A szlávmagyarok belgrádi nyomulása - MOST-Híd délvidéki ikertestvér?

Mi van azzal, hogy a délvidéki magyar szavazók 30% aki a VMDK-MM listájára  szavazott nem helyesli ezt a politikát? Mi van azokkal akik a nemtetszésüket  passzivitással vagy lábbal való szavazással (elvándorlás) fejezték ki? Ők nem  számítanak? Nem kellene először leülni és megbeszélni saját dolgainkat majd  aztán egyezkedni a szerb partnerrel? De mi lesz a többi szemponttal? Mi van az önálló magyar politizálással? Mi van  azzal az apró különbséggel hogy a felvidéki „gyereket” nem ismeri el az  Anya-országi politikum, míg a délvidéki „gyereket” pénzel, paripával, fegyverrel  bőségesen ellátja?

Sokszor hallani és tapasztalni milyen sok hasonlóság van az utódállamokban élő magyar közösségek között. Nem csak azért mert ott számbeli kisebbségben élnek, hanem azért is mert az utódállamok hasonló mechanizmusokat alkalmaznak az őshonos közösségünkkel szemben. Elnyomás, deportálás, névelemzés, asszimiláció, gazdasági, kulturális, nyelvi genocídium, politikai ellehetetlenítés.

Nem tisztünk, sem akaratunk most régi történetekre kitérni. Inkább a modern kori párhuzamokra szeretnénk rámutatni. Egy pár évvel ezelőtt Felvidéken létrejött a Most-Híd vegyes párt. Mint tudjuk, soraiban vannak magyarok, szlovákok, romák, meg ki tudja milyen nemzetiségűek még. Magukat polgári, regionális, együttműködési pártként határozzák meg. Elvileg a felvidéki magyarság érdekképviseletét is felvállalják, és a politikai létüket meghatározza a mindenkori szlovák kormánnyal való együttműködés. Mert csak pozícióból lehet elérni valamit.

Nekünk Délvidéken mindez nagyon ismerős. Hasonló önmeghatározással, politikai hozzáállással lévő egypárt pusztít bennünket. Ők is polgáriak, regionálisak, kimondottan együttműködőek a mindenkori szerb hatalommal, és elvileg! (sic!) a délvidéki magyarság érdekvédelmét vállalták fel, méghozzá olyan sikeresen, hogy már alig maradtunk ezen a vidéken. A lényeg pedig a hatalmi pozícióban rejlik, mert csak a hatalomból lehet elérni valamit.

Az eredmények önmagukért beszélnek: megszavazták a fizetések, nyugdíjak csökkentését, a közszféra karcsúsítását ami miatt sok magyar az utcára került, kiszavazták az új földtörvényt ami a külföldiek számára lehetővé teszi az állami földek 30 éves bérletét, valamint a kormányt támogató pártként szentesítették az államközi szerződéseket amivel hatalmas mennyiségű délvidéki termőföldet átjátszottak araboknak és más külföldieknek, illetve hazai szerb oligarcháknak, a délvidéki magyar többségű önkormányzatok irányítását átadták a haladó kisebbségi partnernek, oktatási államtitkáruk ellenében megengedték, hogy iskolaév közepén beszüntessenek egy magyar osztályt Szabadkán, hogy november közepén érkezzen meg az iskolákba az ötödikes magyar nyelvű napló, hogy november 25-én Újvidéken közösen “megünnepeljük”/ “megemlékezzünk” Bácska, Bánát, Szerémség és Baranya trianoni elcsatolására és "egyesítésére" a Szerb Királysággal.

 A sort lehetne még fokozni, de azt gondoljuk a kedves olvasó már ebből a töredékből is érzi milyen jól, sőt jobban teljesít a délvidéki egypárt.  

Visszatérve az eredeti gondolathoz.

 Mintha a Most-Híd pártnak volna itt egy ikertestvére!

A hosonlóság egyre számottevőbb mert a napokban olvashattuk azt az örömhírt mi szerint a szlávmagyarok már Belgrádot is bevették! A hat éves jubileumi ünnepségükön elhangzottak szerint van Belgrád Központ 1,2,3 és Zimony, Újbelgrád alapszervezetük, ahol itt-ott van magyar is, de főleg szerbek és más nemzetiségűek alkotják a tagság zömét.

Tekintettel a nagy haladó szerelemre és a közelgő belgrádi önkormányzati választásokra további örömhírrel leptek meg bennünket! A fővárosi helyhatósági választásokon nagy valószínűséggel  a Szerb Haladó Párt (SNS) listáján fognak indulni.

Tudjuk, most egyesek azt mondanák, na és? Mi van ha szerbek is tagosodnak, ez a realitás, ezt kell tenni mert Belgrádban csak 3000 magyart tartanak nyilván. Igen ám!

De mi lesz a többi szemponttal? Mi van az önálló magyar politizálással? Mi van azzal az apró különbséggel hogy a felvidéki “gyereket” nem ismeri el az  Anya-országi  politikum, míg a délvidéki “gyereket” pénzel, paripával, fegyverrel bőségesen ellátja?

Mi van azzal, hogy a délvidéki magyar szavazók 30% aki a VMDK-MM listájára szavazott nem helyesli ezt a politikát? Mi van azokkal akik a nemtetszésüket passzivitással vagy lábbal való szavazással (elvándorlás) fejezték ki? Vagy ők nem számítanak?

És  ha azt is figyelembe vesszük, hogy 2018. március 11-én, amikorra a sajtóértesülések szerint tervezik a helyhatósági választásokat, arra még rendkívüli parlamenti választások is ráépülhetnek, akkor ez az összeborulás még a közös, egylistás indulás előszele is lehet?

Nem kellene először leülni és megbeszélni  saját dolgainkat majd aztán egyezkedni a szerb partnerrel? Vagy erről is majd hitelesen tájékoztatják Semjén Zsoltot?

VMDK Press

2017. december 1. [10:42]