„Az ellenőrzés már túllép minden határt”!

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (102.)

 

 

Február 13.

„190 ajánlás” az ENSZ-től!

A szerb parlament Emberi jogi, Nemzeti Kisebbségügyi és Nemi Egyenrangúsági Bizottsága az Egyesült Nemzetek Szervezetének január 24-én Genfben bemutatott időszaki jelentésről tárgyalt. 

Suzana Paunović, a szerb kormány emberi jogi és nemzeti kisebbjogi hivatal igazgatója beszámolt, hogy „Szerbia az ENSZ Emberi Jogi Tanácsától 190 ajánlást kapott az emberi jogok fejleszése érdekében, amelyek közül 74-et azonnal elfogadott, míg fenmaradt 116-ról később tárgyalnak”.[1] Kiemelte, hogy Szerbia „június 30-ih kapott határidőt, hogy az ajánlásokról nyilatkozzon ”.[2] 

Középen: Meho Omerović bizottsági elnök és Suzana Paunović, a kormányhivatal igazgatója

A kérdésre, hogy „a jelentés nemzeti kisebbségekre vonatkozó részének bemutatásakor voltak-e konkrét megjegyzések, sugallatok, vagy elismerések”, Paunović hangsúlyozta, hogy „a Tanácsnak bemutatták a külön  cselekvési tervet a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére, amit Szerbia az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások 23. fejezetének keretében fogadott el”.[3]

– A cselekvési terv intézkedéseinek megvalósítására több mint 80 megbízottunk van, akik háromhavonként jelentést tesznek. Öt nemzeti tanács azonban a kezdetektől fogva nem küldi a jelentéseit. Ez alkalommal a fókuszba a tájékoztatás és az oktatás területe került. Az államok (vélhetően a Tanács tagállamai – B. A.) úgy vélik, hogy a nemzeti kisebbségeknek kiegészítő lehetőséget kell biztosítani, hogy a saját nyelvükön képezzék magukat, és egy nagy kérdéscsoport a roma kisebbségre vonatkozott – válaszolta Paunović.[4]

Az idézett tudósításokból nem kaptunk tájékoztatást, hogy valójában mit is tartalmaz Szerbia jelentése, és hogy kik is készítették el azt? Ennek alapján felvetődik a kérdés is, mennyire valós, a tényleges helyzetet fejezi-e ki? Van-e a jelentésről tudomása a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT)?

Arról sem kaptunk tájékoztatást, hogy a szerb beszámolóval kapcsolatban mire vonatkozott az ENSZ Tanácsának a 116 ajánlása? És választ sem Paunovićtól arra, hogy a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó résszel kapcsolatban mi is hangzott el Genfben? Az ajánlások ilyen nagy száma arra utal, hogy az ENSZ Tanácsának nem valami kedvező véleménye lehet az emberi és a nemzeti kisebbségi jogok állásról Szerbiában.

A bizottsági ülésen jelen volt Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnöke, köztársasági képviselő is.[5] A tudósításokból azonban nem látszik, hogy mondott is volna valamit. 

Kovács február 22-én – egyébként helyesen – fontosnak tartotta „ismét felhívni a figyelmet az ukrán oktatási törvény visszásságaira” és kiállni a kárpátaljai magyarság anya nyelvhasználati jogaiért.

Képviselőként ugyancsak kötelessége lenne tájékoztatni a közvéleményt arról is, hogyan vélekedik, és milyen észrevételei vannak a világszervezet Emberi Jogi Tanácsának az emberi és nemzeti kisebbségi jogok állásáról Szerbiában? Ez nem fontos? Vagy jobb ha nem tudjuk? 

Február 14.

„Az ellenőrzés már túllép minden határt”!

Ana Brnabić kormányfő elnökletével Belgrádban ülésezett a kisebbségi nemzeti tanácsok munkáját koordináló országos testület.

Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke a Magyar Szónak kifejtette: „Elsősorban a nemzeti tanácsokra és az általuk alapított, társalapított és működtetett intézményhálózatra fókuszáltak az ülésen”.[6]

– Ezeknek az intézményeknek a státusa és jövője nagymértékben függ az elfogadásra váró kisebbségi kerettörvénytől és a nemzeti tanácsokról szóló törvénytől. A mai megbeszélés egyik legnagyobb hozadéka az volt, hogy a kisebbségi akcióterv módosítására nyílik lehetőség. Ennek akkor lenne igazán eredménye, ha a kisebbségi kultúrára és tájékoztatásra vonatkozó tevékenységek bővülhetnének, mert a legnagyobb hiányosságokat épp ezen a két területen látjuk – húzta alá Hajnal.

– Reiner Hoffmann német professzor, megbízott független szakértő jelentése képezte a beszélgetés másik tárgyát. A jelentés szintén megállapította, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvény tervezetében a legnagyobb hiányosság a kultúra és a tájékoztatás területén tapasztalható: ezen a két területen ugyanis kézzelfogható módon érhető tetten a szerzett kisebbségi jogoknak a csökkenése – nyilatkozata Hajnal.[7]

A nemzeti tanácsoknak, mint önálló kisebbségi önkormányzatoknak, a tervezetben előirányzott státusa és az illetékes kormányhivatalok általi ellenőrzése már túllép minden olyan határt, amely ne sértené az önkormányzatiság valamilyen szintjét, fokát – foglalt állást a javaslattal kapcsolatban Hajnal Jenő.

A Magyar Szó nyomtatott kiadásának első oldalán (lásd a képen) megjelent nyilatkozatnak a címe nyelvtanilag nem helyes: „A kultúrára és a tájékoztatás terén javítani az előírásokon”. Ezt a szerkesztők is észrevehették és az internetes kiadásban ezt „Javítani a kultúrára és a tájékoztatásra vonatkozó előírásokon” címmel találjuk meg. Az ilyen hibák (tovább) rontják a lap – már egyébként is jócskán megtépázott – hitelét és színvonalát.

A Magyar Szó az utóbbi időben többnyire az MNT elnökének nyilatkozata alapján tudósít fontos kisebbségügyi testületek üléséről. Ebből egyrészt arra lehet következtetni, hogy a lap nem is küld tudósítót az ilyen értekezletekre. Vagy az ülés nem volt nyilvános? Másrészt, hogy az elnök személyesen kívánja közölni a fontos tudnivalókat az olvasókkal. Ez viszont ellentétben van az újságírói szakma és a tárgyilagos tájékoztatás szabályaival.      

Hajnal úr a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítését hivatott cselekvési terv módosítása „igazi eredményének” – „amire most lehetőség nyílik” – „a kisebbségi kultúrára és tájékoztatásra vonatkozó tevékenységek bővülését” nevezte meg. Mi lesz akkor a nemzeti kisebbségi lét többi területén észlelt hiányosságokkal és az autonómiával?

Az interneten található Reiner Hoffmann „Szakértői vélemény a nemzeti kisebbségi jogok helyzetéről a Szerb Köztársaságban – amiről Hajnal nyilatkozott – Anastasia Crickley és Rainer Hofmann nevéhez fűződik (ilyen sorrendben).[8] Vagyis közös munkáról van szó. De még csak nem is ez a gaff a legnagyobb probléma, hanem az, hogy a (helyesen) szakértői jelentés jórészt elévült, mivel 2015. június 22-i keltezésű. (Ezt az állítást természetesen visszavonom, ha az ülésen egy másik, újabb jelentést vitattak meg. Csak ezt nem tartom valószínűnek.)

A szakértői jelentés számos ajánlást is tartalmaz, amelyeket érdemes lett volna megvitatni az MNT ülésén, csak Hajnal úr ezt nem tartotta fontosnak…  

Fontos viszont az MNT elnöke nyilatkozatának az a része, miszerint a nemzeti tanácsokról szóló módosítási törvényben a kisebbségi önkormányzatoknak „az illetékes kormányhivatalok általi ellenőrzése már túllép minden határt”.[9] Kérdés viszont, hogy ezt elmondta-e az ülésen, és hogy erről hogyan vélekedik majd az elnök úr és a testület, amikor a módosítási javaslat a törvényhozási eljárásba kerül?

BOZÓKI Antal

Újvidék, 2018. március 2.

---

[1] Održana sednica skupštinskog Odbora za ljudska i manjinska prava [Megtartották a Képviselőház Emberi és Kisebbségjogi Bizottságának ülését]. Danas. Minority News, 2018. február 20. IV.; (RTS)Пауновић: За шест месеци 30.000 жена пријавило насиље [Paunović: Hat hónap alatt 30.000 nő tett feljelentést erőszakról] http://www.ljudskaprava.gov.rs/sr/press/vesti/paunovitsh-za-shest-meseci-30000-zhena-prijavilo-nasilje és 14. sednica Odbora za ljudska i manjinska prava i ravnopravnost polova [Emberi jogi, Nemzeti Kisebbségügyi és Nemi Egyenrangúsági Bizottság 14. ülése]. http://www.parlament.gov.rs/14._sednica_Odbora_za_ljudska_i_manjinska_prava_i_ravnopravnost_polova.33266.941.html

[2] Пауновић: За шест месеци 30.000 жена пријавило насиље, az 1-es jegyzetben.

[3] Održana sednica skupštinskog Odbora za ljudska i manjinska prava, az 1-es jegyzetben.

[4] Uo.

[5] P.E.: A szolidaritás jegyében. Magyar Szó, 2018. február 22. 1 és 4.

[6] vár:  A kultúrára és a tájékoztatás terén javítani az előírásokon. Magyar Szó, 2018.- február 15. 1., vagy vár: Javítani a kultúrára és a tájékoztatásra vonatkozó előírásokon. https://www.magyarszo.rs/hu/3604/kozelet_politika/178672/, 2018. február 15. [08:30] >> 2018. február 15. [21:08]

[7] Uo.

[8] Експертски извештај о ситуацији у области права мањина у Републици Србији
Анастазија Крикли (Anastasia Crickley) и Рајнер Хофман (Rainer Hofmann)
22. јун 2015. године. (Експертски извештај)

[9] Lásd a 6-os alatti írást.