Az élhetőbb szülőföld
„Úgy élnek meg bennünket, hogy elfogadnak bennünket, egyénileg és közösségileg is itt a szerb társadalomban. És ha visszagondolunk arra, hogy 10, 15 évvel ezelőtt mi volt a helyzet, akkor azt gondolom, hogy ez egy olyan jelentős előrelépés és nemcsak elvi szempontból, hanem a mindennapok szempontjából is, ami élhetőbbé teszi a mi szülőföldünket.”
Vesd össze Bence Erika Taxis blues, avagy helyzetértékelés egy másik valóságból című írásával: ...önsorsrontó meghunyászkodásunk, elvtelen hallgatásunk, szolgasorsba belenyugvásunk lehet „jó sorsunk” záloga, hogy kussoljunk, ha jót akarunk, anyanyelvünkön pedig csak egymás fülébe suttogva merjünk megszólalni, hiszen többségi nemzethez tartozó polgártársaink meggyőződése szerint bűncselekményt követünk el, ha nem titkoljuk el nemzeti hovatartozásunk, netán még mesélünk is egymásnak e nyelven gyerekeinkről, most is csak arra gondoltam, jó, hogy nincs itthon.
2018. április 27.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése