Már az anyaországgal való együttműködést is korlátoznák?
I.rész
Az
utóbbi hónapokban, hetekben felgyorsultak az események a szerbiai
politikai színtéren. Az EU csatlakozás során Szerbia további két
fejezetet nyitott meg, annak ellenére, hogy komoly kritikákat kapott a
23 és 24-es fejezet (nem) rendezésére. Számunkra eddig is ez volt a
két legérdekesebb fejezet, hiszen tőlük várjuk/vártuk a délvidéki
magyarság nyílt és megoldatlan kérdéseinek rendezését. Egyenlőre úgy néz
ki hiába!
A
kisebbségi akciótervben meghatározott törvények előkészítése és
meghozatala késnek, ha valami el is készül, kiderül azok nem hogy
növelnék és rendszerben gondolkodva rendeznék a nemzeti közösségek
jogait, hanem éppenséggel csökkentik az eddig szerzett jogokat! Nem csak
papíron, hanem a mindennapi gyakorlatban is (kis létszámú osztályok
beszüntetése - sic!).
A
legújabb példa pedig a Nemzeti Tanácsokról (NT) szóló törvény
módosítása. Mielőtt még részletesen foglalkoznánk a módosítások
lényegével, szeretnénk tenni egy rövid, de fontos kitérőt.Úgy gondoljuk
nem árt ha emlékeztetünk néhány fontos momentumra.
ELŐZMÉNYEK
A
Nemzeti Tanácsokról szóló törvényt egy igen érdekes pillanatban hozták
meg. Szerbiában a Boris Tadic által vezetett DS volt hatalmon minden
szinten (ahogyan most a haladók), koalíciós partnerük a délvidéki magyar
egypárt volt. Magyarországon pedig a távozófélben lévő Bajnai MSZP
kormány utolsó heteit számoltuk. A törvényt gyorsan és sebtében fogadták
el a szerbiai képviselőházban, annak ellenére, hogy a délvidéki magyar
pártok és civil szervezetek zöme arra szólította fel a DS magyar
partnerét ne szavazza meg a törvényt.
Ezt követően elkezdődött a Kárpát-medencei ámítás mi szerint a NT szóló törvény a “kulturális autonómia” megtestesítője és a “legtöbb amit egy nemzetrész bárhol is elért”.
Az
idő pedig pontosan azoknak adott igazat akik elejétől kezdve kimondták:
ez nem autonómia! Majd az is kiderült, hogy Horvátországban,
Szlovéniában - a törvényes keretek területén- sokkal rendezettebb és
nagyobb felhatalmazásokkal rendelkezik az a bizonyos kulturális
autonómia.
Majd következett a szerbiai alkotmánybíróság (AB) döntése, ami tovább gyengítette az amúgy is gyenge NT-i felhatalmazásokat.
Mint
ismeretes a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) ellenezte a
törvényt, majd bojkottálta is a Magyar Nemzeti Tanács választást.
Miután megtörtént a NT szóló törvény első módosítása, ami lényegében
véve szabályozta a NT-ok megválasztásának folyamatát, úgy
döntöttünk indulunk a MNT választásokon, azzal a céllal, hogy a
gyakorlatban is bebizonyítsuk a “kulturális autonómia” kirakat jellegét,
és ott legyünk a “pályán” amikor a NT szóló törvényt lényegbe vágóan
módosítják, azaz amikor a NT-ok hatásköreinek módosítását végzik.
Mindkét
célt maradéktalanul teljesítettük, olyannyira, hogy a politikai
meglátásainkat mára már azok is elsajátították és hangoztatják akik az
egészet elhibázták majd hatalmi helyzetben védelmezték a törvényt,
igyekezvén fenntartani a status quo helyzetét.
Azóta
Magyarországon és Szerbiában is lecserélődött a hatalom, de egy közös
nevező maradt- a délvidéki magyar egypárt. Akkor is és most is részt
vesznek a hatalomgyakorlásban, és a NT törvény módosítási folyamatában
is. Ezt jól jegyezzék meg mert a későbbiekben erre még kitérünk!
MI VAN MOST?
A
rövid kitérőt követően, foglalkozzunk a jelenlegi helyzettel. A
kisebbségi akcióterv elfogadásával Szerbia kötelezte magát a NT szóló
törvény megújítására, teljesen új törvény elfogadásával, vagy a meglévő
törvény megfelelő módosításával, azzal az elvárással, hogy erősítse a
NT-ok intézményes helyzetét és segítse a kisebbségek jobb társadalmi
integrálását. A törvény kidolgozásába minden érdekelt félt be kellett
volna kapcsolni. Az erre vonatkozó határidő 2017 első negyedéve volt!
Most már 2017 decemberében vagyunk, és a következőkről tudunk beszámolni:
- Az Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztérium létrehozott egy 27 (sic!) tagú munkacsoportot az NT szóló törvény módosítására. Munkájában részt vesznek egyes NT-ok is, többek között a MNT aki az össz szerbiai NT-ok koordinációját végzi. Ezen felül a munkacsoport tagja Nyilas Mihály is, aki a délvidéki egypárt alelnöke,és a VAT Oktatási, jogalkotási, közigazgatási, nemzeti közösségi titkárság titkára.
- Ismereteink szerint ez a munkacsoport elkészített egy elsődleges munkavázlatot 2017. júniusára, ami nem került a nyilvánosság elé. Részleteiről már beszámoltunk a VMDK Hírmondóban. Kiszivárogtatása után a közvélemény élesen bírálta.
- A NT szóló törvény módosítására vonatkozó második javaslatával 2017. november 27-én rukkoltak elő.
- A VMDK MNT-és képviselője többször is kezdeményezte az MNT előtt a kisebbségi akcióterv és abból eredő kötelezettségek körüli állásfoglalás megvitatását és elfogadását, amit a MNT többség rendszeresen leszavazott.
- A délvidéki egypárt mindeddig nem tartotta fontosnak a közös álláspont kialakítását.
Tari
István, a VMDK MNT képviselőjének kérdésére, mikor számol be az MNT
elnöke arról mit is tárgyalnak a minisztérium illetékeseivel és hol
tartanak a fontos kisebbségi törvények, az MNT elnöke kitérő választ
adott. Ebből is látszik mennyire mellőzve vannak a szerb koalíciós
partner részéről Belgrádban.
Tari kérdése, Hajnal válasza
|
|
|
|
|
VMDK Press
A NEMZETI TANÁCSOKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL – A Nemzeti Tanácsokról szóló törvény II. munkaváltozata
ÖSSZEGZÉS:
A NT szól törvény nem jelent kulturális autonómiát!
A
NT-okat nem integrálja a szerbiai közigazgatási intézményrendszerbe,
hanem külön felhatalmazásokkal rendelkező civil szervezetek közé
sorolja. Szerbia ahelyett, hogy egy rossz NT törvény lecserélését
kezdeményezte volna, csupán a meglévő módosítása mellett döntött. Ez nem
fogja előre vinni a nemzeti közösségek nyílt és rendezetlen ügyeinek
rendezését intézményes kereteken belül. A szerbiai politikai elit azon
az állásponton van, hogy mindaz amit a szerbiai alkotmánybíróság
hatályon kívül helyezett azt nem kell visszaemelni a törvénybe.
Ezen
felül tovább csökkenti a NT-ok felhatalmazásait a kultúra, oktatás,
tájékoztatás és nyelvhasználat területén. A NT - okról szóló törvény
módosítása továbbra sem szavatolja a NT-ok döntéshozatali jogát, nem
rendezi megfelelő módon a pénzelésüket, nem rendezi megfelelő módon a
kisebbségi alap működtetését, nincsen megfelelő módon kialakított teljes
körű, államilag karbantartott és gondozott külön választási névjegyzék,
korlátozza a NT-ok együttműködését az anyaországi intézményekkel, a
VAT-al és az önkormányzatokkal, politikai diszkriminációt végez a
“politikamentesítés” és érdekösszeütközés szabályozása alatt.
Ebben
a formában nem szabad elfogadni. A VMDK minden eszközt ki fog használni
a tervezet megbuktatásáért és a törvény javításáért, belföldi és
külföldi fórumon egyaránt. Ha a tervezet mégis elfogadásra kerül, a VMDK
felülvizsgálja a lehetőséget az MNT választások bojkottálására. Egyben
azt is ki kell mondani, hogy ez a tervezet a valóságban tükrözi mekkora
is az “érdekérvényesítő” képessége és politikai súlya a délvidéki
magyar egypártnak a haladó koalícióban.
A NEMZETI TANÁCSOKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL
A Nemzeti Tanácsokról szóló törvény II. munkaváltozata
A
NT szóló törvény elsődleges változatáról és az általa előlátott
változtatásokról egyszer már részletesen beszámoltunk a VMDK
Hírmondóban. A mostani írásunkban a NT szóló törvény II. munkaváltozatát
elemezzük ki.
RÉSZLETES ELEMZÉS
ÁLTALÁNOS RÉSZ
Elsődleges
észrevételünk az, hogy a javaslatban nem is törekedtek arra, hogy a
NT-okból igazi kulturális autonómiát alakítsanak. A NT-oknak továbbra
sincs döntéshozatali joguk, sem hozzárendelt állami pénzeszközök a
döntéseik végrehajtására. Nem törekedtek arra sem, hogy a szerbiai
alkotmánybíróság (AB) által kiiktatott rendelkezéseket újrafogalmazzák
és úgy ismét beépítsék törvénytervezetbe, holott ez állítólagosan része
a délvidéki magyar egypárt és a haladók koalíciós szerződésének( sic!).
Egyszerűen
kész tényként kezelték az AB döntését, tiltásként kezelve az AB
döntéseit. Ebből eredően a NT jogállása megváltozott és az állami
kötelekből teljes mértékben a különleges felhatalmazásokkal rendelkező
civil szervezetek jogállásába sorolták be őket ( 1. és 1A szakasz -
hatáskörök helyett felhatalmazások). Ezzel megszegték az EU egyik
elvárását, nevezetesen a NT intézményének erősítését. Egyben elismerték
azt amit mi már többszörösen hangoztattunk: a NT-ok nem jelentenek
autonómiát. A fényes kirakata ezennel véglegesen bedőlt!
A tervezet 1A. szakasz szerint: “A
NT intézményesített formája a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak
megvalósítására önkormányzatisági formában a kultúra, az oktatás,
tájékoztatás és nyelvhasználat területén, amelyekre a törvénnyel
összhangban bizonyos közmeghatalmazásokat bíznak, hogy részt vegyen a
döntéshozatali folyamatban vagy önállóan döntsön egyes kérdésekről
ezeken a területeken.” (saját fordítás- a szerző megj.)
Ehhez
képest a tervezeten végigfutva azt tapasztaljuk, hogy a NT-ok az esetek
95%-ban csak véleményezési, ajánlási joggal rendelkeznek. Döntéseket
csak a NT-ok belső berendezésének esetében (Statútum) és az abból adódó
területeken hozhatnak. Pld.kinek és milyen feltételek mellett adnak
ösztöndíjat.
A tervezet 2. szakasza, az előzőekhez képest, korlátozza
a NT-ok jogát a gazdasági és egyéb társaságok létrehozásában. Külön
törvényre utalnak, ami ebben az esetben csak a tájékoztatás területén
engedélyezné a gazdasági társaságok létrehozását.
Ez
a szakasz már bevezeti az erőltetett "kétnyelvűsítést", hiszen a NT-ok
megnevezését kötelezően ki kell írni szerbül és cirill írásmóddal, míg a
NT-ok megnevezését a nemzeti közösségék nyelvén és írásukkal csak akkor
tennék kötelezővé ha azt a NT Statútuma is előlátja! A tervezetben ez a
tendencia folytatódik és köteleznék a NT-ok honlapjainak kötelező
kétnyelvű vezetését. Ellenkező esetben büntető rendelkezéseket láttak
elő, komoly pénzbírságokkal!
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG ÉS “POLITIKAMENTESÍTÉS”
A tervezetben első alkalommal jelenik meg az összeférhetetlenség és a “politikamentesítés” fogalma a 7A szakasz beiktatásával. Ezeket a rendelkezéseket az EBESZ észrevételezése alapján iktatták be.
Azonban
az alkalmazásra javasolt intézkedések teljesen tévesek! Az helyett,
hogy a “politikamentesítés” területén korlátoznák a többségi pártok
jelenlétét a NT-okban (civil szervezeteket hoznak létre és úgy részt
vésznek a NT-i választásokon, majd ellenőrzésük alá vonják őket), a javaslat szerint a NT tagja nem lehetne egyben a politikai párt szervének a tagja is. A gyakorlatban ez a nemzeti közösségi pártokat sújtaná leginkább, ami teljesen abszurdum és a nemzeti közösségek politikai szerveződését, képviseletét is korlátozza. Ezt politikai diszkriminációnak éljük meg.
Az
eddigi tapasztalatok alapján a “politikamentesítést” az intézmények
igazgatóinak kinevezésénél és az intézmények igazgató, illetve felügyelő
szerveinek kinevezésénél kellene alkalmazni. Hiszen sokszor megtörtént,
hogy az önkormányzatokban lévő többség nem egyezett meg a NT-okban lévő
többséggel ami feszültségeket okozott a kinevezéseknél.
Ami
az összeférhetetlenséget illeti, itt kimaradtak azok a rendelkezések,
amelyek tiltanák az NT-ok által alapított, vagy társalapított
intézmények vezetőinek, igazgató vagy felügyeleti szerv tagjainak
jelenlétét a NT-ok döntéshozatalában, különös tekintettel a jelenlétük
pénzügyi vetületére (ők költik a pénzt majd leadják le a jelentést,
pénzügyi terveket, elszámolásokat és NT tagként szavaznak az
elfogadásukra).
Továbbá
korlátozni kellene az önkrmányzati tisztségviselők jelenlétét a
NT-okban, különös tekintettel azokra az esetekre amikor ugyanazon
tisztségviselők az önkormányzatokban és a NT-okban döntenek az eszközök
elosztásáról a tájékoztatás, civil szervezetek pénzügyi támogatása
területén.
Véleményünk
szerint ezt a civil szervezetek vezetőire is alkalmazni kellene, hiszen
nem egy olyan eset volt a közelmúltban amikor az NT tag egyben a civil
szervezet vezetője is, és saját magára/szervezetére szavazott a pénzügyi
támogatások szétosztásánál. Ráadásul, vannak esetek amikor egy
személyben ötvöződik az intézményvezető, civil szervezet elnöke és a NT
tagja.
ÁLLAMI ELLENŐRZÉS ÉS ERŐLTETETT KÉTNYELVŰSÍTÉS
A 8A. szakasz bevezetésével a tervezetbe tovább viszik az erőltetett "kétnyelvűsítést". Ugyanis, a
NT-okat köteleznék, hogy a döntéseiket, a meghozataluktól számítva 15
napon belül feltegyék a NT honlapjára szerb nyelven és cirill
írásmóddal, valamint az adott nemzeti közösség nyelvén, plusz még egy
helyen ami lehet hirdetőtábla, a NT újsága vagy hasonló felület.
Ellenkező esetben pénzügyi büntetéssel sújtanák a NT-okat.
Ez
a rendelkezés indokolatlanul nagy terhet ró a NT-ok hivatalára, amit a
kisebb NT-ok talán nem is tudnak teljesíteni forráshiány miatt. Ha
pedig a cél a NT-ok nyomon követése volt, akkor felmerül a kérdés mi van
a NT-ok Végrehajtó Bizottságának döntéseivel? Vagy éppen a NT elnökének
döntésével? Azokat miért nem kell megjeleníteni a NT-ok honlapján?
Pedig sokszor azoknak van súlyos anyagi és jogi vonatkozásuk!
A TERVEZET III. FEJEZETE
Ebben
a részben a NT-ok felhatalmazásairól esik szó. Itt is tetten érhető a
visszalépés, hiszen számos területen megvonja a NT-októl még a javaslati jogot is, helyette a kezdeményezés fogalmát vezetik be.
Ez
a gyakorlatban azt jelenti, hogy a NT-ok ugyan részt vesznek a
döntéshozatali folyamatban (törvény kidolgozása) szavazati jog nélkül,
de az a döntéshozókat nem kötelezi semmire, önálló döntést nem hoznak, szavazati joguk sincs, írásos
formában indítványozhatják az illetékes miniszternél/minisztériumnál
egy-egy törvény meghozatalát vagy törvény szakasz módosítását, amit az illetékesek következmények nélkül lesöpörhetnek az asztalról.
Ez a tendencia vonatkozik a 11,12,13-as szakaszra is!!!
FELHATALMAZÁSOK AZ OKTATÁSBAN
Talán
ez az terület ahol a visszalépés a legkevésbé érzékelhető. Ennek egyik
oka, hogy a jelen rendelkezéséket a nemrég elfogadott oktatási
kerettörvényből vették át, ami további kérdéseket vet fel. Azonban a
javasolt megoldások is némi korlátozásokat vezetnek be a kiemelt
jelentőségű intézmények megjelölésénél (11A szakasz), bizonyos
számokhoz, keretekhez kötnék a kiemelt jelentőségű intézmények számát,
ami eddig az eredeti törvényben a NT-okra volt bízva, nem volt számhoz,
százalékhoz kötve, valamint a 12. szakasz értelmében a NT-ok csak javaslatot
adhatnak az óvodák és iskolák iskolaszéki tagjaira akik az
önkormányzatok részéről érkeznek, véleményt mondanak az igazgatóról, ott
ahol az oktatás többségében magyar nyelven folyik.
A
gyakorlatban ez ahhoz vezethet, hogy az önkormányzatokban lévő
politikai többség következmények nélkül lesöpörheti az asztalról a NT-ok
javaslatait és nem kötelesek figyelembe venni a NT véleményét az
igazgatók kinevezésénél(az önkormányzatok esetében elsősorban az
óvodáknál, iskoláknál a tartományi oktatási titkár/oktatási miniszter).
Ez
különösen veszélyes abban az esetben ha tudjuk milyen
felhatalmazásokkal rendelkezik az oktatási miniszter aki bármikor
átléphet az oktatási titkár döntésein, vagy a NT-ok véleménye felett
(lásd kis létszámú magyar osztály beszüntetése Szabadkán a tanév kellős
közepén). Az előzetes jóváhagyás intézménye itt nem érvényesül!
Felmerül
a kérdés miért nem lehetett ezt megfelelő módon rendezni az oktatási
törvények elfogadásánál, rendes parlamenti procedúra keretében? Ha már a
délvidéki egypárt tagja az országos hatalmi koalíciós többségnek?
A
tervezet 13. szakaszában az oktatási programok felsorolásánál lemaradt a
nemzeti közösségek irodalma, ami nélkülözhetetlen az identitás
ápolásánál és megőrzésénél! Az oktatási programok esetében a NT-oknak ismét
csak javaslatokat fogalmazhatnak meg amit egyenesen a miniszternek
küldenek meg, aki azt vagy elfogadja vagy nem. Következmények nélkül.
FELHATALMAZÁSOK A KULTÚRÁBAN
A
tervezet 17. szakaszának értelmében a NT javaslatára és az alapító
okirat megváltoztatásával lehet kiemelt jelentőségűnek nevezni egy
intézményt. A törvénytervezet nem részletezi mi történik akkor
ha az addigi alapító (önkormányzat, tartomány, köztársaság) elutasítja
az alapító okirat megváltoztatását. Nem lát elő semmilyen büntető
rendelkezéseket, vagy kötelezettséget a NT-ok javaslatainak
végrehajtására. Mint olyan ez a megoldás is visszalépést jelent.
A kiemelt jelentőségű kulturális intézmények esetében a NT-ok csak
javaslatot tesznek az intézmény igazgató vagy felügyelő bizottság EGY
tagjára és NEM neveznek ki egy tagot, míg a többi tagot csak
véleményezik, illetve véleményezik az intézmény igazgató jelöltjét. Ez
is visszalépést jelent mert az eddigi gyakorlatban akár több igazgató
bizottsági tagot is kinevezhettek a NT-ok, míg a kiemelt jelentőségű
intézmények esetében előzetes jóváhagyást adtak az igazgató
kinevezésénél.
A
NT-ok nem dönthetnek az autonóm tartomány vagy az önkormányzat által
átruházott kérdésekben (ez kihatással lehet a Magyar Művelődési Intézet
státusára) és csak a NT szóló törvényben megjelenő felhatalmazások
területén mozoghatnak.
Ha egy intézményt több NT is kiemelt jelentőségűnek minősít, csak EGY KÖZÖS igazgató vagy felügyelő bizottsági tagot javasolhatnak. A tervezetben javasolt megoldások visszalépést jelentenek az előzőekhez képest. Itt is következmények nélkül visszautasíthatják a NT-ok javaslatait és nincsen meg a mechanizmus a NT-ok érdekeltségeinek érvényesítésére.
FELHATALMAZÁSOK A TÁJÉKOZTATÁSBAN
Ami
a tájékoztatásban lévő felhatalmazásokat illeti, az NT-ok megtartották
azt a jogot, hogy saját tájékoztatási intézményeket alapíthassanak.
Azonban továbbra sem világos mi fog történni azokkal a médiumokkal amik
tartományi alapításúak, de az alapító jogokat teljes vagy részleges
mértékben ruházták át a NT-okra. Ugyanis, a NT-okat a javaslatban
korlátozzák az átruházott felhatalmazások területén. A törvény tervezete
továbbra sem lát elő mechanizmusokat a helyi vagy kistérségi nemzeti
közösségi nyelveken is tájékoztató médiumok megmaradására. A tervezet 21.szakasza
szerint a NT meghozza a (saját- a szerk.megj.) stratégiáját,
véleményezi a projektumokat, javaslatokat és ajánlatokat ad a
közmédiában, véleményezi a főszerkesztő jelölteket, ha azoknak vannak
kisebbségi szerkesztőségei.
Az országos szintű médiatanácsba a NT-ok KÖZÖSEN javasolnak két tagot amiből EGYET választ és nevez ki a szerbiai képviselőház.
A
fentiekből csak arra a következtetésre lehet jutni, hogy itt is
visszalépés történt, a NT-oknak nem lesz kihatása a helyi vagy
kistérségi média anyagi támogatására önkormányzati vagy tartományi
forrásból, hiszen a programok elbírálásánál csak véleményezési
joggal élhetnek, amit vagy figyelembe vesznek, vagy következmények
nélkül lesöpörnek az asztálról. Döntéshozatali joga a gyakorlatban semmiben sem lesz.
FELHATALMAZÁSOK A HIVATALOS NYELVHASZNÁLAT TERÜLETÉN
Ebben
a fejezetben egyértelműen ki lehet olvasni a szerbiai kormány azon
szándékát, hogy a hivatalos nyelvhasználatot teljes mértékben a NT-okra
hárítsa. Ez a megoldás nem egyezik meg a szerbiai
törvényekkel sem, mert azok előlátják az állami szervek kötelezettségét
az egyenrangú nyelvhasználat biztosítására -írott és szóbeli formában-
különösen akkor ha az adott nemzeti közösség lélekszáma eléri a szerbiai
lakosság 2%-át.
A
tervezet 22.szakasza, 7. pontja előlátja, hogy a NT kezdeményezi
Szerbia legfontosabb törvényeinek lefordítását és megjelentetését,
szakmai és egyéb segítséget nyújt, a lehetőségeivel összhangban, a
fordítás folyamatában.
A
gyakorlatban ez azt jelentené, hogy a NT-okra bíznák a legfontosabb
törvények fordítását, aminek nem csak anyagi vetülete van, hanem a
javaslat egyenesen előírányozza a törvények részleges fordítását, ebből
eredően az következik, hogy megvonják a teljes körű és egyenrangú
nyelvhasználat lehetőségét a nemzeti közösségektől.
A
tervezet 22.szakaszának 9.pontja pedig elveszi a NT-októl azt a
lehetőséget, hogy a NT-ok dönthessenek azokról a kérdésekről amit a
nyelvhasználat területén a Vajdaság Autonóm Tartomány, vagy az
önkormányzatok rájuk ruháznak. Itt meg kell jegyezni, hogy a VAT
Statútuma szerint a tartománynak lehetőségeik vannak bizonyos kérdések
önálló rendezésére a kisebbségi-nemzeti közösségi jogok területén.
Ezért ezt is visszalépésként értékeljük.
A NT ÉS A KÖZTÁRSASÁGI MINISZTÉRIUMOKKAL ÉS MÁS ÁLLAMI SZERVEKKEL VALÓ VISZONYA
Ebben a fejezetben észlelhető leginkább az a tendencia, hogy az állam erős ellenőrzés alá vonja a Nemzeti Tanácsokat.
A tervezet 25.
szakaszában ismételt korlátozást vezetnek be. A NT-ok csak a
minisztériumoknál tudnak javaslatokat, kezdeményezéseket és
véleményeket beterjeszteni, a Vajdaság Autonóm Tartomány előtt vagy az
önkormányzatoknál már nem.
Ha
tudjuk azt, hogy a nemzeti közösségek jogai nagy mértékben pont a
tartomány és az önkormányzatok területén/hatáskörein belül valósulnak
meg, akkor ez egyértelmű visszalépés.
A
tervezet szerint a NT-ok kötelesek a NT ülésétől számítva 15 napon
belül eljuttatni döntéseiket és az ülés jegyzőkönyvét a minisztériumnak,
szerb nyelven és cirill írásmóddal. Ez mellett, a minisztériumok
fenntartják azon jogukat, hogy további tájékoztatásokat, dokumentumokat
kérjenek a NT-októl, amit a NT-oknak 8 napos határidőn belül el kell
juttatniuk.
Ehhez
kapcsolódik az az újdonság (26. szakasz) is ami ezt a kötelezettséget
előrelátná a tartományi szervek felé is, tehát a NT-oknak 15 napos
határidőn belül-az adatokra vonatkozó kérelem átvételétől számítva- el
kellene juttatniuk a kért adatokat a tartományi titkárságok felé is.
A
VMDK számára ez a NT-ok szigorú állami ellenőrzésének bevezetését
jelenti, az erőltetett mesterséges kétnyelvűség fokozását (mindent
kizárólag szerb nyelven és cirill írásmóddal kell leadni) holott a MNT
hivatalos nyelve a magyar és a törvény szerint a magyar közösségnek joga
van saját anyanyelvén fordulni az állami szervekhez mert meghaladja az
összlakosság 2 %-át.
EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS ORSZÁGOK/RÉGIÓK INTÉZMÉNYEIVEL VAGY AZ ANYAORSZÁGOKKAL
Ebben
a fejezetben is korlátozásokat láttak elő. Míg az eddigi törvényben
szinte korlátlan volt más országok (főleg anyaországok) kormányaival,
minisztériumaival, intézményeivel való együttműködés, a mostani javaslat
szerint ezt a jogot a tervezet
27.szakasz
értelmében leszűkítenék. Ezentúl a NT-ok csak olyan szervekkel,
szervezetekkel, intézményekkel működhetnének együtt, amelyek maguk is
olyan tevékenységet fejtenek ki mint a NT-ok, vagy olyan területen
folytatnak tevékenységet mint a NT-ok a felhatalmazásaik révén, de csak
akkor ha ez az együttműködés a Szerb Alkotmánnyal, törvényekkel
összhangban történik, tisztelvén Szerbia területi szuverenitását és
jogrendjét!
A
VMDK igen veszélyesnek érzi ezt a megfogalmazást, mert ez olyan
lehetőséget ad a Szerb állam kezébe ami alapján bármikor szétereszthetne
egy-egy nemzeti tanácsot és elkobozhatná az addig szerzett vagyonát
(ami a szerbiai közpénzekből jött létre ), ha az ott lévő többség
olyan döntést hoz meg ami nem tetszik a mindenkori szerb politikai
elitnek, illetve ebből is észrevehető egy fajta bizalmatlanság a nemzeti
közösségek felé, és a nemzeti közösségek belbiztonsági kockázati
forrásnak való kezelése.
A NT-OK PÉNZELÉSE
Ez a tervezet sem hozz semmi újdonságot a NT-ok pénzelésében(115.szakasz).
Továbbra sincs következetes módon megoldva a NT-ok pénzelése, nincsen
meghatározva egy keret amiben mozoghatnak a NT-ok. A közeljövőben is ezt
a kérdést a költségvetési törvény keretein belül rendeznék, amit a
szerbiai képviselőház mindenkori többsége hoz meg. Ezt a megoldást
alkalmaznák a tartományi és önkormányzati költségvetési támogatások
esetében is.
A
VMDK meglátása szerint célszerű volna egy alsó határ meghatározása ami
alá nem szabadna menni a támogatásokkal. Akkor talán elkerülhető volna a
jelenlegi helyzet, ami szerint a köztársasági költségvetésekből szánt
támogatás már 5 éve nem változott, a tartományi költségvetésből érkező
támogatás is maradt a jelenlegi szinten, míg az önkormányzatok esetében
elegendő ha egy dinárt látnak elő a költségvetésükben és formailag
eleget tettek a törvényes kötelezettségüknek. Az eddigi gyakorlat
megmutatta, hogy ezek az eszközök nem elegendőek a NT-ok rendes
működésére és a programjaik végrehajtására.
A tervezet még egy felületet nem rendez megfelelő módon. Nevezetesen a Kisebbségi
Alap pénzelését. Nincsen meghatározva az a stabil pénzügyi keret ami
szavatolná az alap kiszámítható működését. Továbbra is az alap
feltöltéséről a szerbiai kormány döntene, ahogyan az alapból való
költekezést is kizárólag a kormány bonyolítaná le, saját mércéik
alapján, amit egy külön szabályzatban rendeznének.
A
VMDK szerint ez is egy súlyos visszalépés az előző gyakorlathoz képest,
hiszen a NT-okat kizárnák a közpénzek szétosztásának folyamatából
(eddig véleményezték), valamint a szabályzatba foglalt mércék
kidolgozásából is. Ez is a NT-ok erősebb állami ellenőrzését
növeli, hiszen ezzel lehetőség nyílik a megkülönböztetésre és a
szelektív támogatásra. Azok a NT-ok akik “jól viselkednek” azok több
pénzhez jutnának, míg azok akik “nem jól” viselkedtek azok nem kapnának
támogatást.
A VÁLASZTÁSI NÉVJEGYZÉK KÉRDÉSE
A
tervezetben kitérnek a külön választási névjegyzék kérdésére is. A
javasolt megoldás szerint összekapcsolnák azokat az állami szerveket
akik kihatással lehetnek a névjegyzék folyamatos gondozására (rendőrség,
anyakönyvi hivatalok, kórházak, minisztérium), de elmulasztották bevezetni a folyamatos tájékoztatás lehetőségét. A
gyakorlatban ez azt jelentené, hogy ha valaki meghal, elköltözik és
szerepel a külön választási névjegyzéken, azt a rendszer rögzítené és
automatikusan frissítené ezeket az adatokat. Azonban az
értesítők bevezetése nélkül nem lesz meg az utánpótlás- aki betölti a
18-ik évét és szavazati joga van nem kerül fel a névjegyzékre- és így a
külön választási névjegyzék idővel elveszítheti értelmét.
A
VMDK azon az állásponton van, hogy a kötelező értesítők bevezetése
mellett, be kellene vezetni az internetes bejelentkezés (vagy
lejelentkezés) lehetőségét a külön választási névjegyzékre.
ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
A
zárórendelkezések komoly pénzügyi bírságokat vezetnek be a NT-oknak ha
azok vétenek az erőltetett "kétnyelvűsítés" ellen, vagy nem küldik meg a
minisztériumnak a döntéseiket, jegyzőkönyvet a 15 napos határidőn
belül.
Ami
itt is észrevehető, hogy nem látnak elő büntető rendelkezéseket azok
számára akik megszegik a NT-ok jogkörét az oktatás, tájékoztatás,
kultúra és nyelvhasználat területén. Tehát itt sem történt semmilyen előrelépés és maradt a NT-ok kiszolgáltatottsága!
A VÁLASZTÁSI ELJÁRÁS JAVÍTÁSA
A
VMDK meglátása szerint a tervezetnek - a már felsoroltak mellett- van
még egy súlyos hiányossága. Nem módosították azt a szakaszt, amely a
NT-i választások lebonyolítását szabályozza (37. szakasz), így a
továbbiakban sincs megfelelő módon szabályozva a választások
ellenőrzése.
Ugyanis,
az eddigi gyakorlat szerint a választásokon részt vevő listák csak
SAJÁT költségükre állíthattak választási megfigyelőket, illetve szavazó
bizottsági tagokat. Ez a megoldás startban favorizálja azokat akik több
pénzel rendelkeznek és élni tudnak ezzel a lehetőséggel. Régi
bölcsességnek számít, hogy nem az számít aki szavaz, hanem az aki a
szavazatokat számolja!
ÖSSZEGZÉS:
A
NT szól törvény nem jelent kulturális autonómiát. A NT-okat nem
integrálja a szerbiai közigazgatási intézményrendszerbe, hanem külön
felhatalmazásokkal rendelkező civil szervezetek közé sorolja. Szerbia
ahelyett, hogy egy rossz NT törvény lecserélését kezdeményezte volna,
csupán a meglévő módosítása mellett döntött. Ez nem fogja előre vinni a
nemzeti közösségek nyílt és rendezetlen ügyeinek rendezését intézményes
kereteken belül. A szerbiai politikai elit azon az állásponton van, hogy
mindaz amit a szerbiai alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett azt
nem kell visszaemelni a törvénybe. Ezen felül tovább csökkenti a NT-ok
felhatalmazásait a kultúra, oktatás, tájékoztatás és nyelvhasználat
területén. A NT - okról szóló törvény módosítása továbbra sem
szavatolja a NT-ok döntéshozatali jogát, nem rendezi
megfelelő módon a pénzelésüket, nem rendezi megfelelő módon a kisebbségi
alap működtetését, nincsen megfelelő módon kialakított teljeskörű,
államilag karbantartott és gondozott külön választási névjegyzek,
korlátozza a NT-ok együttműködését az anyaországi intézményekkel, a
VAT-al és az önkormányzatokkal, politiki diszkriminációt végez a
“politikamentesítés” és erdekösszeütközés szabályozása alatt. Ebben a
formában nem szabad elfogadni. A VMDK minden eszközt ki fog használni a
tervezet megbuktatásáért és a törvény javításáért, belföldi és külföldi
fórumon egyaránt. Ha a tervezet mégis elfogadásra kerül, a VMDK
felülvizsgálja a lehetőséget az MNT választások bojkottálására. Egyben
azt is ki kell mondani, hogy ez a tervezet a valóságban tükrözi mekkora
is az “érdekérvényesítő” képessége és politikai súlya a délvidéki
magyar egypártnak a haladó koalícióban.
VMDK Press
|
||||
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése