Oldalak

▼

2017. július 29., szombat

VÁLTOZIK A CSELEKVÉSI TERV?

A magyar vezetőket nem érdeklik a jogaink?

– Szükséges elindítani az európai uniós csatlakozási tárgyalások 24. fejezetére (igazságügy, szabadság és biztonság – B. A.) vonatkozó cselekvési terv megváltoztatását. Ezt meg kell tenni az előlátott határidők és intézkedések felülvizsgálása érdekében. Jelenleg valahol a csatlakozási folyamat felénél tartunk és a cselekvési terv módosítása erre az időre van előlátva – mondta Tanja Мiščević, a csatlakozási tárgyalásokat folytató csapat vezetője a civil társadalomnak az Európai Uniós Nemzeti Konvenció (NKEU)[1] képviselőivel tartott találkozón, közli a Danas c. belgrádi napilap.[2]

Tanja Мiščević (középen), a tárgyalócsoport vezetője

A belgrádi Szerbia Palotában megtartott ülésen az Európai Bizottság (EB) legutóbbi féléves „non paper”[3] jelentéséről volt szó, amely a 24. tárgyalási fejezettel kapcsolatos feladatok teljesítését elemzi.
A dokumentum rámutat arra is, hogy Szerbiának fokozni kell az emberkereskedelem, valamint a pénzügyi és a technológiai bűnözés elleni küzdelmet.[4]
– A törvények elfogadását, átláthatóságát és minőségét, valamint a végrehajtó hatalom általi hatékony ellenőrzését tovább kell fokozni, a törvények gyorsított eljárásban való elfogadását a Képviselőházban pedig korlátozni kell – áll egyebek között az EB jelentésében.
Sonja Stojanović Gajić, a NKEU munkacsoportját koordináló belgrádi Biztonságpolitikai Központ igazgatója megjegyezte, hogy „bizonyos határidők ismét eltolódtak”, s ez miatt üdvözölte a cselekvési terv bejelentett megváltoztatását.
– Nem lenne rossz, ha a cselekvési terv megváltoztatása előtt együttes ülést tartanánk, amelyen az alkalmazott intézkedések hatásával foglalkoznánk – mondta Stojanović Gajić.[5]
Zoran Lazarov, a belügyminiszter segédje és a tárgyalási csoport vezetője, „nem titkolta elégedettségét az EB legutóbbi jelentésével kapcsolatban Szerbia haladásától a 24. fejezetben”. 
Állítását azzal az konkretizálta, hogy Szerbia a jelentéssel tárgyalt időszakban „a cselekvési tervben előlátott intézkedések 46 százalékát sikeresen megvalósította, 32 százalékát részben valósította meg és csak 21 százalékát nem teljesítette” [6] (sic!).


Az értekezleten – az idézett tudósítás alapján – a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítéséről szóló cselekvési tervről egy szó nem hangzott el, pedig ez is szerves része a 24. tárgyalási fejezettel kapcsolatos feladatoknak – függetlenül attól, hogy a tartalma (délvidéki magyar szempontból) semmilyen elégedettségre nem ad okot.
A belgrádi összejövetel jó alkalom lett volna elmondani ezzel a cselekvési tervvel kapcsolatos észrevételeket, megjegyzéseket, módosítási javaslatokat (is)! Az ülésen azonban az itteni magyarok közül senki sem vett részt. (A magyar nyelvű sajtó pedig említést sem tesz róla.) Egye inkább jellemzővé válik, sajnos, hogy ott, ahol a jogaink érvényesüléséről kellene beszélni, nem képvisel bennünket senki.  
Ezen nem kell csodálkozni, hiszen Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke) kezdettől fogva semmibe veszi a testület tagjai, az egyes magyar politikai pártok, civil szerveztek  és magánszemélyek által megfogalmazott észrevételeket – úgyszólván kisebbségi struccpolitikát folytat. Viszont csodálkozunk majd, amikor megállapítják, hogy Szerbia a csatlakozási feladatokat száz százalékban teljesítette, miközben a helyzet semmit nem változott!
Lesz-e ennek felelőse?

Torda, 2017. július 29.
BOZÓKI Antal

[2] V. Jeremić. Мiščević: Planiramo izmene poglavlja 24 [A 24. fejezet megváltoztatását tervezzük]. Danas, 2016. július 24. 5.

[3] Az emlékeztető jellegű dokumentum célja, hogy megkönnyítse a tárgyalásokon az előrelépést, anélkül, hogy a megfogalmazói teljes mértékben elköteleznék magukat az iratban foglalt javaslatok mellett.

[4] Bővebben lást a Szerbia nem teljesít c. írásom. http://bozokiantal.blogspot.rs/search/label/Kisebbs%C3%A9gi%20jogok, 2017. július 15.
[5] Lásd a 2-es alatti írásban.
[6] Uo.

dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése