A magyar vezetőket nem érdeklik a jogaink?
– Szükséges elindítani az európai
uniós csatlakozási tárgyalások 24. fejezetére (igazságügy, szabadság és biztonság
– B. A.) vonatkozó cselekvési terv megváltoztatását. Ezt meg kell tenni az előlátott
határidők és intézkedések felülvizsgálása érdekében. Jelenleg valahol a
csatlakozási folyamat felénél tartunk és a cselekvési terv módosítása erre az
időre van előlátva – mondta Tanja
Мiščević, a csatlakozási tárgyalásokat folytató csapat vezetője a
civil társadalomnak az Európai Uniós Nemzeti Konvenció (NKEU)[1] képviselőivel
tartott találkozón, közli a Danas c. belgrádi napilap.[2]
Tanja Мiščević
(középen), a tárgyalócsoport vezetője
A belgrádi Szerbia Palotában megtartott ülésen az Európai
Bizottság (EB) legutóbbi féléves „non paper”[3] jelentéséről
volt szó, amely a 24. tárgyalási fejezettel kapcsolatos feladatok teljesítését
elemzi.
A dokumentum rámutat arra is, hogy Szerbiának fokozni kell az
emberkereskedelem, valamint a pénzügyi és a technológiai bűnözés elleni
küzdelmet.[4]
– A törvények elfogadását, átláthatóságát és minőségét,
valamint a végrehajtó hatalom általi hatékony ellenőrzését tovább kell
fokozni, a törvények gyorsított eljárásban való elfogadását a Képviselőházban
pedig korlátozni kell – áll egyebek között az EB jelentésében.
Sonja Stojanović Gajić,
a NKEU munkacsoportját koordináló belgrádi Biztonságpolitikai Központ
igazgatója megjegyezte, hogy „bizonyos határidők ismét eltolódtak”, s ez miatt
üdvözölte a cselekvési terv bejelentett megváltoztatását.
– Nem lenne rossz, ha a cselekvési terv megváltoztatása
előtt együttes ülést tartanánk, amelyen az alkalmazott intézkedések hatásával
foglalkoznánk – mondta Stojanović Gajić.[5]
Zoran Lazarov,
a belügyminiszter segédje és a tárgyalási csoport vezetője, „nem titkolta
elégedettségét az EB legutóbbi jelentésével kapcsolatban Szerbia haladásától a
24. fejezetben”.
Állítását azzal az konkretizálta, hogy Szerbia a
jelentéssel tárgyalt időszakban „a cselekvési tervben előlátott intézkedések 46
százalékát sikeresen megvalósította, 32 százalékát részben valósította meg és csak
21 százalékát nem teljesítette” [6] (sic!).
Az értekezleten – az idézett
tudósítás alapján – a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítéséről szóló
cselekvési tervről egy szó nem hangzott el, pedig ez is szerves része a 24. tárgyalási
fejezettel kapcsolatos feladatoknak – függetlenül attól, hogy a tartalma
(délvidéki magyar szempontból) semmilyen elégedettségre nem ad okot.
A belgrádi összejövetel jó alkalom
lett volna elmondani ezzel a cselekvési tervvel kapcsolatos
észrevételeket, megjegyzéseket, módosítási javaslatokat (is)! Az ülésen azonban az itteni magyarok közül senki sem vett részt. (A magyar nyelvű sajtó
pedig említést sem tesz róla.) Egye inkább jellemzővé válik, sajnos, hogy ott,
ahol a jogaink érvényesüléséről kellene beszélni, nem képvisel bennünket senki.
Ezen nem kell
csodálkozni, hiszen Hajnal Jenő, a
Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke) kezdettől fogva semmibe veszi a testület tagjai, az egyes magyar
politikai pártok, civil szerveztek és magánszemélyek által megfogalmazott
észrevételeket – úgyszólván kisebbségi struccpolitikát folytat. Viszont csodálkozunk majd, amikor
megállapítják, hogy Szerbia a csatlakozási feladatokat száz százalékban
teljesítette, miközben a helyzet semmit nem változott!
Lesz-e ennek felelőse?
Torda, 2017. július 29.
BOZÓKI Antal
[1] Nacionalni konvent o Evropskoj Uniji. http://eukonvent.org/srbija-napredovala-u-okviru-poglavlja-24-iako-kasni-sa-mnogim-aktivnostima-2/
[2] V. Jeremić. Мiščević: Planiramo izmene
poglavlja 24 [A 24. fejezet megváltoztatását tervezzük]. Danas, 2016. július
24. 5.
[3] Az emlékeztető jellegű dokumentum célja, hogy megkönnyítse a tárgyalásokon az előrelépést, anélkül, hogy a megfogalmazói teljes mértékben elköteleznék magukat az iratban foglalt javaslatok mellett.
[4] Bővebben lást a Szerbia nem teljesít c. írásom. http://bozokiantal.blogspot.rs/search/label/Kisebbs%C3%A9gi%20jogok,
2017. július 15.
[5] Lásd a 2-es alatti írásban.
[6] Uo.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése