Oldalak

▼

2018. szeptember 10., hétfő

Áttörés az érdekvédelemben?


Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (137.)


Szeptember 3.
Hiába a csomag, ha nincs diák!
A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) tisztségviselőinek „beiskoláztatási” csomagosztásával kezdődött az idei tanév. Vajdaság szerte csaknem 1400 csomagot osztottak szét a magyar kormány támogatásával.
Újvidék, Tiszakálmánfalva és Budiszava négy általános iskolájában 36 elsős kezdte meg a tanulmányait.[1]
Szenttamáson egy magyar nyelvű osztály indult 21 kisdiákkal.[2]
Zomborban az idén 25 nebuló tanul magyarul az első osztályokban, a városban öten, a falvakban húszan.[3]
Kúlán az új iskolaévben a magyar tagozaton 10 diák kezdte meg az oktatást.[4]
Nagybecskereken, az általános iskolai oktatás 115 éves történelmében, most történt meg először, hogy nem nyitottak önálló magyar első osztályt. Két elsős összevont tagozatban tanul majd a 11 második osztályossal.[5]
Még nem találtam összesített adatot arról, hogy hány kisdiák kezdte meg a Magyar nyelvű oktatást szeptember 3-án. 
A fenti adatokból is kitűnik azonban, hogy egyre kevesebb az első osztályba indulók száma. Ez úgyszintén a délvidéki magyarok fogyatkozásról tanúskodik. 

Kép forrása: Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkát Facebook oldala: https://www.facebook.com/potapiarpad/, 2018. augusztus 31. [21:58]

A magyar kormány oktatási támogatása nagyon fontos, hiszen sok szülőnek nem jutna a nélkülözhetetlen tanfelszerelésre. A megoldás mégis az lenne, a ha szülőknek lenne munkája és tisztességes fizetése, amiből jutna a iskolára is.
Jelenleg a nemzeti tanácsi választások kampányideje van. Sok iskolában az MNT és a VMSZ politikusai vitték el a csomagokat az iskolákba, vagy a művelődési házba, mint például Újvidéken. Ez azt jelenti, hogy kampánycélra használták fel az iskolakezdést.[6]
A 18. évét be nem töltött gyermekek politikai célokra való felhasználását erélyesen tiltja minden emberi jogi egyezmény.[7] А Таrtományi Ombudsman közleményben szólított fel minden politikai tényezőt, hogy „a gyermekeket ne használják politikai promóciókra”.[8]  – A politikai célokra való visszaélés a gyermekekkel abszolút elfogadhatatlan és sérti a gyermekek jogait, akiknek a védelme elsődleges célja kell, hogy legyen minden felelős embernek – olvasható az Ombudsman közleményében.[9]
Magyarországon „a köznevelési törvény feketén-fehéren kimondja, hogy óvodában, iskolában tilos politikai tevékenységet folytatni”.[10] Ezek szerint, a politikusok évek óta sértik a gyermekek jogait, amikor az iskolákban csomagosztással kampányolnak. Most pedig még nemzeti tanácsi kampányidőszak van, ami még súlyosbító körülmény is. És még a magyar adófizetők pénzéből kampányolnak. Ingyen politikai reklám. És az Ombudsman sem tesz ez ellen semmit!
Jogosan szólította fel, tehát, a DélHír portál a politikusokat, hogy „takarodjanak ki az iskoláinkból”.[11]
Miért nem lehet azt, hogy a „tisztelt politikus” tanítási időn kívül adja át az iskola vezetőinek vagy a tanároknak a csomagot, akik legalább olyan ügyesen megtudnák oldani azok kiosztását, mint ők – kérdezi a portál. Csak akkor nem jelennének meg a hírekben.
Vagy a politikusoknak minden engedélyezett?


Szeptember 3-4.
Áttörés az érdekvédelemben?
Rövid idő alatt három magyar politikus is felszólalt a délvidéki magyarok érdekvédelme és az autonómiája témájában.
Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője, a szeptember 3-ai sajtótájékoztatóján arra szólította fel Szijjártó Péter külgazdasági-és külügyminisztert, hogy a kormány állapítsa meg azokat a vajdasági magyarokkal kapcsolatos minimumkövetelményeket, amelyek teljesítése esetén támogatja Szerbia európai uniós csatlakozását.

Ungár Péter

A képviselő szerint a nyugat balkáni euroatlanti integráció régóta közösen osztott konszenzusa volt a magyar külpolitikának, azonban míg Martonyi János külügyminisztersége idején Magyarország irányítója volt ennek a folyamatnak, amióta Szijjártó Péter a tárcavezető, a „kispadon ülünk”.
Ungár Péter egyetértett Szijjártóval abban, hogy a migrációs útvonalak miatt is fontos a nyugat-balkáni országok euroatlanti integrációja, de szerinte nem ez az elsődleges szempont, hanem a vajdasági magyarok érdekképviselete.
Az LPM képviselője azért arra szólította fel a külügyminisztert, hogy a Vajdaságban élő 250 ezer magyar érdekében a kormány állapítson meg olyan minimumkövetelmény-rendszert, amelynek teljesítése esetén Magyarország hajlandó Szerbiát beengedni az Európai Unióba.
Hangsúlyozta: Románia EU-csatlakozása idején, mind az akkori szocialista kormány, mind az ellenzékben lévő Fidesz „biankó csekket” adott Romániának és semmilyen feltételt nem szabtak az ottani magyarsággal kapcsolatban. Ennek azóta isszuk a levét, hiszen nem áll sehogy a székely autonómia kérdése – tette hozzá.
Ungár Péter közölte azt is: levelet ír Johannes Hahn EU-s bővítési biztosnak, amelyben arra vár választ, hogy az Európai Bizottság mit kíván tenni a kisebbségi alapjogok szerbia érvényesüléséért.[12]

Szávay István, a párt Nemzetpolitikai Kabinetje vezetőjének június 4-ei parlamenti felszólalása,[13] majd Sneider Tamás pártelnök szeptember 4-ei sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok és üzenetek is arról tanúskodnak, hogy a Jobbik „törődik a külhoni magyarság, és azon belül a délvidéki nemzettársaink autonómiájának kérdésével”.

Sneider Tamás és Szávay István

A Jobbik elnökének szavai szerint történelmi lehetőséget teremtenek a délvidéki magyarság számára Szerbia uniós csatlakozósáról szóló tárgyalások.
A pártelnök szerint a demokratikus Európai Unióban nem lehetséges, hogy az önrendelkezés alapjoga, itt a határaink mentén ne érvényesülhessen, miközben Nyugat-Európában számtalan kiváló példát találni területi vagy személyi autonómiára.
A politikus közölte, egyértelmű a helyzet: az elszakított területeken élő közösségeink mind megfogalmaztak eddig autonómia-törekvéseket, de a magyar belpolitika, a magyar kormányok mindeddig nem voltak hajlandóak ezzel sem foglalkozni, sem pedig azokat erőteljesebben képviselni nemzetközi fórumokon, illetve a környező országokkal szemben.
Sneider leszögezte: a Jobbik ezzel szakít, és egy olyan politikai diskurzusra törekszik, amely megmutatja, milyen hatalmas mindenki számára az autonómia, az önrendelkezés – példaként a német többségű Dél-Tirolt hozta fel, amely megkapta az autonómiát, nem szakadt el Olaszországtól, és most az ország leggazdagabb tartománya.
A Jobbik a különböző autonómia-törekvések támogatásával azt szeretné elérni, hogy „Kelet-Közép-Európa végre évszázadokra a stabilitás térsége legyen”, illetve azt sem akarják, hogy még egyszer a szőnyeg alá söpörjék a magyar emberek jogait, ne legyenek többé bűnbakok.
Ennek keretében Szávay István vezetésével összeül az autonómia-munkacsoport, ahol párbeszédet folytatnak majd a környező országok politikusaival. Sneider Tamás fontosnak tartja, hogy ebben konstruktív legyen a kormánypárt is.
Ha a Fidesz „szó szerint hazaáruló módon nem foglalkozik az autonómia kérdésével” akkor a Délvidéken negyedmillió magyar embernek veszik el a lehetősége egy tisztességes, becsületes területi és személyi autonómiára, amely együtt járna a gazdasági fejlődéssel.
Sneider Tamás leszögezte: számíthatnak a Jobbikra, ha lesz a kormánynak bármilyen elképzelése arról, hogy Szerbia EU-s csatlakozása milyen feltételek mentés valósulhat meg.[14]
Kérdés azonban, hogy – a jelenlegi erőviszonyokat figyelembe véve – az LMP, illetve Jobbik mennyire tudja befolyásolni a magyar külpolitikát, amely köztudott, hogy „feltétel nélkül támogatja Szerbia uniós csatlakozását”. Fontos azonban, hogy a két párt állást foglalt a délvidéki érdekvédelem támogatása ügyében, és hogy ezt képviselni is fogja – Magyarországon és az uniós vezetőknél is. Érdekvédelmi áttörés kezdete lehetne ez. Ehhez persze szükséges a délvidéki magyar partok határozott autonómia követelése is.

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2018. szeptember 10.

[1] I-kó: Csomagosztás Újvidéken. Magyar Szó, 2018. szeptember 5. 10.
[2] Paraczky László: Fogadták az elsősöket Szenttamáson is. Magyar Szó, 2018. szeptember 5. 6.
[3] JJ: Öt magyar elsős. Magyar Szó, 2018. szeptember 5. 6.
[4] Csomagosztó Kúlán. Magyar Szó, 2018. szeptember 5. 6.
[5] K. I.: Magyar első osztály nélkül maradt Nagybecskerek. Magyar Szó, 2018. szeptember 5. 7.
[6] Takarodjanak ki a politikusok az iskoláinkból. http://delhir.info/2018/09/05/takarodjanak-ki-politikusok-az-iskolainkbol/, 2018. szeptember 5.
[7] Марија Петровић: Злоупотреба деце у политичке сврхе [Politikai visszaélés a gyermekekkel]. https://ombudsman.rs/.../Zloupotreba%20dece%20u%20politicke%20; és Roditelji traže smenu direktora škole jer je iskoristio decu kao "politički dekor" [A szülők követelik az igazgató leváltását, mivel „politikai dekorációként” használta a gyermekeket.] Tanjug. https://www.blic.rs/vesti/drustvo/roditelji-traze-smenu-direktora-skole-jer-je-iskoristio-decu-kao-politicki-dekor/tbnlw8s, 2011. október 3. [23:27]
[8] Zloupotreba dece u političke svrhe nedopustiva [A gyermekek politikai célokra való használása megengedhetetlen] http://www.ombudsmanapv.org/riv/index.php/vesti/saopstenja/1281-o-e-e.html?lang=sr-YU, 2014. március 5.
[9] Uo.
[10] Az ombudsmannál jelenti fel a Fideszt az LMP a gyerekek politikai felhasználása miatt
[11] Lásd a 9-es alatti írást.
[13] Botrányos emlékezés Trianonra: az államtitkár ki sem merte ejteni az autonómia szót. https://alfahir.hu/2018/06/04/szavay_istvan_domotor_csaba_trianon, 2018. június 4. [14:15]
[14] Sarkadi-Illyés Csaba: Jobbikos munkacsoport a magyar autonómia-törekvésekért. https://alfahir.hu/2018/06/04/delvidek_autonomia_jobbik_sneider_tamas_szavay_istvan, 20148. szeptember 4. [16:37] és F. F. Áttörés jöhet az autonómia ügyében: A délvidéki magyarság számíthat a Jobbikra! Mi lesz az első lépés? http://delhir.info/2018/06/04/szavay-istvan-autonomiat-az-elszakitott-teruleteknek-video/, 2018. június 4.
dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése