint elhangzott, a projektum keretében a 13 millió eurós térítésmentes
támogatás legnagyobb része az Európai Unió adománya, amellyel 900 lakásproblémát
szeretnének rendezni, négyféle módon: 319 esetben épületanyag-csomagról, 250 esetben
falusi házak vásárlásáról, 200 esetben lakásépítésről és 120 esetben montázsház
építésről van szó. A projektum Szerbia mellett átfogja Bosznia-Hercegovina,
Horvátország és Montenegró területét, „célja pedig a menekültek kérdésének
tartós megoldása”.[1]
– A program nemzetközi adományokon lapul. Nagyon hosszú idő telt el a
háború óta, és még mindig jelentős azoknak a személyeknek a száma, akiknek
menekültstátusuk van, nincsenek megoldva a lakás és egyéb kérdéseik. Tudomásom
szerint Szerbiában 15-16 ezer ilyen családról van szó, akik Bosznia-Hercegovina
területéről menekültek ide – nyilatkozta Dačić. A négy ország számára csaknem 500 millió eurót irányoztak elő,
ebből Szerbiának jár a legtöbb pénz, itt és ugyanis a legtöbb menekült – tette
hozzá.
A „menekültek kérdésének tartós megoldása” Szerbiában tehát nemzetközi
támogatással folyik. Dačić nyilatkozata szerint
„Szerbiában 15-16 ezer ilyen családról van szó”. Pontos számot azonban nem
mondott és azt sem tudni, hogy ezek közül hányan telepedtek le a Vajdaságban, a
„nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken”,
megváltoztatva a lakosság összetételének arányát – az Európa Tanácsnak a
nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye (ETS No. 157) 16. cikkével ellentétben.
Május 25.
Cirill betűért engedmény?
Goran Vesić, Belgrád város menedzsere azt szeretné elérni
az illetékes minisztériumnál, hogy részesítsék kedvezményben azokat a
vállalkozókat, akik cirill betűs cégtáblákat helyeznek ki.
– Ezzel hozzájárulhatunk a cirill írásmód megőrzéséhez. Igaz ugyan,
hogy a latin is szerb írásmód, mégis úgy gondoljuk, hogy az internet és a
globalizáció korszakában a cirill írásmód megőrzése a legfontosabb feladatok
egyike – hangoztatta a városi menedzser a szláv írásbeliség és kultúra napja
alkalmából. – Hivatalosan ezt ugyan még nem ünneplik Szerbiában, mi azonban
itt, Belgrádban arról tárgyalunk az oktatási ás művelődési tárcákkal, hogy
tegyük ünnepé az iskolában, és ezen a napon a diákok Cirill és Metód életművét
tanulmányozzák – mondta Vesić, közli – minden megjegyzés nélkül – a Magyar Szó, a Beta hírügynökségre hivatkozva.[2]
A javaslat a latin cégtáblás vállalatokat „egyenlőtlen helyzetbe
hozhatja, tekintettel azonban arra, hogy a latin betű erősíti a piaci
helyzetet, a hatás fordított is lehet”, vélik a Danas c. belgrádi napilap által
megkérdezettek.[3]
Újvidék megelőzte Belgrádot: Az
újvidéki hatóság (2013. január 13-én) úgy döntött, hogy a városi buszok
irányjelző feliratait latin betűsről cirill betűsre váltják. Arra hivatkoztak,
hogy nagyon fontos a cirill betűkhöz való visszatérés a vajdasági székvárosban.[4]
Vesna Petrović, a Belgrádi Emberi Jogi Központ igazgatója a lapnak
elmondta, hogy ezáltal egyes vállatok „egyenlőtlen helyzetbe kerülhetnek”.
– Ez egyenlőtlen viszonyulás lenne azokkal szemben, akiknek latin
betűs, vagy angol nyelvű cégtáblájuk van, mivel joguk van mindkét írásmódot
használni, de hozzátette, hogy mégis meg kellene nézni, milyen módon lenne ez
bevezetve, milyen jogszabályokkal, és csak ez után lehetne vitatkozni.
Boban Arsenijević nyelvész, a Niši Egyetem professzora szerint „a latin írósmód
használói számára semmi sem változik, csak engedményt kapnak azok, akik a
cirill betűket használják”. – A város lemond a jövedelme egy részéről. Eközben
a latin betű erősíti a piaci helyzetet – az, aki a cirill betűt alkalmazza,
piacilag önmagát enyhén diszkriminálja, ennek fejében engedmény formájában segélyt
kap”.
Bővülhet, tehát, a cirill írásmód alkalmazási tere. A következő lépés adó
kivetése lehet a latin betűs cégtáblákra. A nemzeti kisebbségi tanulókat pedig
„Cirill és Metód életművének tanulmányozására” késztethetik. Ahogy Szent Száva [Sveti Sava] ünneplése is kötelező a magyar
osztályokban.
Május 29.
A nemzeti kisebbségi tájékoztatás utóbbi tíz éve
A Vajdasági Médiaközpontban bemutatták a nagybecskereki Centar za razvoj
civilnog društva – CRCD [Civil
Társadalom-fejlesztési Központ] Nemzeti kisebbségi nyelvű tájékoztatás c.
kiadványát.
A tetszetős grafikájú, 215 oldalas kiadvány három tanulmányt tartalmaz:
Kalman Kuntić a szerbiai nemzeti
kisebbségi nyelvű tájékoztatási eszközökről és azok termékeiről írt, a 2010-től
2016-ig terjedő időszakra vonatkozóan. Miroslav
Keveždi a nemzeti kisebbségi nyelvű on line tájékoztatást tanulmányozta és
tett javaslatokat az „új politikák” kialakítására. Dr. Miroslav Ilić a nemzeti kisebbségi tájékoztatás történéseit
tekintette át tíz év távlatából.
A kiadvány ajánlásokat is tartalmaz azoknak a problémáknak a megoldására,
amelyek „évtizedek óta terhelik a köztájékoztatás szféráját, különösen pedig a
kisebbségi nyelvű médiatartalmakat”. A könyv végén a nemzeti kisebbségi nyelvű
tájékoztatáshoz való jog forrásai találhatók, amit mgr. Dragan Traparić állított össze.
A kiadvány címlapja
A kiadvány „azoknak a problémáknak a megállapítása céljából készült,
amelyekkel a nemzeti kisebbségi tájékoztatás és a hagyományos médiák az utóbbi
tíz évben szembe találta magát”, mint amilyen a rosszul sikerült
médiaprivatizálás is.
A vajdasági magyarság szempontjából lesújtó adatokat is tartalmaz a
publikáció: 2006-ban 34 regionális vagy helyi rádió sugárzott magyar nyelvű
műsort, 2016-ban már csak 13, amelyek közül kettő kommerciális, kilencnek pedig
bizonytalan a státusa vagy nem rendszeresen sugároz magyar nyelvű programot.[5] Megszűnt a Dunatáj hetilap és több olyan helyi
újság is, amelyek egy-három oldalon közöltek magyar nyelvű írásokat, mint
például a Zrenjaninske novine, Kovinske novine, Bečejski dani, stb.[6]
A kiadványt adatgyűjtés előzte meg 16 nemzeti kisebbségi nyelvű
médiában. Egyedül a Magyar Szó, és a Pannon TV utasította el az adatgyűjtőket. – Az, hogy Magyar Szó és a Pannon TV
vezetősége elutasította az adatszolgáltatást, értékesebb kutatási lelet, mit
azok az adatok, amelyeket adtak volna. Számos termékeny ötletet, feltevést és
magyarázatot sugalmaz a nemzeti kisebbségi tájékoztatásról” – olvasható a
kiadványban.[7]
Habár a publikáció nem minden megállapításával és ajánlásával lehet
egyetérteni, biztos azonban, hogy az adatok és a felsorakozatott tényeket és
forrásokat nem lehet megkerülni a nemzeti kisebbségi tájékoztatás jelenségeinek
és folyamatainak elemzésekor. „Egyedül ilyen módon lehet megközelíteni a
nemzeti kisebbségi nyelvű tájékoztatás céltudatos és funkcionális
újrafogalmazását” – véli Snežana Ilić
a bevezetőben.[8]
Június 2.
Magyarország követelje a
délvidéki magyar közösség jogainak teljes körű biztosítását!
Morvai
Krisztina, az Európai Parlament Független Képviselője
közleményben jelentette be, hogy június 4., Trianon évfordulója, nemzetünk gyásznapja
alkalmából „a következő időszakban több olyan üzenetet, videofelvételt
(felszólalást illetve dokumentumfilmet) tesz közzé, amelyek a diktátum
következményeit, az elszakított területeken élő magyar testvérek sorsát,
jogfosztottságukat és a nemzeti jogvédelem szükségességét mutatják be”.
– Különös aktualitást ad ennek a témaválasztásnak
az is, hogy az Európai Parlament 2017. június 13-án tárgyalja a szerb uniós
csatlakozással összefüggő országjelentést. Meggyőződésem szerint nem
követhetjük el ugyanazt a hibát, amit elkövettünk Románia esetében – ezúttal
Magyarországnak meg kell követelnie az őshonos (délvidéki) magyar közösség
jogainak teljes körű biztosítását, s mindaddig vétót kell emelnünk a szerb
csatlakozás ellen, amíg ez utóbbi meg nem történik – írja Morvai a
közleményben.[9]
Morvai Krisztina az Európai Parlament április 27-i plenáris
ülésén bejelentette, hogy a zentai városházára tervezett fórumát az ottani
hatóságok önkényesen, az európai normákat durván sértve „betiltották”.
Ismertette az Európai Parlamenttel és az Európai Bizottság jelenlévő tagjaival
azt a határozatot, amelyben az európai parlamenti képviselőnek a szerbiai uniós
csatlakozással és a magyar nemzeti közösség jogaival kapcsolatos fórumát „a
békére, közbiztonságra, közerkölcsre veszélyesnek” tekintette a zentai
közigazgatási hatóság.
Morvai rámutatott: ez a gyalázatos döntés nem csupán egy
magyar európai parlamenti képviselőt sértett meg, hanem az egész Európai
Parlamentet, sőt az Európai Uniót. Ahol ilyen önkényes, a jogot és a
jogállamiságot semmibe vevő döntést hoznak, az az állam nem alkalmas arra, hogy
az Európai Unió tagja legyen. A szerb és magyar nyelvű jogsértő határozatot
Morvai Krisztina az ülésen átadta az Európai Bizottság tagjának és az Európai
Parlament alelnökének.[10]
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2017. június
5.
[1] P. I.: Épületanyag-csomag a menekülteknek.
Magyar Szó, 2017. május 26. 6. Lásd még: Dačić u Srbobranu prisustvovao
dodeli građevinskog materija [Dačić Szenttamćson jelen
volt az épületanyag átadásánál]. http://www.tanjug.rs/multimedia.aspx?izb=v&&GalID=29622,
2016. május 23. [20:38]
[2] Cirill betűs cégtábláért engedmény jár? Magyar
Szó, 2017. május 25.
[3] M. M. Stevanović: Povoljnost az ćirilicu
medveđa usluga firmama [Kedvezmény a cirill betűnek, rossz szolgálat a
vállalatoknak]. Danas, 2017. május 25. 7.
[4] Cirill betűs feliratokra cserélik a latint az újvidéki buszokon. (021.rs) http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/14714/Cirill-betus-feliratokra-cserelik-a-latint-az-ujvideki-buszokon.html, 2013. január 13. [20:13]
[5] CRCD: Informisanje na jezicima nacionalnih
manjina [Nemzeti kisebbségi nyelvű tájékoztatás]. Zrenjanin 2017. 60.
[6] A CRCD idézett kiadványa, 59.
[7] Uo. 163.
[8] Uo. 4.
[9] Morvai Krisztina, az
Európai Parlament Független Képviselője. Budapest,
2017. június 2. [08:54] (OS)
[10] A fenti határozat
magyar és szerb nyelven itt érhető el: http://morvaikrisztina.hu/images/doc/vegzes.pdf.
Lásd még: Az Európai Parlament lépjen fel a szerb
hatóságok ellen! – Morvai az EP-ben
https://www.youtube.com/watch?v=zGKv8pvh0Hk, 2017. április 27.
https://www.youtube.com/watch?v=zGKv8pvh0Hk, 2017. április 27.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése