A 1944-ben a
délvidéki magyarok ellen elkövetett mészárlásokat vizsgáló magyar-szerb
vegyes bizottság kutatásainak valódi eredményét az azok nyomán
megvalósuló rehabilitációs eljárások jelenthetik, amelyek jelenleg
sokszor megmagyarázhatatlanul lassan haladnak – jelentette ki Dévavári
Zoltán az újvidéki egyetem docense a magyar állami televízió műsorában.
A történész annak kapcsán beszélt erről, hogy Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a vajdasági tartományi képviselőház elnöke csütörtökön bejelentette: a több éve alakult vegyes bizottság hamarosan nyilvánosságra hozza a kutatási eredményeit.
Dévavári Zoltán elmondta: véleménye szerint a magyarok elleni atrocitásokkal kapcsolatban nem pusztán bosszúról lehet beszélni, hiszen 1941-től a második világháború befejezéséig gyakorlatilag polgárháború zajlott Jugoszlávia területén. Szinte minden nép brutális kegyetlenséggel harcolt egymás ellen. Vagyis a mészárlás akkor is bekövetkezett volna, ha nem történik meg a magyar hadsereg számos szerb áldozattal járó 1941-es újvidéki razziája, az úgynevezett hideg napok – tette hozzá. Ugyanis – folytatta – 1944-ben terror működött, amelynek keretében az új államhatalom az összes potenciálisan ellenségnek nyilvánított emberrel vagy társadalmi réteggel való nyílt leszámolást célozta. Ennek esett áldozatául a 10.000-50.000 (a pontos számok máig nem tisztázottak) délvidéki magyar, de több tízezer szerb is a hatalom áldozatává vált.
A vegyes bizottság felállítása – amelyről 2010-ben állapodott meg a két ország – azt is mutatja, hogy politikai szándék létezik a történtek tisztázására – mondta Dévavári Zoltán.
A történész annak kapcsán beszélt erről, hogy Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a vajdasági tartományi képviselőház elnöke csütörtökön bejelentette: a több éve alakult vegyes bizottság hamarosan nyilvánosságra hozza a kutatási eredményeit.
Dévavári Zoltán elmondta: véleménye szerint a magyarok elleni atrocitásokkal kapcsolatban nem pusztán bosszúról lehet beszélni, hiszen 1941-től a második világháború befejezéséig gyakorlatilag polgárháború zajlott Jugoszlávia területén. Szinte minden nép brutális kegyetlenséggel harcolt egymás ellen. Vagyis a mészárlás akkor is bekövetkezett volna, ha nem történik meg a magyar hadsereg számos szerb áldozattal járó 1941-es újvidéki razziája, az úgynevezett hideg napok – tette hozzá. Ugyanis – folytatta – 1944-ben terror működött, amelynek keretében az új államhatalom az összes potenciálisan ellenségnek nyilvánított emberrel vagy társadalmi réteggel való nyílt leszámolást célozta. Ennek esett áldozatául a 10.000-50.000 (a pontos számok máig nem tisztázottak) délvidéki magyar, de több tízezer szerb is a hatalom áldozatává vált.
A vegyes bizottság felállítása – amelyről 2010-ben állapodott meg a két ország – azt is mutatja, hogy politikai szándék létezik a történtek tisztázására – mondta Dévavári Zoltán.
2017. november 3.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése