Oldalak

2017. november 4., szombat

Autonómiát követel Sandžak

Sulejman Ugljanin, a Bosnyák Nemzeti Tanács elnöke európai rendőrségi, katonai és igazságügyi fennhatóság alá helyezné a területet. Lelki szemeink előtt felsejlik Hajnal Jenő forradalmi alakja, amint lobogó hajjal és kivont karddal a zentai Tisza-parton kikiáltja a Kanizsa-Zenta-Ada magyar szentszövetséget.
Sulejman Ugljanin, a Bosnyák Nemzeti Tanács elnöke az 1991-ben megtartott sandžaki népszavazás eredményére hivatkozva követeli, hogy az illetékes állami szervek írják ki a sandžaki régió területi autonómiájának gyakorlatban való megvalósulását eredményező választást.
Ugljanin a szerb kormányt és az Európai Unió illetékes szerveit is felszólította, hogy módosítsák a csatlakozási tárgyalások 23. fejezete akciótervének elemét képező kisebbségi akciótervet, méghozzá úgy, hogy abban helyet kapjanak az 1991-es referendum eredményei, valamint határozzák meg a napot, amikor a sandžakiak megtarthatnák a választást, amelyen területi autonómiájuk szerveit választanák meg.
Ezzel nem érnek véget Ugljanin követelései. Azt is kéri, hogy Sandžakra terjedjen ki az európai biztonsági erők és igazságügyi szervek hatásköre, vagyis ezek vonják fennhatóságuk alá Szerbia szóban forgó régióját. Mindemellett követeli, hogy határozzák meg a dátumot, amikor megkezdődne a szerbiai rendőrség, katonaság, biztonsági szolgálatok és igazságügyi szervek kivonulása Sandžakról.
Szerbiában úgy bánnak a bosnyák nemzettel, mint egy idegen testtel, például a katonasághoz és a rendőrséghez is a szerb jelző kapcsolódik, érvelt Ugljanin pénteki sajtóértekezletén.
A radikális szerbiai bosnyák vezető erősebb kifejezéseket is használt, amelyet némely sajtószerv szégyenlősen elhallgatott. A Danas tudósítása alapján Ugljanin a következőket is mondta:
„... a szerb rendőrség és igazságszolgáltatási szervek Sandžakban fasiszta bábok, a szerb nép azon részének a bábjai, akik alapjában véve csetnikek és akik mindenkit elüldöznének Oroszország parancsára, hogy itt ne maradjon egyetlen normális bosnyák, albán, szerb és montenegrói”.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése