Oldalak

▼

2018. február 25., vasárnap

Alkalmazzák is, meg nem is


Rehabilitáció és restitúció – Megjegyzés(ek) egy interjúhoz

A Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség – mint a Szerb kormány közigazgatási szerve – sorra utasítja el a jogerős bírósági végzésekkel rehabilitált magyar igénylők kérelmei, azokra a hét évtizedekkel ezelőtti katonai közigazgatási és államvédelmi dokumentumokra hivatkozva, amelyek alapján a második világháborút követően megállapították a kérelmezőik felmenőinek bűnösségét – írja a Tót Imre a Családi Kör hetilapban.[1]
A Rehabilitáció igen, kárpótlás nem? c. írással kapcsolatban az első gondolatom, hogy az új tulajdonosok által irányított, 2017. július 6-ától Szabadkán megjelenő hetilap (talán) végre elkezdett foglalkozni a délvidéki/vajdasági magyarokat érintő fontos, időszerű politikai kérdésekkel is.
A témával kapcsolatos személyes tapasztalatom is megerősíti: Számos probléma merült fel a 2011. szeptember 26-án az elkobzott vagyon visszaadásáról és a kárpótlásról szóló,[2] valamint az ugyanazon év december 5-én elfogadott rehabilitálási törvény[3] alkalmazásában.
Hiába hívtuk fel az előkészítése idején a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) parlamenti képviselőinek figyelmét a rehabilitálási törvény hiányosságaira és a magyar közösségre hátrányos rendelkezéseire. „Az utolsó vesszőig változatlanok maradtak”[4] azok a szakaszok, amelyeket Pásztor Bálint és Slobodan Homen, az Igazságügy-minisztérium akkori államtitkára „egyeztettek”.[5] Hogy pontosan melyek ezek, azt nem tudjuk, azt viszont igen, hogy a VMSZ képviselői megszavazták a törvényt.
Varga László, a VMSZ (akkori) szerbiai parlamenti képviselője,[6] akinek múlhatatlan érdemei vannak – akárcsak Pásztor Bálintnak – a törvény kidolgozásában és elfogadásában, így fogalmazott: „A rehabilitációs törvény 2011. december 5-i zárószavazásával megnyugtató módon zárult le a vagyon-visszaszármaztatás és a rehabilitáció kérdéskörét szabályzó jogszabálycsomag elfogadásának folyamata”.[7]
Józsa László szabadkai ügyvéd az idézett írásban azonban elmondja, hogy „a jogerősen rehabilitált személyek kérelmét elutasítja a Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség”, és hogy „a szerb állampolgársággal nem rendelkező – magyar állampolgárságú kérelmezők esetében még mindig nem dőlt el, hogy jogosultak-e egyáltalán a vagyon-visszaszármaztatásra”.[8] Akadályokkal szembesülnek a termőföld természetbeni visszaadását várók is, stb.?  

 
Varga László, Hajnal Jenő, Józsa László és Pásztor Bálint

Törvényellenesnek tartom, hogy „a jogerősen rehabilitált személyek kérelmét elutasítja a Vagyon-visszaszármaztatási ügynökség”. Az Ügynökség, mint közigazgatási hivatal, nem illetékes a bíróságok rehabilitálási végzéseit felülvizsgálni. Ha a fellebbezések alatt álló ügyekben a szerb Igazságügy-minisztérium (másodfokon) megerősíti az elutasító határozatokat, a közigazgatási bíróságoknál peres eljárásban kell megsemmisíteni azokat.

A vagyon visszaszármaztatására vagy kárpótlásra nincs joga (a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény 5. szakasza 3. bekezdésének 3. pontja):
[…]
3) annak a személynek, aki a Szerb Köztársaság területén a II. világháború idején a megszálló erők tagja volt, valamint örököseinek.

A jelenleg „szerb állampolgársággal nem rendelkező – magyar állampolgárságú kérelmezők esetében” arra kellene hivatkozni, hogy azok, akiktől elvették/kobozták annak idején az ingatlanokat, abban az időben igenis jugoszláv/szerb állampolgárok voltak. Ezt okiratokkal, például születési anyakönyvi kivonattal, vagy egyéb korabeli dokumentummal is bizonyítani lehet. A károsultak szerb állampolgárságának megszűnése nincsen kihatással a vagyon visszakövetelési jogra.

A vagyon visszaszármaztatására vagy kárpótlásra joga van (a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény 5. szakasza 1. bekezdésének 5. pontja és 2. bekezdése):
[...]
5) természetes személynek – külföldi állampolgárnak, halála vagy halottá nyilvánítása esetén pedig törvényes örököseinek, a reciprocitás feltételei mellett.
Feltételezhető, hogy reciprocitás áll fenn azzal az országgal, amely nem szabályozta a vagyon visszaszármaztatását, ha az adott államban állampolgáraink tulajdonjogot szerezhetnek és ingatlanokat örökölhetnek.

Csonka Áron, Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) elnöke szerint a gyakorlatban a hivatalos szervek mindent megtesznek, hogy a visszaszerzési jogoknak az érvényesülését meghiúsítsák, vagy legalábbis minél jobban elodázzák: „Ez egy szándékos ügyeskedés, aminek a lényege az időhúzás. Minél kevesebben maradjanak az élők soraiban, akik igényelhetik a vagyon-visszaszármaztatást. Bár ez a jog, ha az eljárás elkezdődött, egyenes ágon örökölhető”.[9]
– Összegzésben azt lehet mondani, hogy a magyarok ismét vesztesei ennek az eljárásnak. Egyszer, amikor elkobozták a vagyonukat, másodszor amikor kihagyták őket a magánosításból és harmadszor a vagyon-visszaszármaztatás ellehetetlenítésével. Úgy egyének, úgy történelmi magyar egyházak szempontjából – írta Csonka a blogjában.[10] 
Milan Uzelac, s szabadkai vagyon-visszaszármaztatási egyesület igazgató bizottságának elnöke szerint „csak az Európai Unió követelései miatt bonyolítana le Szerbia egyre több vagyon-visszaszármaztatási ügyet, és nem a több évtizedes igazságtalanság helyreállítása végett, amit a második világháború után követtek el”. Uzelac a Vajdasági Televíziónak elmondta: a szerbiai vagyon-visszaszármaztatási törvény a gyakorlatban rossznak minősült, a benne foglaltak végrehajtására pedig nincs meg a politikai akarat.[11]
Mindebből az derül ki, hogy nem csak a törvény szövegével van baj, hanem az alkalmazásával is.

A hetilap megkereste Pásztor Bálintot is, aki most is a párt parlamenti képviselője, hogy „a VMSZ-nek, amely köztársasági, tartományi és helyi szinteken is a hatalmi koalíciót képezi a Szerb Haladó Párttal (SNS), van-e tudomása az interjú bevetőjében felvázolt jelenségről, és hogy mit tesznek annak ellensúlyozása érdekében. Pásztor a megkeresésre a következőket válaszolta: „Nem nyilatkozom a Családi Körnek”.[12]
Pásztor Bálint, elutasította, hogy nyilatkozzon a magyar közösséget érintő fontos kérdésről. Annak ellenére, hogy a VMSZ Elnökségi tagjaként (amelynek az elnöke az idősebbik Pásztor),[13] és köztársasági képviselőként kötelessége, hogy beszámoljon és elszámoljon a közösségnek/a választóinak a munkájáról! Varga Lászlót is meg kellene kérdezni, hogy ennyi idő után mit gondol a két törvényről? Kinek milyen érdeme van a vitatás rendelkezések megfogalmazásban?
Ideje lenne most már összefoglalni, az itteni magyar közösség számára mi is lett ezeknek törvényeknek a hozadéka? Milyen árat fizetett a magyar közösség a VMSZ-nek a Szerb Haladó párttal kötött koalíciójáért? 

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2018. február 25.

[1] Rehabilitáció Igen, kárpótlás mégsem? Családi Kör, 2018. február 8. 8, vagy https://www.facebook.com/advokat.jozsa.laszlo.ugyved/
[2] Zakon о vraćanju oduzete imovine i obeštećenju [Törvény az elkobzott vagyon vissza-származtatásáról és a kárpótlásról]. Službeni glasnik RS [a SZK Hivatalos Közlönye], 72/2011., 108/2013., 142/2014 szám és 88/2015 – AB)
[3] Zakon o rehabilitaciji [Törvény a rehabilitációról]. Službeni glasnik RS [a SZK Hivatalos Közlönye], 92. szám, 2011. december 7. A rehabilitálási törvény magyar nyelvű szövegét lásd: http://www.mnt.org.rs/dokumentumok/hasznos-tartalom/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven A szerb nyelvű szövege megtalálható: http://www.paragraf.rs/propisi/zakon_o_rehabilitaciji.html
[4] Pásztor Bálint: Lassú víz partot most. http://www.pasztorbalint.rs/index.php/start/show/2010/hu, 2011. november 25. [12:32]
[5] Uo.
[6] Vargát 2015. augusztus 17-én kizárták a VMSZ-ből. Ekkor már a párt alelnöke is volt. (Kizárták a VMSZ-ből Varga Lászlót. https://pannonrtv.com/rovatok/politika/kizartak-vmsz-bol-varga-laszlot-video, 2015. augusztus 18. 15:55)  Varga 2015. december 29-én kilépett a VMSZ köztársasági parlamenti frakciójából. (Varga László kilépett a VMSZ köztársasági parlamenti frakciójából. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/19533/Varga-Laszlo-kilepett-a-VMSZ-koztarsasagi-parlamenti-frakciojabol.html, 2015. december 29. [17:34] 2015. augusztus 20-ától a Magyar Mozgalom alapító tagja.
[7] A Vagyon-visszaszármaztatás, rehabilitáció. Új Esély, 2011. december 15. 10-11.
[8] Lásd az 1-es alatti írást, 8. Emlékezetem szerint, a törvény elfogadása idején Józsa László a VMSZ Tanácsának tagja volt. A VMSZ Tanácsa 2016. február 11-én kizárta a pártból. (Basity Gréta: A VMSZ Tanácsa 82 személyt zárt ki a pártból. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/19702/A-VMSZ-Tanacsa-82-szemelyt-zart-ki-a-partbol.html, 2016. február 11. [23:56] Lásd még: Józsa László levele a VMSZ Tanácsa tagjainak. Hét Nap. http://hetnap.rs/mobil/?p=cikk&id=20029, 2015. július 4.) 2015. augusztus 20-ától a Magyar Mozgalom alapító tagja.
[10] Uo. Lásd még a Magyar Mozgalom a Magyar Mozgalom 2018. február 14-ei állásfoglalását a KMKF plenáris ülésének zárónyilatkozata kapcsán (http://www.magyarmozgalom.rs/hu/allasfoglalasaink/a-magyar-mozgalom-allasfoglalasa-a-kmkf-plenaris-ulesenek-zaronyilatkozata-kapcsan) és az Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz intézett 2017. december 19-ei levelét (A nemzeti tanácsokról és a vagyon-visszaszármaztatásról), http://www.magyarmozgalom.rs/hu/hirfolyam/a-nemzeti-tanacsokrol-es-a-vagyon-visszaszarmaztatasrol
[11] Uzelac: Még nagyobb igazságtalanság ér bennünket, mint amikor a vagyonjainkat elkobozták. Szabad Magyar Szó, 2018. február 14. [9:15]
https://szabadmagyarszo.com/2018/02/14/meg-nagyobb-igazsagtalansag-er-bennunket-mint-amikor-a-vagyonainkat-elkoboztak/ Lásd még Halász Gyula: Ami az enyém, az nem a tiéd. Magyar Szó, 2017. február 18. 18. http://www.magyarszo.rs/hu/3297/hetvege/160806/Ami-az-eny%C3%A9m-az-nem-a-ti%C3%A9d.htm, 2017. február 19. [09:25]
[12] Lásd az 1-es alatti írást, 9.
[13] Vajdasági Magyar Szövetség. Elnökség. http://www.vmsz.org.rs/rolunk/elnokseg
dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése