„Ne szavazzátok meg!”

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (119.)

Június 13.

„Szerbia rendelkezik a legjobb nemzeti kisebbségi törvénnyel”

A Köztársasági Képviselőház vitát folytatott többek között a nemzeti kisebbségi jogokkal foglalkozó törvényekről, a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságának védelméről szóló törvényről, a nemzeti tanácsokról szóló törvényről, amelyek kapcsán a Szerb Haladó Párt (SNS) képviselői arra mutattak rá, hogy Szerbia rendelkezik a világon talán a legjobb nemzeti kisebbségi törvénnyel, hiszen a nemzeti kisebbségek élvezhetik identitásuk megőrzésének jogait, gyakorolhatják kultúrájukat, iskolákat végezhetnek el saját anyanyelvükön, szabadon gyakorolhatják a nyelvüket. Egyes felszólalók azonban arra mutattak rá, hogy szigorúbban kellene ellenőrizni az önkormányzatokat, hogy eleget tesznek-e törvényes kötelezettségüknek a nemzeti tanácsok pénzügyi támogatása terén.[1]

 

Ülésezik a szerb parlament (Fotó: N1)

A kisebbségi jogokat rendező törvények magasztalásában Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képviselője sem maradt le: – Mindezek a törvények hozzájárulnak a nemzeti kisebbségek helyzetének javításhoz Szerbiában. Az említett törvények néhány teljesen új megoldást kínálnak fel, de több esetben egyes jogokat kiszélesítenek, más esetekben csupán törvényes előírásokat pontosítanak – emelte ki Pásztor.[2] 

Az idősebb Pásztor (István) ezt így fogalmazta meg: „Azzal a több mint másfél éves munkával, amit közösen fektettünk ennek a törvénynek az előkészítésébe, semmit nem veszítünk, gyakorlatilag ugyanolyan hatáskörökkel, mozgástérrel fog rendelkezni a nemzeti tanács, mint amilyennel az előző években rendelkezett.”

A két Pásztor nyilatkozatából az olvasható ki, hogy a VMSZ „több, mint másfél évig” egyezkedett (a háttérben és közösségi támogatás nélkül) azért, hogy végül olyan módosítások kerüljenek elfogadásra, amilyeneket a Szerb Haladó Pártnak (SNS) megfelelnek.

Pásztor István nem mond igazat, amikor azt állítja, hogy „semmit nem veszítünk, gyakorlatilag ugyanolyan hatáskörökkel, mozgástérrel fog rendelkezni a nemzeti tanács, mint amilyennel az előző években rendelkezett”. Annál az egyszerű oknál fogva, hogy az, amit a szerb alkotmánybírság töröltetett a törvényből, az a mostani módosításokkal vissza nem kerülhet. Állítólag „semmit nem veszítünk”, de hogy nem kapunk az biztos.

Ilyen pártra, érdekképviseletre, vezetőkre a délvidéki/vajdasági magyaroknak éppen semmi szüksége nincsen!

Június 14.

„Rossz-irányú módosítás”

Hajnal Jenő, az MNT elnöke, a testület 34. ülésén, „üdvözölte a jelenleg éppen parlamenti eljárásban lévő, nemzeti tanácsokról szóló törvény végleges változatát, amely az MNT elnöke szerint nem jelent visszaesést a korábban életben lévő szabályozáshoz képest”. 

 

Hajnal Jenő

– Nem volt hiábavaló az MNT (??– B. A.)  fáradozása, számos olyan hatáskör visszakerül a törvénybe, amelyet az alkotmánybíróság négy éve alkotmányellenesnek ítélt, illetve néhány új jogkörrel is bővül a jelenleg elfogadás előtt álló törvényjavaslat – jelentette be Hajnal Jenő. – Az új törvény elfogadása garantálja, hogy az őszi nemzeti tanácsi választások után is ugyanolyan hatáskörökkel és újabb jogosítványokkal folytathassák a munkát a képviselők – tette hozzá az MNT elnöke. 

Ki kit plagizál? A Pásztorok Hajnalt, vagy Hajnal a Pásztorokat? Ha nem változik semmi, akkor mire jó a módosítás?

Tari István, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) képviselője az ülés végén ismertette pártjának a törvényre vonatkozó kifogásait, egyben felszólította a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselőit, hogy a koalíciós kényszernek ellenállva ne szavazzák meg a törvénymódosítást. Tari elmondta, hogy pártja tiltakozik a szerintük rosszirányú módosítás ellen, és tiltakozásra szólítják fel a vajdasági magyarokat is.[3]

 

 

Tari István

Hajnal Jenő továbbra is hangsúlyozta, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvénymódosítás terén óriási eredményeket ért el a nemzeti tanács, illetve meglátása szerint nem csorbulnak a szerzett jogok.[4]

Hajnal és Tari ellentétes értékelése két elképzelés ütközésének a megnyilvánulása lehet:  

Az egyik VMSZ azon törekvési kényszeréből ered, hogy (csak a szűk pártérdeket szem előtt tartva) megfeleljen/eleget tegyen a hatalmi Szerb Haló Párttal (SNS) való együttműködés feltételeinek, illetve a párt tagjainak a hatalom gyakorlásában való részvételéből eredő privilégiumok elveszésének féltéséből ered.

A másik pedig – a Tari által kifejezett, a magyar közösség autonómia/önrendelkezési/ önkormányzati törekvéseinek erősödéséből –, a nemzeti kisebbségi jogok normatív és gyakorlati alkalmazásának számonkéréséből fakad.  

Hajnal Jenő a VMSZ-től/ből kapott pártfeladatot látott el: A nemzeti tanácsi törvény módosításait kidolgozó munkacsoport tagjaként – ugyancsak testületi és közösségi felhatalmazás nélkül –, és mint a nemzeti tanácsok koordinációs testületének soros elnöklője végig részt vett a délvidéki/vajdasági magyarok számára megalázónak tekinthető megoldásokat is tartalmazó nemzeti tanácsi törvény kidolgozásában. (Például a módosítási javaslat 2a szakasza, miszerint „a nemzeti tanács elnevezése kötelezően szerb nyelvű és cirill betűs írással van kiírva. A nemzeti tanács elnevezése, ha ez az alapszabállyal elő van látva, a nemzeti kisebbség nyelvén és írásmódjával is lehetséges”.[5]) Ebből kifolyólag, Hajnal éppen olyan felelősséggel tartozik a közösségnek, mint a két Pásztor.  

Jellemző, hogy a MNT által alapított Magyar Szó, az egyetlen magyar nyelvű nyomtatott napilap, amelynek közfeladott kellene ellátni, egyetlenegy szóval nem említi a Tari és Hajnal közötti nézetkülönbséget.[6] A közösségnek erről nem kell tudni?

Június 14.

Aki törődik a nemzettársaival, és aki nem

Horvát nyelvű lektorátus megalapításáról szóló szándéknyilatkozatot írtak alá a szerbiai és a horvát oktatási minisztérium, a tartományi felsőoktatási titkárság, az Újvidéki Egyetem és a Bölcsészettudományi Kar képviselői Újvidéken. A horvát lektorátus a Bölcsészettudományi Karon kezdi meg működését.[7]

Blaženka Divljak horvát oktatási miniszter (a felvételen) az nap Szabadkára is ellátogatott, ahol egy oktatási találkozón vett részt a Horvát Nemzeti Tanács székházában, valamint a HNT díszülésén a városházán.[8]

A miniszter asszony a sajtónak „kiemelte, hogy Szabadkán, és egyáltalán Vajdaságban jelenleg több lehetősége van a horvát nemzeti kisebbségnek, és hogy a nyitott kérdések között szerepe a horvát nemzeti kisebbség általános és középiskolai tankönyveinek a reformja, amit egy éven belül szeretnének megoldani”.[9]

Szerbiának az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásai alatt Horvátország kiállt a nemzettársai mellett. Kolinda Grabar-Kitarović horvát és Aleksandar Vučić szerb államfő február 12-én Zágrábban tárgyalt egyebek között „a szerb és a horvát nemzeti kisebbség jogainak védelméről”[10] is. Ennek eredményeként javul a horvát nemzeti közösség helyzet Vajdaságban.

Ezzel szemben, a felelős magyar tisztségviselők állandóan csak azt szajkózzák, hogy „a hivatalos Budapest továbbra is teljes vállszélességgel támogatja Szerbia EU-s felzárkózását”.[11] Szijjártó Péter, magyar külgazdasági és külügyminiszter a június 13-ai belgrádi látogatása alkalmával is „elégedettségének adott hangot az országban élő magyar kisebbség helyzetével kapcsolatban”[12] – amiről egyébként vajmi keveset tud, vagy nem akar tudni. Szijjártó, tehát elégedett a helyzetünkkel. Hogy erről mi mit gondolunk, az már kevésbé vagy egyáltalán nem érdekli. Nem kell ezen csodálkozni, hiszen Szijjártó a szerb csapatban/csapatnak „játszik”.

Ivica Dačić szerb külügyminiszter ajándékként átnyújtotta

magyar kollégájának a szerb labdarúgó válogatott mezét Szijjártó nevével

Így lehetséges az, hogy a Bölcsészettudományi Karral szomszédos Jogtudományi Karon – ahol a korábban magyar nyelvi lektorátus is létezett – 2012 óta magyar nyelven már felvételizni sem lehet.

Június 15.

„Ne szavazzátok meg!”

Válaszként a két Pásztor és Hajnal Jenő nyilatkozataira, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, a Magyar Mozgalom, a Magyar Polgári Szövetség, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete, az Európai Uniós Pályázati Szakértők Vajdasági Egyesülete, az EU-Vajdasági Felnőttképzési Központ és a Vajdasági Magyar Gazdák Szövetsége és néhány közéleti személyiség közleményben tiltakozott „a nemzeti tanácsokról szóló törvény javasolt módosítása és annak a valóságot nélkülöző bemutatása ellen”.

A dokumentum aláírói szerint (akikhez az office@vmdk.org.rs e-mail címre való jelzéssel lehet csatlakozni), „a törvénymódosítás, amelyet most ránk akarnak kényszeríteni:

·  kizárólag a VMSZ és a Magyar Nemzeti Tanács vezetőinek „az illetékes minisztérium szakembereivel és a tárcavezetővel” való „hosszú egyeztetési folyamat” során, belső közösségi párbeszéd folytatása nélkül készült;

·  nem felel meg a magyar közösség autonómia/önrendelkezési/önkormányzati igényének, hogy saját maga dönthessen a nemzeti önazonossága megőrzése és fejlődése szempontjából fontos kérdésekben, vagy részt vehessen a tényleges  döntéshozatalban;

·  nem biztosítja a nemzeti tanács számára azon közjogi jellegű feladatának ellátását, hogy feltárja, kifejezze, és törvényesen képviselje a délvidéki magyarság önazonosságának megőrzésével összefüggő érdekeit;

·  a délvidéki magyarságnak továbbra sem biztosítja a kulturális autonómiát;

·  a nemzeti tanácsokat a nem kormányzati szervek irányába tolja, hiszen a kisebbségi önkormányzat és hatáskör kifejezés helyett a közfelhatalmazással ellátott szervezet fogalmat használja;

·  a nemzeti tanácsoknak nem biztosít semmilyen döntéshozatali jogot, döntő többségben csupán véleményezési jogot irányoz elő a kisebbségi szempontból fontos állami intézményekben;

·  nem biztosít megfelelő módot a nemzeti tanácsok politikai befolyástól mentes működésének pénzelésére, nem szavatol közpénzeket a nemzeti tanácsok döntéseinek végrehajtására;

·  csökkenti az eddig elért és szerzett nemzeti kisebbségi jogok szintjét, az oktatás, de különösen a kultúra, a tájékoztatás és a hivatalos nyelvhasználat területén;

·  a nemzeti tanácsok tevékenységét csak az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás és a hivatalos nyelvhasználat területére korlátozza – nem teszi lehetővé, hogy a nemzeti tanácsok állást foglaljanak a közösség egyéb időszerű kérdéseiben is – olvasható többek között a tiltakozásban.

A dokumentum aláírói felszólították a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) parlamenti képviselőit: Ne szavazzátok meg!

BOZÓKI Antal

Torda, 2018. június 18.

---

[1] mh: „Szerbia rendelkezik a legjobb nemzeti kisebbségi törvénnyel”.

Magyar Szó, 2018, június 14. 4., vagy  https://www.magyarszo.rs/hu/3703/kozelet_politika/184720/%E2%80%9ESzerbia-rendelkezik-a-legjobb-nemzeti-kisebbs%C3%A9gi-t%C3%B6rv%C3%A9nnyel%E2%80%9D.htm, 2018. június 13. [19:40]

[2] mh: A kisebbségek nyelvén a parlamentben. Magyar Szó, 2018. június 13.  A Pásztor Bálint által említett „teljesen új megoldásokról” és a „törvényes megoldások pontosításáról”, amelyek – szerinte – „hozzájárulnak a nemzeti kisebbségek helyzetének javításhoz Szerbiában részletesen írtam a Pásztormesék c. 2018. június 14-ei írásomban. http://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Kisebbs%C3%A9gi%20jogok, vagy

 https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11201, 2018. június 15. Lásd még a Nemzeti tanácsi törvény – a végkifejlett előtt c. írásom: https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11161, 2018- május 21.

[3] Basity Gréta: Kinevezéseket és utcaneveket véleményezett a nemzeti tanács.  https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/22523/Kinevezeseket-es-utcaneveket-velemenyezett-a-nemzeti-tanacs.html, 2018. június 14. [16:45]

[4] Uo.

[5] http://www.parlament.gov.rs/akti/zakoni-u-proceduri/zakoni-u-proceduri.1037.html

[6] B.em: Kétezer hely az elsős középiskolásoknak. Magyar Szó, 2018. június 15. 1. és 4.

[7] I-kó: Történelmi pillanat. Magyar Szó, 2018. június 15. 7.

[8] sorsi: Rendezni a tankönyvkérdést is. Magyar Szó, 2018. június 15. 7.

[9] Uo.

[10] (MTI) Szerb-horvát államfői találkozó: A feszültségek csökkentését fog dolgozni mindkét fél. https://www.vajma.info/cikk/szerbia/25627/Szerb-horvat-allamfoi-talalkozo-A-feszultsegek-csokkenteset-fog-dolgozni-mindket-fel.html

[11] Ternovácz István: Vajdaságból eddig 180 ezren szereztek magyar állampolgárságot. https://www.vajma.info/cikk/valasz/66/Vajdasagbol-eddig-180-ezren-szereztek-magyar-allampolgarsagot.html. 2018. június 10. [15:35]

[12] (MTI) Szijjártó Belgrádban: A szerb-magyar kapcsolatok történelmi csúcsponton.

2018. június 13. [17:10 ]