Oldalak

▼

2018. szeptember 11., kedd

„Példa értékű modell” – „megfelelő jogi keret”


Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (138.)


Szerbia példaképül szolgálhat a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak tiszteletben tartása terén.
Ana Brnabić szerb kormányfő (Washington, 2018. július 21.)[1]

Szerbia kisebbségi politikája példaként szolgálhatna más, az Európai Unióba igyekvő szomszédos ország számára is.
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter (Belgrád, 2018. július 27.)[2]

A Szerbia és Magyarország között kialakított rendkívül jó viszonynak köszönhetően a vajdasági magyarság helyzete egyre jobb.
Pásztor István, a Tartományi Képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke (Tusványos, 2018. július 27.)[3]



Szeptember 4.
Bosnyák önrendelkezés?
Az Önrendelkezés – dr. Sulejman Ugljanin nevet viseli a Bosnyák Nemzeti Tanács (BNT/BNV) választáson induló esélyes lista – jelentette be Ahmedin Škrijelj, a Demokratikus Akció Párt (SDA) főtitkára a párt sajtókonferenciáján.
Sulejman Ugljanin, az egyik legaktívabb szandzsáki politikus, a Demokratikus Akció Pártjának vezetője és a Bosnyák Nemzeti Tanács elnöke nagyban készül a november 4-ére bejelentett nemzeti tanácsi választásokra. Az előző választásokon a lista elnevezése a Bosnyák Egységért – dr. Sulejman Ugljanin volt. A mostani névváltozásnak politikai üzenet értéke is van.

 
Dr. Sulejman Ugljanin

– A lista célja a bosnyákok önkormányzatra való jogának a megvalósítása és fejlesztése, a állami szervekben dolgozók összetételének összehangolása  a szandzsáki  községekben a lakosság nemzeti összetételével. Úgyszintén követeli a szandzsáki bosnyákok ellen 1990-től mostanáig elkövetett bűncselekmények felderítését és eljárásba vételét, a családokról való gondoskodást, a bosnyák identitás és a hagyományos értékek fejlesztését, de a bosnyák és szandzsáki intézmények kiépítését, valamint a bosnyák nép és Szandzsák státusának megoldását – indokolta meg pártjának álláspontját Škrijelj.[4]


Szeptember 4.
Alkotmányos panasz
A Bosnyák Nemzeti Tanács (BNT/BNV) és az Albán Nemzeti Tanács (ANT/KKS) – a már korábban tett bejelentésekkel összhangban – közös beadvánnyal fordultak a Szerb Köztársaság Alkotmánybíróságához, a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelméről szóló törvény módosítása miatt.[5]

 
A BNT jele

A beadvány elkészítői szerint, „az említett törvény módosítása csökkentette a nemzeti kisebbségek korábban szerzett jogait”.[6]
A két nemzeti tanács a szerb népképviselőház ellen is panaszt nyújtott be, mivel „a törvény módosításával és kiegészítésével, új törvény elfogadása helyett, az alkotmánnyal, a törvényekkel és egyéb jogszabályokkal ellentétben járt el”.[7] 
– A Szerb Köztársaság Népképviselőháza ezzel megsértette az egyenlő jogvédelemre való jogot, a külön védelemre való jogot a teljes egyenjogúság megvalósítása és a nemzeti kisebbségek egységének érdekében.[8]  Így az alkotmányának a joguralomra, az egységes jogrendre és a hatalom megosztására vonatkozó elvével ellentétben járt el – olvasható a közleményben.[9]  
A BNT és ANT „követelik az alkotmánybíróságtól a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelméről szóló törvény módosítása alkalmazásának leállítását, valamint hogy Szerbia képviselőházának rendelje el, hogy a Szerbia kormányától, a meghatalmazott beterjesztőtől, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket”.[10]
A szerb alkotmánybíróság azonban – az eddigi tapasztalataim szerint, mivel hogy jobbára politikai és nem jogi testület – a beadványról nem fog dönteni a november 4-ére bejelentett nemzeti tanácsi választások előtt. Szerbiának érdeke, hogy a nemzeti tanácsi választásokat megtartsa, ezzel is demonstrálva Európa felé, hogy „tiszteletben tartja a nemzeti kisebbségi jogokat”. Hogy Szerbiában „milyen jó”[11] a nemzeti kisebbségeknek!


Szeptember 5.
„Példa értékű modell” – „megfelelő jogi keret”
Szabadkán a Magyar Nemzeti Tanácsba (MNT) látogatott Lamberto Zannier, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa, ahol Hajnal Jenővel elnökkel és Jerasz Anikóval, a testület Végrehajtó Bizottságának elnökével találkozott.
– Első benyomásai a szerbiai kisebbségek helyzetéről jók, hisz biztosítva van az érdekképviseletük, odafigyelnek az oktatás terén felmerülő igényeikre, ugyanakkor a nyelvhasználat terén is számos előrelépés történt – nyilatkozta a találkozót követően a médiának Zannier.[12]
Hajnal Jenő szerint „a főbiztos látogatása azért is bír nagy jelentőséggel, mert az MNT egy négyéves ciklus végén van, és a találkozó lehetőséget adott arra, hogy összegezzék az eddig elért eredményeket”.[13] – A modell, amelyet mi itt felépítettünk, fontos és jelentős, és nemcsak Szerbiában, hanem máshol is érdemes bemutatni – fogalmazott Hajnal Jenő.[14]

Zannier az MNT vezetőivel

Zannier másnap Belgrádban Branko Ružić államigazgatási és helyi önkormányzati miniszterrel találkozott. Ružić „ismertette a főbiztossal minisztériumának azokat az intézkedéseit, amelyek előbbre vitték a kisebbségek jogait az országban, négy fontos törvénynek az elfogadására tért külön ki a beszélgetés alkalmával”.[15] – Ezeket a törvényeket jóváhagyták a nemzeti közösségek képviselői, az EBESZ és más rangos nemzetközi intézmények is, voltaképpen valamennyien együttesen dolgoztak a minisztériummal a jogszabályok kidolgozásán, egy teljesen áttekinthető, transzparens folyamat során – számolt be a miniszter.[16]
– Szerbiában megfelelőek a jogi keretek, előírások, melyek a nemzeti kisebbségek helyzetével foglalkoznak, értékelte a megbeszélésen Zannier, s támogatásáról biztosította a nemzeti tanácsokról szóló, továbbá a nemzeti kisebbségek jogairól és szabadságáról szóló törvények módosításait is, valamint főképp azt, hogy a folyamatba bekapcsolták a közösségek képviselőit is. Rendkívül fontosnak minősítette a kisebbségekkel folytatott kommunikációt főként most, a nemzeti tanácsi választások előtt – olvasható a találkozóról készült tudósításban.[17]
A problémám a nemzetközi tisztségviselők látogatásával, mint Zannierr vizitjével is, hogy találkoznak egy-két állami hivatalnokkal, vagy nemzeti tanácsi elnökkel, akik aztán állam- vagy pártszemszögből elmondják, amit jónak tartanak. Így, a főbiztosnak sem sok ismerete lehet, hogyan alkalmazzák a törvényeket, hogyan néz ki a gyakorlat.
Szerbiában általában eddig sem a jogszabályok megfogalmazásával és elfogadásával volt a baj, hanem azoknak a gyakorlatba való (át)ültetésével. Miért nem ellenőrizte vagy kérdezte erről, például, a bosnyák és az albán nemzeti tanácsok vezetőit? A főbiztosnak ez is a feladataihoz tartozik.


Szeptember 7.
„Szerbiában csökkentik a kisebbségi jogokat”
Fatima Škrijelj Novi Pazar-i okleveles jogász az alkotmánybíróságnál kezdeményezte a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelméről szóló törvény 18. szakasza 3. bekezdésének alkotmányosságának ellenőrzését.[18]
Az augusztus 27-ei dátumot viselő kezdeményezésről a Bosnyák Nemzeti Tanács (BNT/BNV) a honalapján értesítette a nyilvánosságot.[19] 
 
 
Az alkotmánybíróság épülete

A szerb parlamentben 2018. június 20-án elfogadott törvénnyel „a Szerb Köztársaságban drasztikusan csökkentették a nemzeti kisebbségek szerzett jogait – áll a közleményében.[20] 
– A módosítások elfogadásáig a Szerb Köztársaság Nemzeti Kisebbségügyi Tanácsát a Szerb Köztársaság kormányfője, a nemzeti kisebbségi jogok szempontjából különös fontosságú minisztériumok miniszterei és a nemzeti tanácsok elnökei alkották. A módosítások elfogadásával a miniszterek és a kormányfő helyett a kormány alacsonyabb rangú hivatalnokai is kinevezhetők a tanács tagjainak, akik a nemzeti kisebbségek egyetlen problémáját sem képesek megoldani. Ezzel a törvénnyel csökkent a nemzeti kisebbségek korábban szerzett joga és értelmetlenné vált a Szerb Köztársaság Nemzeti Kisebbségügyi Tanácsának létezése – írja a közleményben.[21]


Szeptember 7.
Új nemzeti tanács és vezetők kellenek!
Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke szeptember 14-én 10 órára hívta össze a testület 36. ülését.
A nyolc oldal terjedelmű „összehívásból” azt lehet megtudni, hogy a napirenden 95 pont szerepel, a 96. pedig az „egyéb”. 
A 95 napirend közül – az első három kivételével (a 35. ülés jegyzőkönyvének elfogadása, a magyarkanizsai Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény 2019.évi munkatervének és az ugyancsak magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont munkáltatói kollektív szerződése meghosszabbításának jóváhagyása)  – a többi „a Végrehajtó Bizottság (VB) döntésének jóváhagyása” (iskolaigazgatók és iskolaszéki tagok választása, 15 főnél kevesebb létszámú osztályok megnyitása, stb.).
Az ülés (számítógépes anyaga) 1043 (ezernegyvenhárom) oldal! Elképesztő! Érti ezt valaki? Lesz-e olyan nemzeti tanácsi tag, aki ezt végigolvassa?  Vagy a napirendi pontok száma és az ülésanyag terjedelme, nem pedig a közösség helyzetének javulása lenne az MNT munkájának fokmérője?  A testület napirendjén két, legfeljebb három napirendi pont szerepelhetne csak, hogy érdemi munka folyjon. Miért nem a négy éves munkáról szóló jelentés szerepel például a napirenden?
Elég sok kérdés merül fel, tehát, a Hajnal Jenő által (rosszul) vezetett nemzeti tanács munkájával kapcsolatban:
Az egyik kérdés, szükséges-e a VB minden egyes döntését az MNT elé terjeszteni, hogy ott aztán a VMSZ-es többség (ismét) megszavazza?

Szavazás az MNT-ben

Halaszthatatlanul szükséges az MNT alapszabályának a megváltoztatása. Olyan értelemben, hogy az MNT a közösség lényegi, ne pedig adminisztratív kérdéseivel foglalkozzon.  Ez lehetővé tenné, hogy az testület a közösség problémáival, helyzetével, állapotával foglalkozzon és megoldásokat keressen. Vagy a VB-ban nem felelős személyek ülnek? Ezért kell az MNT-nek újratárgyalni a VB minden döntését?
Ehhez egy olyan szakszolgálat is kellene, amelyik képes lenne a közösség számára fontos témákban elemzéseket, állásfoglalásokat (elő)készíteni a tanácsnokok számára. Erre az utóbbi négy évben igen nem volt példa. Ebben az esetben a VB elnöki tisztségébe sem egy Jerasz Anikó típusú elnök kellene.
Szóval sok probléma van az MNT-vel. Érdekes lesz majd nézni, amint a november 4-ei nemzeti tanácsi választásokra nem javasolt, vagyis a (31-ből) kibukott 23 VMSZ-es tanácstag[22] is 95 alkalommal kézfelemeléssel, egyhangúan megszavazza a VB döntését. Ha tanácstag lennék,  el sem mennék az ülésre.
Ceterum censeo: Új nemzeti tanácsra és új vezetőkre van szükségünk!

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2018. szeptember 11.

[2] Vučić az európai integrációról és a migránsokról tárgyalt Szijjártó Péterrel. https://www.vajma.info/cikk/szerbia/26108/Vucic-az-europai-integraciorol-es-a-migransokrol-targyalt-Szijjarto-Peterrel.html, 2018. július 27. [16:16]
[3] TUSVÁNYOS: Példaértékű a magyarság helyzete Szerbiában.
[4] S. Novosel: Od jedinstva do samopredeljenja [Az egységtől az önrendelkezésig]. Danas, 2018. szeptember 5. 6. Lásd még F. F.: Az Önrendelkezés nevet viseli a Bosnyák Nemzeti Tanács választáson induló esélyes lista. http://delhir.info/2018/09/06/az-onrendelkezes-nevet-viseli-bosnyak-nemzeti-tanacs-valasztason-indulo-eselyes-lista/ Lásd még: RIK proglasio i „Zukorlićevu” listu  [A Köztársasági Választási Bizottság kihirdette Zukorlić listtáját is. Danas, 2018. szeptember 10. 5.
[5] PODNIJETA USTAVNA ŽALBA [Az alkotmányos panasz átadva]. http://www.bnv.org.rs/podnijeta-ustavna-zalba/#more-18630, 2018. szeptember 4.
[6] BNV i ANS podneli žalbu Ustavnom sudu [A BNT és az ANT panaszt nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz]. Danas, 2018. szeptember 5. 6. A panasz szövegét azonban nem sikerült megtalálnom az interneten.
[7] Lásd az 5-ös alatti jegyzetben említett közleményt.
[8] Lásd a 6-os alatti írást.
[9] Lásd az 5-ös alatt hivatkozott közleményt.
[10] Lásd az 6-os alatti írást.
[11] B.em.: Példaértékű modell. Magyar Szó, 2018. szeptember 6. 1.
[12] Uo.
[13] Uo. 2.
[14] Uo.
[15] v-ár: Megfelelő a jogi keret. Magyar Szó, 2018. szeptember 7. 4.
[16] Uo.
[17] Uo.
[18] Inicijativa za pokretnje ustavnosti i zakonitosti. Kezdeményezés az alkotmányosság és törvényesség kivizsgálására].  http://www.bnv.org.rs/wp-content/uploads/2018/09/Inicijativa-za-pokretanje-postupaka-za-ocjenu-ustavnosti-i-zakonitosti-1-1.pdf
[19] U SRBIJI SE UMANJUJU PRAVA MANJINA [Szerbiában csökkentik a kisebbségi jogokat] http://www.bnv.org.rs/u-srbiji-se-umanjuju-prava-manjina/, 2018. szeptember 7.
[20] Uo.
[21] Uo.
[22] A nemzeti tanács még aktuális véemeszes összetételéből – amelyben a 35 tanácsnok közül a VMSZ-nek 31 mandátuma van – a listán csak nyolc személy maradt. Lásd az Egyenrangú feltételeket c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11328, 2018. szeptember 3.
dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése