Emberi- és nemzeti
kisebbségjogi napló (124.)
Az a gond az elcseszésekkel, hogy sose lehet
tudni, mekkorák lesznek végül.
Terr Pratchett
Június 27. – július 9.
A nép mindent (el)tűr…
Orbán Viktor magyar miniszterelnök délelőtt
Budapesten az Országházban fogadta
Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökét.
A vajdasági magyarokat támogató
programokról, a vajdasági jeles napokról szóló tartományi döntésről és Szerbia
EU-integrációjáról is tárgyalt egymással Orbán és Pásztor – közölte az MTI-vel
Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.[1]
– A VMSZ elnöke beszámolt Orbán Viktornak a
vajdasági tartományi képviselőház közelmúltban (június 19-én – B. A.)
megszületett döntéséről, amellyel a Vajdaság számára jeles napokról határozott,
és amely augusztus 20-ának, a magyar államalapítás napjának méltó megünneplését
is lehetővé teszi. Orbán Viktor egyetértett a VMSZ álláspontjával, mely szerint
egy ilyen sokszínű régió számára elfogadható, hogy minden nemzet kijelölhesse a
saját történelme szempontjából fontos jeles napjait.
Pásztor István arra kérte a magyar
miniszterelnököt, hogy a továbbiakban is erőteljesen álljon ki Szerbia mielőbbi
európai uniós csatlakozása mellett, mert az EU-tagság egyaránt szolgálja a
szerb és a magyar nép érdekeit is – írja az MTI.[2]
– Tehát Trianon ide, Trianon oda vagy a sokat
emlegetett elszakított nemzetrészek; a Csonka ország nem ország, Magyarország
mennyország; a Nem, nem soha! akkor is, utána is és most is csupán maszlag, a
fontos a biznisz. Ennek kommunikációs változata: „erőteljesen álljon ki Szerbia
mielőbbi európai uniós csatlakozása mellett”. Különben ugrik a kölcsönös
haszonnal járó üzlet és milliárdok.
A történelmi csúcson pörgő magyar-szerb állami
kapcsolatok legnagyobb vesztesei a vajdasági magyarok. Azzal a néhány (rozsdás
– B. A.) traktorral, stadionnal, fociakadémiával együtt – kommentálta a Napló a
találkozót.[3]
A DélHír portál illusztrációja
Aleksandar Vučić szerb államfő július 9-én Ankarában,
ahol Recep Tayyip Erdogan újraválasztott török elnök beiktatásán vett részt,
„kétoldalú tárgyalást folytatott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel”.
Vučić a találkozó után emlékeztetett arra is, hogy „a magyar
tisztségviselők mindenhol csak jót mondanak Szerbiáról, és az Európai Uniót is
arra szólítják fel, hogy amikor tagfelvételre kerül sor, Szerbia legyen az első
új tag, jelentette a
Tanjug (nevű, hivatalosan nem létező szerb hírügynökség).[4]
Hálás vagyok ezért a magyar miniszterelnöknek, a
kormánynak és az elnöknek is. A magyarokkal, mint ahogy Orbán is mondta,
történelmi viszonylatban is a legjobb a viszonyunk, ami nagyon fontos, ha
figyelembe vesszük a nálunk élő magyarok számát. Szeretném, ha ezek az emberek
éreznék, hogy mennyire tiszteljük, nemcsak a magyarországi magyarokat, hanem a
Szerbiában élő magyarokat is”, hangsúlyozta Vučić.[5]
Nem azzal van a gond, amit Orbán állít, hogy
„minden nemzet kijelölheti a saját történelme szempontjából fontos jeles
napjait”, hanem azzal, hogy ezeknek a „fontos jeles napoknak” az ünneplését más
nemzetekre/népekre kényszerítik. Konkrétan: olyan nap(ok) – november 25. és
december 1-je – ünneplésére, ami sértő
és megalázó a magyarokra. Ez viszont már elfogadhatatlan. Augusztus 20-a
ünneplését pedig (ami nekünk egyébként is ünnep volt) a – Pásztor állításával
ellentétben – határozat nem teszi kötelezővé a szerbek számára, az csak (a
3. szakasza szerint) a „magyar nemzeti kisebbségi/közösség ünnepe”.
Egyébként Szerb haladó Pártnak (SNS) 63
képviselője van a 120 tagú Tartományi Képviselőházban.[6] A
VMSZ hat szavazatára az onimózus határozat elfogadáshoz nem volt szüksége. A
VMSZ képviselők a szavazataikkal – a szolgalelkűségét demonstrálva – csak
közösségünk (ön)megalázásához járult hozzá! Semmi áron nem lett volna szabad
megszavazni!
Orbán Viktor arra bólintott rá, hogy a vajdasági
magyarok ünnepeljék „Bácska, Bánát és Szerémség csalással kezdeményezett
elcsatolásának a napját”.[7]
Akkor fog majd „csodálkozni”, amikor november 25-én a magyar iskolákban a
történelemtanárokat – Szent Száva/Sveti Sava napja ünneplése módjára – arra
kényszerítik, hogy programot készítsenek a Délvidék elcsatolásának a megünneplésére,
a tanulókat pedig, hogy ebben részt vegyenek.
A nép mindent (el)tűr, csak az kérdés, hogy
meddig…
Azt, hogy Vučić „mennyire tisztel” bennünket, azt
is napról napra érezzük…
Július 29.
Vesztesből győztes?
Pásztor István, VMSZ elnöke, a Pannon
(párt)Televízió Szubjektív című műsorában is szükségesnek tartotta, hogy az Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel folytatott június
27-i tárgyalásairól nyilatkozzon.
A beszélgetés állítólagos apropója az volt, hogy
„2019-től elindul egy új, négyéves pályázati ciklus” indul, „aminek a pénzügyi
háttere nagyon-nagyon jelentős, sok vonatkozásban megközelíti a dupláját annak
a keretnek, amivel az elmúlt három évben rendelkeztünk, úgyhogy ilyen
szempontból optimisták tudunk lenni”. A
magyar kormány által támogatott vajdasági gazdaságfejlesztésben, a
mezőgazdasági és házvásárlási pályázatok mellett turisztikai beruházások is
lesznek – ígérte Pásztor.[8]
A pártelnök TV szereplésének a valódi célja bizonyára
az volt, hogy ismételten a tartományi döntésről magyarázkodjon, amely
meghatározta „a Vajdaság számára jelentős napokat”.
– Nem azt értük el ezzel a döntéssel, hogy a
vesztes pozíciónkat megerősítettük, hanem azt értük el, hogy legitim módon
tudtunk most és az elkövetkező időben beszélni erről a dátumról. Ez
közösségileg fel fog minket szabadítani. Egy fajta vesztes pozícióból az
erkölcsi győztes pozíciójába tud minket emelni. Miniszterelnök úr elfogadta az
érvelést, amit elmondtam, illetve ő is így látja ezt a dolgot. Azt gondolja,
hogy ennek az ügynek kapcsán más döntést nem lehetett hozni – fogalmazott
Orbánra hivatkozva Pásztor.
Ezek a mondatok mellet nem lehet csak úgy elmenni,
mivel több fogalomzavart és értelmetlen/elfogadhatatlan magyarázatot is
tartalmaznak:
Pásztor azt akarja mondani, hogy eddig nem tudtunk
„legitim módon” november 25-éről beszélni? Ez egyszerűen nem felel meg a
valóságnak. Minden valamire való történelemkönyv ennek az ellenzőjét
bizonyítja. Ennek a dátumnak az ünneplése fog bennünket „közösségileg
felszabadítani”? „Felszabadít”, „vesztes pozícióból az erkölcsi győztes
pozíciójába emel” bennünket” valami, ami sért(ő) és megaláz(ó)?
Pásztor azzal próbált a műsorban védekezni, hogy
„ennek az ügynek kapcsán más döntést nem lehetett hozni”, ami úgyszintén nem
felel meg a valóságnak. Igenis, lehetett volna!
A VMSZ azzal, hogy támogatta ezt a közösséget sértő és megalázó
határozatot, megszűnt magyar érdekvédelmi párt lenni és megérdemli, hogy
eltűnjön a történelem süllyesztőjében!
Június 29.
Nem tanulmányozni, cselekedni/követelni kell!
Konferencián mutatták be A nemzeti kisebbségek
hatékony részvétele a közéletben című projekt kutatási eredményeit Szabadkán, a
Magyar Nemzeti Tanács székházában.
– Ahhoz, hogy a kisebbségek számarányukhoz képest
arányosan jelen legyenek az élet minden területén, annak alapvető feltétele az
elkészült tanulmány – hangsúlyozta Hajnal Jenő, az MNT elnöke.
A kutatás több mint két évig tartott, amely alatt
a nemzeti közösségek alapvető jogait vizsgálták meg. Goran Bašić, a kutatás
vezetője szerint az állami szervekben foglalkoztatott nemzeti közösségekhez
tartozók aránya Vajdaságban jobb, mint Közép-Szerbiában.[9]
A szabadkai konferencia
A most bemutatott „kutatás eredményeit” is csak
szűkebb körben ismer(he)tik. Nem előzte meg – ismereteim szerint – azok
összegzését és bemutatását valamiféle szakmai vita sem.
A tanulmány – a sajtóból ítélve – egész Szerbiára
vonatkozóan készült, ami már önmagában is módszertani hiba. A nemzeti
kisebbségek részvétele szűkebb Szerbia lakosságában össze nem hasonlítható
(még) a Délvidék/Vajdaság lakosságnak nemzeti összetételével. Ott a problémák,
a gyakorlat és a szerzett jogok szintje is más, mint a Tartományban.
Ennek eredménye lehet Goran Bašić kutatásvezető
megállapítása, hogy „az állami szervekben foglalkoztatott nemzeti közösségekhez
tartozók aránya Vajdaságban jobb, mint Közép-Szerbiában”.[10] Ez viszont azt a lesújtó adatot takarja, hogy
„a tartományi szervekben a magyarság csupán 5 százalékban képviselteti magát”,[11]
miközben a lakosságban a részaránya 13 százalék.
– Az állami
hivatalokban való aránytalan foglalkoztatás, a társadalmi és a politikai
életben való részvétel a szerbiai nemzeti kisebbségeknek nem az egyetlen problémája, mutatta meg a kutatás. Rosszabb
helyzetben vannak a számbelileg kisebb nemzeti közösségek, ezért a környezetükben
láthatatlanok.[12]
A nemzeti
kisebbségek részvétele Szerbia társadalmi és
politikai
életében c. tanulmány borítója
Hajnal Jenő állítása, miszerint „ahhoz, hogy a
kisebbségek számarányukhoz képest arányosan jelen legyenek az élet minden
területén, annak alapvető feltétele az elkészült tanulmány”,[13]
egyszerűn „nem tartja a vizet”. Nem a tanulmány a nemzeti kisebbségek
alkalmazásának „az alapvető feltétele”, hanem az, hogy a foglalkoztatási
politikában – Pásztor Bálint VMSZ-es köztársasági képviselői esküdözései ellene
– nem, hogy nem érvényesül a nemzeti kisebbségeke részarányos képviselete,
hanem folyamatosan rosszabbodik.
– A jövőben az új törvényes keretek mentén a
Magyar Nemzeti Tanácsnak is az lesz az egyik alapvető feladata, hogy ezeket a
problémákat megfelelő módon kezelje. Ennek az egyik módja, hogy az lehet, hogy
a jövőben minél több szakembert készítsenek fel annak érdekében, hogy eleget
tudjanak tenni azoknak a feltételeknek, amelyeket ezekkel a munkahelyekkel
szemben támasztanak a szervek – taglalta Hajnal Jenő.[14]
Az MNT elnöke arról viszont nem beszélt, hogy
hosszú évek sora alatt mit tettek annak érdekében, hogy a részarányos
foglalkoztatás a gyakorlatban megvalósuljon. Szinte groteszkül hangzottak az
elnök szavai, miszerint „a közigazgatásban minél több magyar fiatalra lenne
szükség”, miközben semmit nem intéztek annak érdekében, hogy az újvidéki
Jogtudományi Karra magyar diákok is iratkozzanak.
Arról se beszélt persze senki, hogy hoztak ugyan
jogszabályokat a nemzeti kisebbségek részarányos képviseletének biztosításáról
az állami szervekben, de ezek alkalmazásának valós akadálya az új
munkaviszonyok létesítésének tilalmáról szóló törvény, amelyik érvényességét
már több alkalommal meghosszabbították, és amelyet állítólag az év végén szüntetnek
meg. Azt sem említették, hogy – az érvényben lévő létszámstop miatt – hány
ember, így magyar is, külföldön keres(ett) megélhetést?
A kedvezőtlen foglakoztatási adatok és irányzatok már
huzamosabb ideje ismertek: A magyarok foglalkoztatásának az állami szervekben
való folyamatos csökkenést mutatják. Ez esetleg Hajnal Jenő számára jelent(het)
újdonságot. A Tartományi Ombudsman éves jelentéseit elemezve erről magam is
több alkalommal írtam. Semmilyen tanulmány ezen nem segíthet, csak a
felvételi/munkába állítási politika megváltoztatása és a nagyobb fizetések.
Erre viszont nincs politikai akarat.
Az sem hallgatható el, hogy a kutatást a belgrádi
Etnikai Kutatóközpont (Centar za istraživanje etniciteta)[15] végezte.
Magyar intézmény vagy szakemberek már nincsenek, amelyek/akik közösségi
felméréseket készítenének? Hogyan lehet egyáltalán nemzeti közösségi politikát
folytatni, a közösséget képviselni, alapvető adatok, ismeretek nélkül? Erre
csak a VMSZ és az MNT politikusai képesek.
Egyébként a kutatás semmi újat nem tartalmaz,
legalábbis Vajdaság vonatkozásban. Kár volt erre két évet (és bizonyára nem
kevés pénzt) vesztegetni. Nem tanulmányozni, cselekedni/követelni kell a
részarányos foglalkoztatást!
BOZÓKI Antal
Torda, 2018. július 11.
[1] (MTI) Orbán
Viktor tárgyalt Pásztor Istvánnal. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/22559/Orban-Viktor-targyalt-Pasztor-Istvannal.html,
2018. június 27. [12: 41]
Lásd még:
– Orbán Viktor szerint is rendben van, hogy Délvidék elcsatolásának napja vajdasági ünnep lett.
http://delhir.info/2018/06/27/orban-viktor-szerint-rendben-van-hogy-delvidek-elcsatolasanak-napja-vajdasagi-unnep-lett/,
2018. június 27.
– Orbán Pásztorral tárgyalt. https://szabadmagyarszo.com/2018/06/27/orban-pasztorral-targyalt/, 2018. június 27. [12:41]
[2] Lásd az MTI hírét az 1-es
alatt.
[4] Vučić: Magas szintű az
egyetértés Orbánnal. https://www.vajma.info/cikk/szerbia/26063/Vucic-Magas-szintu-az-egyetertes-Orbannal.html,
2018. július 10. [ 9:28 ]
[5] Uo.
[6] "ALEKSANDAR VUČIĆ – SZERBIA GYŐZEDELMESKEDIK" képviselői csoport. http://www.skupstinavojvodine.gov.rs/Strana.aspx?s=poslanickegrupe
[7] Lásd a 3-as alatti írást.
[8] Pásztor István: Jövőre újabb gazdaságfejlesztési ciklus kezdődik. https://pannonrtv.com/rovatok/politika/pasztor-istvan-jovore-ujabb-gazdasagfejlesztesi-ciklus-kezdodik 2018. június 29 [13:58] és 2018. június 30. [02:57] és Újabb négyéves ciklus kezdődik a gazdaságfejlesztésben. https://szabadmagyarszo.com/2018/06/29/ujabb-negyeves-ciklus-kezdodik-a-gazdasagfejlesztesben/, 2018. június 29. [17:18]
[9] Vizsgálták a Szerbiában tevékenykedő nemzeti tanácsok
működését. https://pannonrtv.com/rovatok/tarsadalom/vizsgaltak-szerbiaban-tevekenykedo-nemzeti-tanacsok-mukodeset 2018. június 29.
[11:48 és 16:54] és
Vizsgálták a nemzeti tanácsok működését
https://szabadmagyarszo.com/2018/06/29/vizsgaltak-a-nemzeti-tanacsok-mukodeset/,
2018. június 29. [17:06]
[10] Vizsgálták a Szerbiában tevékenykedő nemzeti tanácsok
működését. https://pannonrtv.com/rovatok/tarsadalom/vizsgaltak-szerbiaban-tevekenykedo-nemzeti-tanacsok-mukodeset 2018. június 29.
[11:48 és 16:54] és Vizsgálták a nemzeti tanácsok működését
https://szabadmagyarszo.com/2018/06/29/vizsgaltak-a-nemzeti-tanacsok-mukodeset/,
2018. június 29. [17:06]
[11] P. E.: Ötről
tizenháromra. Magyar Szó, 2018. június 30. 1.
[12] Sandra Iršević: Koliko su nacionalne manjine zastupljene u
institucijama? [Mennyire képviseltek a nemzeti kisebbségek az intézméynekben?] RTV: http://rtv.rs/sr_lat/vojvodina/backa/koliko-su-nacionalne-manjine-zastupljene-u-institucijama_930907.html
2018. június 29. |[21:04 és 23:23]
[13] Lásd a Szabad Magyar S
írását a 10-es jegyzetben.
[14] Lásd P. E. írásában a 11-es
alatt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése