Oldalak

▼

2018. július 23., hétfő

Csak szerb nyelven és cirill betűs írással…



Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (126.)


Július 9.
A magyar pártokat nem érdekli a közösség helyzete!
A zentai önkormányzat illetékeseinek közreműködésével kerekasztal beszélgetést szerveztek a városházán, melynek témája „a gazdasági tényezők összegfügései és hatása a nemzeti kisebbségek jogaira”. Mindezeket Bosilegrad, Fehértemplom, Zenta és Tavankút községekben elemezték az újvidéki Regionális Központ[1] munkatársai.

„A részvevők összegzik a témával kapcsolatos nézeteiket”
(Fotó: Horváth Zsolt) 

A beszélgetésen, az önkormányzat képviselőin kívül, jelen voltak a helyi oktatási intézmények vezetői, a kulturális intézmények munkatársai a Magyar Nemzeti Tanács tagjai. A résztvevők bemutatták helyzetüket és tevékenységüket és mindannyian kitértek arra is, hogy milyen szerepet töltenek be a magyar közösségek életében.
A projektum a múlt év decemberében indult, és egy év áll rendelkezésükre a lebonyolítására. A kutatásba Bulgária külügyminisztériuma is bekapcsolódott és a magyar, horvát, román és bolgár nemzeti kisebbségek példáit vizsgálják elsősorban – tudtuk meg a sajtóból.[2]
A zentai beszélgetést megelőzően – június 29-én Szabadkán, a Magyar Nemzeti Tanács székházában – konferencián mutatták be A nemzeti kisebbségek hatékony részvétele a közéletben című projekt kutatási eredményeit.[3]
Sajnos most is csak ismételni tudom korábbi véleményem:
Az utóbbi években a nemzeti kisebbségi jogok megvalósulásáról – a magyar közösségre vonatkozó – egyetlen komoly intézményes kutatás nem folyt. Hogyan lehet ez nélkül bármilyen nemzeti kisebbségi politikát folytatni? Erre már nincs is szükség?  Vagy éppen ez a politika?
A Regionális Központ mostani projektuma is csak parciális/részleges jellegű, vagyis csak a zentai és tavankúti magyar közösségről gyűjtenek adatokat. No, de kutatásnak lehet-e egyáltalán nevezni azt, amelyik csak az önkormányzat képviselői, a helyi oktatási intézmények vezetői, a kulturális intézmények munkatársai és a Magyar Nemzeti Tanács tagjai által „bemutatott” helyzeten alapszik?
A zentai beszélgetésen – az idézett írás szerint – egyetlen magyar párt képviselői sem vettek részt. Még most se lenne késő a magyar kutatók bekapcsolódására. Vagy a magyar pártokat ez nem érdekli? Nem érdekük, hogy megtudjuk milyen is a közösségünk valós helyzete? [4]  Pedig akkor értékelni lehetne a hatalmi koalícióban részes (szerb-magyar) párt „érdemeit” is.


Július 12.
Csak szerb nyelven és cirill betűs írással…
A Magyar Nemzeti Tanács 2018. július 12-én Szabadkán megtartotta a 35. „rendes ülését”.
Az „összehívás” fejlécében és az elnökség mögötti pannón az alábbi szöveget lehet olvasni:


MAGYAR NEMZETI TANÁCS
НАЦИОНАЛНИ САВЕТ МАЂАРСКЕ НАЦИОНАЛНЕ МАЊИНЕ
NACIONALNI SAVET MAĐARSKE NACIONALNE MANJINE
NATIONAL COUNCIL OF THE HUNGARIAN ETHNIC MINORITY




Nem vagyok nyelvész, de valahogy nem tudok kibékülni ezzel a felirattal. Mi is a bajom vele?  
Első sorban az, hogy magyar, szerb és angol nyelven más(t jelent) a testület elnevezése.
Magyar nyelven egyértelmű, hogy a Magyar Nemzeti Tanácsról (MNT) van szó. (Most arra nem térek ki, hogy  ennek a fogalomnak mi, vagy mi kellene, hogy legyen a tartalma.)
A fejlécben a cirill és latin betűs felirat tartalmilag megegyezik. Ha viszont magyarra fordítjuk, akkor a jelentése „A magyar nemzeti kisebbség tanácsa”.
A pannón lévő angol nyelvű felirat tovább bonyolítja az elnevezést. Ezen a  nyelven a nemzeti kisebbség kifejezés megfelelője a „national minority”, nem pedig az „etnic minority” (ahogyan a pannóra felírták). „Magyar etnikai kisebbség nemzeti tanácsa”?
Az „etnic mnority/group” magyar jelentése az „etnikai kisebbség/csoport”, a szerb nyelvben pedig az „etnička manjina/grupa”. E két fogalom között viszont – különösen a nemzetközi jogban – komoly jelentésbeli és jelentőségbeli különbség van. Ezek szerint az a szerbeknek a délvidéki magyarok nemzeti, az angoloknak pedig etnikai kisebbség vagyunk.

A netten a két fogalom közötti különbség után kutatva ilyen definíciót is találtam:
  • Nemzeti kisebbség: Egy adott társadalom azon tagjainak csoportja, akik nem a többségi nemzettel azonosulnak, hanem egy olyan másik nemzettel, amelynek van állama vagy ennek létrehozására törekszik.
  • Etnikai kisebbség: Minden egyéb olyan kisebbségben élő népcsoport, amely nem határozható meg a modern nemzet fogalmával, de amelynek tagjai a többségétől jelentősen eltérő közös kulturális identitással bírnak. Vagy éppen nemzeteken átnyúló identitást mutatnak (például a több különböző anyanyelvvel rendelkező romák vagy a zsidók). [5]  

Az MNT szerint mi most nemzeti kisebbség (újabb szóhasználatban: nemzeti közösség), vagy etnikai kisebbség vagyunk?
A szerb alkotmány 14. szakasza a „nemzeti kisebbségek” („nacionalne manjine”) és nem az „etnikai kisebbség” („etnička manjina/grupa") fogalmat használja.  Ezek szerint:
1.      a szerb nyelvű (cirill és latin betűs) felirat nincs összhangban az MNT magyar megnevezésével,
2.      az angol nyelvű felirat pedig nem helyes/pontos.
És mindezt 35 ülésen nem vették észre?!
Az egész felirat pedig nincs összhangban a nemzeti tanácsokról szóló törvény június 20-ai módosításával (megjelent a Hivatalos Közlöny 47/18 számában). Ennek a 4. szakasza a törvény eddigi 2a szakaszához hozzáadta/ragasztotta a következő rendelkezést:
„A nemzeti tanács nevét szerb nyelven és cirill betűs írással kell kiírni.
A nemzeti tanács neve lehetséges, amennyiben az alapszabállyal elő van látva, a nemzeti kisebbség nyelvén és írásával is”.
Érthető, nemde? Ehhez magyarázatra nincsen szükség.
Ez a rendelkezés is annak a „mintegy másfél éves egyeztetési folyamatnak”[6] az „eredménye” amit Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági képviselője, és Hajnal Jenő, az MNT elnöke – nem kis havi fizetéssel – folytatott a Szerb Haladó Párti (SNS) vezetőkkel.
Ettől nagyobb magyar önkormányzatra aztán már tényleg semmi szükség!

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2018. július 23.

[2] Rúzsa Mária: Zenta: Kutatás a nemzeti kisebbségek helyzetéről. 
A projektumról bővebben lásd a Milyen a délvidéki magyar közösség állapota c. írásom:
[3] Ljubica Đorđević, Jelena Lončar, Nataša Miljković, Goran Bašić: Učešće nacionalnih manjina u drštvenom i političkom životu Srbije [A nemzeti kisebbégek részvétele Szerbia társadalmi és politikai életében]. Centar za istraživanje etniciteta [Etnikai kutatési központ]. Beograd/Belgrád 2018. 173 p. Bővebben lásd A nép mindent (el)tűr… (Nem tanulmányozni, cselekedni/követelni kell!) c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11248, 2018. július 12.
[4] A forrást lásd a 2-es jegyzetben.
Lásd még: „A nemzeti kisebbségnek van saját országa. Ilyenek a magyarországi németek, a szlovákiai magyarok, vagy a bulgáriai törökök. Az etnikumnak nincsen saját országa, egy vagy több országban létezik a többségi nemzet mellett. Ilynek a cigányok, a kurdok, szorbok”. Mi a különbség a nemzeti kisebbség és az etnikai kisebbség fogalma között? https://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__nepszokasok__5803724-mi-a-kulonbseg-a-nemzeti-kisebbseg-es-az-etnikai-kisebbseg-fogalma-kozott
dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése