Emberi-
és nemzeti kisebbségjogi napló (102.)
Február 13.
„190 ajánlás” az ENSZ-től!
A szerb parlament Emberi jogi, Nemzeti Kisebbségügyi és Nemi
Egyenrangúsági Bizottsága az Egyesült Nemzetek Szervezetének január 24-én Genfben
bemutatott időszaki jelentésről tárgyalt.
Suzana
Paunović, a szerb kormány emberi jogi és nemzeti kisebbjogi hivatal igazgatója
beszámolt, hogy „Szerbia az ENSZ Emberi Jogi Tanácsától 190 ajánlást kapott az
emberi jogok fejleszése érdekében, amelyek közül 74-et azonnal elfogadott, míg
fenmaradt 116-ról később tárgyalnak”.[1]
Kiemelte, hogy Szerbia „június 30-ih kapott határidőt, hogy az ajánlásokról
nyilatkozzon ”.[2]
Középen: Meho Omerović bizottsági elnök és Suzana
Paunović, a kormányhivatal igazgatója
A kérdésre, hogy „a jelentés nemzeti kisebbségekre vonatkozó részének
bemutatásakor voltak-e konkrét megjegyzések, sugallatok, vagy elismerések”,
Paunović hangsúlyozta, hogy „a Tanácsnak bemutatták a külön cselekvési tervet a nemzeti kisebbségek
jogainak érvényesítésére, amit Szerbia az Európai Unióval folytatott
csatlakozási tárgyalások 23. fejezetének keretében fogadott el”.[3]
– A cselekvési terv intézkedéseinek megvalósítására több mint 80
megbízottunk van, akik háromhavonként jelentést tesznek. Öt nemzeti tanács
azonban a kezdetektől fogva nem küldi a jelentéseit. Ez alkalommal a fókuszba a
tájékoztatás és az oktatás területe került. Az államok (vélhetően a Tanács
tagállamai – B. A.) úgy vélik, hogy a nemzeti kisebbségeknek kiegészítő
lehetőséget kell biztosítani, hogy a saját nyelvükön képezzék magukat, és egy
nagy kérdéscsoport a roma kisebbségre vonatkozott – válaszolta Paunović.[4]
Az idézett tudósításokból nem kaptunk tájékoztatást, hogy valójában mit
is tartalmaz Szerbia jelentése, és hogy kik is készítették el azt? Ennek
alapján felvetődik a kérdés is, mennyire valós, a tényleges helyzetet fejezi-e
ki? Van-e a jelentésről tudomása a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT)?
Arról sem kaptunk tájékoztatást, hogy a szerb beszámolóval kapcsolatban
mire vonatkozott az ENSZ Tanácsának a 116 ajánlása? És választ sem Paunovićtól arra,
hogy a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó résszel kapcsolatban mi is hangzott el
Genfben? Az ajánlások ilyen nagy száma arra utal, hogy az ENSZ Tanácsának nem
valami kedvező véleménye lehet az emberi és a nemzeti kisebbségi jogok állásról
Szerbiában.
A bizottsági ülésen
jelen volt Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnöke,
köztársasági képviselő is.[5] A tudósításokból azonban
nem látszik, hogy mondott is volna valamit.
Kovács február 22-én
– egyébként helyesen – fontosnak tartotta „ismét felhívni a figyelmet az ukrán
oktatási törvény visszásságaira” és kiállni a kárpátaljai magyarság anya
nyelvhasználati jogaiért.
Képviselőként
ugyancsak kötelessége lenne tájékoztatni a közvéleményt arról is, hogyan vélekedik, és milyen
észrevételei vannak a világszervezet Emberi Jogi Tanácsának az emberi és nemzeti
kisebbségi jogok állásáról Szerbiában? Ez nem fontos? Vagy jobb ha nem
tudjuk?
Február 14.
„Az ellenőrzés már túllép minden határt”!
Ana Brnabić kormányfő
elnökletével Belgrádban ülésezett a kisebbségi nemzeti tanácsok munkáját
koordináló országos testület.
Hajnal Jenő, a Magyar
Nemzeti Tanács elnöke a Magyar Szónak kifejtette: „Elsősorban a nemzeti
tanácsokra és az általuk alapított, társalapított és működtetett
intézményhálózatra fókuszáltak az ülésen”.[6]
– Ezeknek az
intézményeknek a státusa és jövője nagymértékben függ az elfogadásra váró
kisebbségi kerettörvénytől és a nemzeti tanácsokról szóló törvénytől. A mai
megbeszélés egyik legnagyobb hozadéka az volt, hogy a kisebbségi akcióterv
módosítására nyílik lehetőség. Ennek akkor lenne igazán eredménye, ha a
kisebbségi kultúrára és tájékoztatásra vonatkozó tevékenységek bővülhetnének,
mert a legnagyobb hiányosságokat épp ezen a két területen látjuk – húzta alá
Hajnal.
– Reiner Hoffmann német professzor,
megbízott független szakértő jelentése képezte a beszélgetés másik tárgyát. A
jelentés szintén megállapította, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvény
tervezetében a legnagyobb hiányosság a kultúra és a tájékoztatás területén
tapasztalható: ezen a két területen ugyanis kézzelfogható módon érhető tetten a
szerzett kisebbségi jogoknak a csökkenése – nyilatkozata Hajnal.[7]
A nemzeti tanácsoknak,
mint önálló kisebbségi önkormányzatoknak, a tervezetben előirányzott státusa és
az illetékes kormányhivatalok általi ellenőrzése már túllép minden olyan
határt, amely ne sértené az önkormányzatiság valamilyen szintjét, fokát –
foglalt állást a javaslattal kapcsolatban Hajnal Jenő.
A Magyar Szó nyomtatott
kiadásának első oldalán (lásd a képen) megjelent nyilatkozatnak a címe nyelvtanilag nem helyes:
„A kultúrára és a tájékoztatás terén javítani az előírásokon”. Ezt a
szerkesztők is észrevehették és az internetes kiadásban ezt „Javítani a
kultúrára és a tájékoztatásra vonatkozó előírásokon” címmel találjuk meg. Az
ilyen hibák (tovább) rontják a lap – már egyébként is jócskán megtépázott – hitelét és színvonalát.
A Magyar Szó az
utóbbi időben többnyire az MNT elnökének nyilatkozata alapján tudósít fontos
kisebbségügyi testületek üléséről. Ebből egyrészt arra lehet következtetni,
hogy a lap nem is küld tudósítót az ilyen értekezletekre. Vagy az ülés nem volt
nyilvános? Másrészt, hogy az elnök
személyesen kívánja közölni a fontos tudnivalókat az olvasókkal. Ez viszont
ellentétben van az újságírói szakma és a tárgyilagos tájékoztatás szabályaival.
Hajnal úr a nemzeti
kisebbségi jogok érvényesítését hivatott cselekvési terv módosítása „igazi
eredményének” – „amire most lehetőség nyílik” – „a kisebbségi kultúrára és
tájékoztatásra vonatkozó tevékenységek bővülését” nevezte meg. Mi lesz akkor a
nemzeti kisebbségi lét többi területén észlelt hiányosságokkal és az
autonómiával?
Az interneten
található Reiner Hoffmann „Szakértői vélemény a nemzeti kisebbségi jogok helyzetéről
a Szerb Köztársaságban – amiről Hajnal nyilatkozott – Anastasia Crickley és Rainer Hofmann
nevéhez fűződik (ilyen sorrendben).[8]
Vagyis közös munkáról van szó. De még csak nem is ez a gaff a legnagyobb
probléma, hanem az, hogy a (helyesen) szakértői jelentés jórészt elévült, mivel
2015. június 22-i keltezésű. (Ezt az állítást természetesen visszavonom, ha az
ülésen egy másik, újabb jelentést vitattak meg. Csak ezt nem tartom valószínűnek.)
A szakértői jelentés számos
ajánlást is tartalmaz, amelyeket érdemes lett volna megvitatni az MNT ülésén,
csak Hajnal úr ezt nem tartotta fontosnak…
Fontos viszont az
MNT elnöke nyilatkozatának az a része, miszerint a nemzeti tanácsokról szóló
módosítási törvényben a kisebbségi önkormányzatoknak „az illetékes
kormányhivatalok általi ellenőrzése már túllép minden határt”.[9]
Kérdés viszont, hogy ezt elmondta-e az ülésen, és hogy erről hogyan vélekedik
majd az elnök úr és a testület, amikor a módosítási javaslat a törvényhozási
eljárásba kerül?
BOZÓKI
Antal
Újvidék, 2018. március 2.
[1] Održana sednica skupštinskog Odbora za
ljudska i manjinska prava [Megtartották a Képviselőház Emberi és Kisebbségjogi
Bizottságának ülését]. Danas. Minority News, 2018. február 20. IV.;
(RTS)Пауновић: За шест месеци 30.000 жена пријавило насиље [Paunović: Hat hónap
alatt 30.000 nő tett feljelentést erőszakról] http://www.ljudskaprava.gov.rs/sr/press/vesti/paunovitsh-za-shest-meseci-30000-zhena-prijavilo-nasilje
és 14. sednica Odbora za ljudska i manjinska prava i ravnopravnost polova
[Emberi jogi, Nemzeti Kisebbségügyi és Nemi Egyenrangúsági Bizottság 14.
ülése]. http://www.parlament.gov.rs/14._sednica_Odbora_za_ljudska_i_manjinska_prava_i_ravnopravnost_polova.33266.941.html
[2] Пауновић: За шест месеци 30.000 жена
пријавило насиље, az 1-es jegyzetben.
[3] Održana sednica skupštinskog Odbora za ljudska i manjinska prava, az
1-es jegyzetben.
[4] Uo.
[5] P.E.: A szolidaritás jegyében. Magyar Szó,
2018. február 22. 1 és 4.
[6] vár: A
kultúrára és a tájékoztatás terén javítani az előírásokon. Magyar Szó, 2018.-
február 15. 1., vagy vár: Javítani a kultúrára és a tájékoztatásra vonatkozó
előírásokon. https://www.magyarszo.rs/hu/3604/kozelet_politika/178672/,
2018. február 15. [08:30] >>
2018. február 15. [21:08]
[7] Uo.
[8] Експертски извештај о ситуацији у области
права мањина у Републици Србији
Анастазија Крикли (Anastasia Crickley) и Рајнер Хофман (Rainer Hofmann)
22. јун 2015. године. (Експертски извештај)
Анастазија Крикли (Anastasia Crickley) и Рајнер Хофман (Rainer Hofmann)
22. јун 2015. године. (Експертски извештај)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése