Oldalak

▼

2018. szeptember 29., szombat

Az MNT nem volt hajlandó megvitatni…


Az Magyar Nemzeti Tanács (MNT) 2018. szeptember 14-én megtartott „rendes” ülésén megvitatta Tari István (VMDK–Csonka Áron) képviselő két „sürgősségi indítványát”.[1] Az ülésnek ez a része keltette fel a legtöbb figyelmet. Egyúttal betekintést is ad az MNT munkájába, de a belső viszonyaiba is.
Tari javasolta a vajdasági magyar közösség alapérdekeinek képviseletéről Szerbia európai uniós csatlakozási folyamatában című határozati javaslatának megvitatását, amelyben 22 pontban foglalta össze, hogy szerinte az MNT-nek milyen kérdésekről kellene vitát nyitnia a szerb kormánnyal.
A képviselő másik indítványa a zombori Bieliczky Károly Városi Könyvtárban történt felmondásokkal és a Zombor Városhoz tartozó falvakban eddig működő fiókkönyvtárak leépítésével volt kapcsolatos.
Hajnal Jenőnek, a tanács elnökének erre vonatkozó (a legnagyobb részében előre elkészített) felszólalásáról, a vitáról, valamint a szavazásról, a téma iránt érdeklődő(k) csak a TV felvételéről értesülhet(tek).[2] 
Az ülésen Tari sem részletezte a beadványait, szükséges viszont hogy azokat a nyilvánosság teljes egészében megismerhesse.

Hajnal Jenőnek az ülésen elhangzott felszólalásából [1:45,07 –] látszik a magyarság fontos ügyeihez való hozzáállása és viszonyulása is:

– Az ilyen és hasonló követelőzéssel pedig csupán azt érnénk el, hogy minden hitelességünket elveszítenénk, hogy minden esélytől megfosztanánk a jövőben a Magyar Nemzeti Tanácsot, hogy védhesse a magyarok érdekeit itt a Délvidéken, a Vajdaságban, hogy az mindenkorra ki legyen zárva az ehhez hasonló folyamatokból. Elérhetnénk akár azt is, hogy semmi kihatása ne legyen a Magyar Nemzeti Tanácsnak a sorsunkra, életünkre. […] Épp ezért, irrealitása, banalitása és a mértéktelensége miatt nem javasolom Tari István tanácsnok társunk által előterjesztett határozati javaslat meghozatalát – hangoztatta Hajnal. 

A magyar nyelvű sajtó – az ülésről készült jegyzőkönyvhöz hasonlóan – nem számolt be az MNT elnökének erről a felszólalásáról, pedig arról érdemes lenne vitát nyitni.
 

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2018. szeptember 30.


     Tari István
MNT-tanácsnok
      Óbecse
 2018. 09. 11.                                                                    
                                                                                                  Magyar Nemzeti Tanács
                                                                                                              Hajnal Jenő
                                                                                                        MNT-elnök részére

ELŐTERJESZTÉS – SÜRGŐSSÉGI INDÍTVÁNY
Napirendipont-javaslat a Magyar Nemzeti Tanács 36. rendes ülésére

A MNT ügyrendjének 29., 30. és 31. szakasza alapján a Magyar Nemzeti Tanács soron következő 36. rendes ülésére a következő napirendi pont megvitatását javasolom:

Határozat a vajdasági magyar közösség alapérdekeinek képviseletéről Szerbia EURÓPAI UNIÓS csatlakozási folyamatában

A beterjesztett napirendi pont megvitatására, állásfoglalásra és a napirendhez kapcsolódó határozat meghozatalára lehetőséget ad és jogi alapul szolgál a MNT Alapszabálya 14. szakaszának: g, h, j, l, pontjai és az Alapszabály 41. szakasza.

Határozatjavaslat:

1. Feladatok, amelyeket a 23. fejezet lezárása előtt kell elvégezni:

1. Minden új jogszabályba be kell építeni Szerbia alkotmányos kötelezettségét a szerzett nemzeti kisebbségi jogok szintjének fenntartására és gyakorlati alkalmazására, a kisebbségek védelméről szóló nemzetközi egyezmények és belső jogszabályok következetes végrehajtását, biztosítását. A hatályos jogszabályokat pedig úgy kell alkalmazni, hogy ne sérüljön a szerzett jogoknak az alkotmány által is biztosított  intézménye.

2. A nemzeti tanácsokról szóló törvényt módosítani kell, vagy olyan új törvényt hozni, amely a nemzeti tanácsot felruházza tényleges döntéshozatali joggal a közösséget érintő minden kérdésben, lehetővé teszi érdekeink megfogalmazását és hatékony képviseletét továbbá szorgalmazza megfelelő szintű és ellenőrizhető finanszírozásukat.

3. A választási törvénybe be kell építeni a szerb alkotmány által a nemzeti kisebbségeknek szavatolt részarányos parlamenti helyeket, az arányos részvételt a döntéshozatali intézményekben, a közigazgatási és igazságügyi szervekben, a közvállatokban, valamint a belügyi hatóságokban – minden szinten.

4. Új törvény meghozatalát a népképviselők választásáról, amely lehetővé teszi a listákra és az egyénekre való szavazást is, minek alapján mindegyik jelölt, aki legalább 2000 szavazatot kap, rangsorolási eljárásba kerül.

5. A munkaügyi törvények olyan módon való módosítását, amelyek biztosítják a nemzeti kisebbségek részarányos foglalkoztatását és a munkahelyekhez való egyenrangú, hátrányos megkülönböztetés nélküli hozzáférését.

6. A községi bíróságok visszaállítását. A nemzeti kisebbségek kötelező arányos foglalkoztatásának biztosítását az államigazgatásban, igazságügyi szervekben, közvállalatokban és hivatalokban, valamint a közjegyzők között.

7. Egy új hivatalos nyelvhasználati törvény meghozatalát, amely biztosítja a magyar nyelv és a latin betűs írásmód hivatalos és egyenrangú használatát a tartományi és községi közigazgatási és igazságügyi szervekben, a rendőrségen, közvállalatokban és hivatalokban, valamint azokban a községekben, melyekben a magyar nyelv- és írás hivatalos használatban van.

8. A szerb, mint nem anyanyelv oktatásának átszervezését, a tankönyvek korszerűsítését és a nemzeti közösségeket megbélyegző tartalmak törlését. Biztosítsák a kisebbségi oktatástól zavartalan állami pénzeszközöket, az oktatási hálózat fenntartását, alkalmazván a pozitív diszkrimináció elvét. Tegyék végre lehetővé a szerb iskolaközponthoz tartozó tordai és a magyarittabéi általános iskola önállósulását.

9. Biztosítsák a sajtó szabadságát és a pártoktól, valamint a Magyar Nemzeti Tanácstól való független és tárgyilagos tájékoztatást. A vonatkozó törvény módosítása által a kistérségi és helyi jellegű kisebbségi nyelveken is tájékoztató sajtót vonják ki a magánosítási folyamatokból.
  
10. Határozattal állapítsák meg a szabadkai Népszínház befejezésének végső időpontját.

11. Módosítsák a kollektív bűnösség elvének törlésére vonatkozó 2014. október 30-i 88-13704 kormányhatározatot és nyilvánítsák semmissé a 2/45 sz. 1945. január 22-i és az 1945. március 26-i határozatot a zsablyai járás magyar és német lakosságának csupán a nemzeti hovatartozás alapján való kollektív bűnössé való nyilvánításáról.

12. A 2011. december 3-i rehabilitálási törvény teljes körű, megkülönböztetéstől mentes végrehajtása megköveteli a 23. szakaszának módosítását olyan módon, hogy mindenki, akinek 1944/45-ben a szabadságát megvonták, részesüljön arányos havi külön járulékban, ne pedig csak azok, akiknek nyolc év terjedelemben ismerték el a külön szolgálati időt.

13. A kárpótlási törvényt módosítani kell a természetbeni kárpótlással kapcsolatos minden eljárási és jogi akadály megszüntetése érdekében.

14. Hozzanak jogszabályokat, amelyek lehetővé teszik az áldozatoknak kijáró végtisztesség és a méltó megemlékezés jogának gyakorlását, a második világháború áldozatainak emlékmű emelését minden olyan helységben (ideértve az újvidéki Futaki úti temetőt is), ahol bizonyított tömegsír van, vagy volt. Törvény írja elő a még titkos dossziék és levéltárak megnyitását, segítse ezeknek az eseményeknek a kutatását, valamint a besúgók névsorához való hozzáférést és eljárás indítását az 1944/45-ben végrehajtott, tömeges kivégzések még életben lévő elkövetői ellen.

15. A szerb kormány biztosítsa végre az etnikai alapú incidensek, műemlékek lopása, rongálását és gyalázása hatékony kivizsgálását, a vonatkozó jogszabályoknak az elkövetők elleni következetes alkalmazását, valamint a még börtönben lévő temerini elítéltek szabadon bocsátását, akik aránytalanul magas börtönbüntetésben részesültek, illetve a „második temerini fiúk" név alatt ismert bírósági eljárás méltányos és mielőbbi rendezését.

16. Állami irányítással ne kerüljön sor a többnyire Nyugat-Európából kitoloncoltaknak a nemzeti kisebbségek által lakott területekre való költöztetésére, mivel az még jobban megbontaná a lakosság etnikai arányait és rontaná a közbiztonságot.


17. A Vajdaság Autonóm Tartomány önkormányzatiságának teljes visszaállítását, beleértve a törvényhozási, végrehajtási és igazságügyi jogkört is.

18. Szerbia biztosítsa a délvidéki magyarság teljes körű nemzeti  autonómiáját, a területi és személyi elvű autonómiát.

19. Valósítsák meg Szerbia valódi decentralizálását és EU-kompatibilis (nem statisztikai) régiókra való átszervezését, figyelembe véve a gazdasági, földrajzi, etnikai és más elveket. A délvidéki magyarság tömbben élő része egy közigazgatási egységben, régióban legyen. A közigazgatási reform részeként létre kell hozni a szubszidiaritás elve alapján működő települési önkormányzatokat, amelyek szabadon társulhatnának érdekeik érvényesítése céljából.

20. Változtassák meg az Adának, Zentának és Magyarkanizsának az észak-bánáti körzethez való csatolásáról szóló, az asszimilációt ösztönző rendeletet és tegyék lehetővé a három községnek a természetes etnikai, gazdasági, valamint földrajzi környezetbe, az észak-bácskai körzetbe való visszatérését.

21. Olyan munkahelyteremtő intézkedéseket hozzanak, amelyek csökkentik a munkanélküliséget, biztosítják a tisztességes keresetet és megélhetést, növelik a gyermekvállalás lehetőségét, valamint a fiatal és képzett lakosoknak a szülőföldön való maradását. Az állam támogassa a családi- és magán vállalkozásokat.

22. Tegyék lehetővé a magyar oktatási rendszer létrehozását az óvodától az egyetemig, a magyar lakosság érdekei alapján, figyelembe véve a szülők állásfoglalását, a Magyar Egyetem alapítását, újvidéki vagy szabadkai székhellyel.

2. Figyelemfelkeltés, felhívás

Felhívjuk a vajdasági magyar képviselőket, anyaországunk vezetőit és az Európai Unió magyar képviselőit tegyenek konkrét és határozott lépéseket a cselekvési tervbe foglalt követeléseink megvalósítása érdekében.

3. Az MNT elnökének feladatai
Az MNT elnökének ezen határozattal összhangban kell képviselnie a magyar közösség érdekeit  mindazon testületek keretében, amelyeknek munkájában tisztségénél fogva részt vesz.

Indoklás:
A szóban forgó akcióterv a Magyar Nemzeti Tanács jóváhagyása nélkül készült el! Az MNT, a jelek szerint: szellemileg tudatosan kiskorúsított tanácsnokai, ez idáig legfeljebb csak szóbeszédből, a sajtón keresztül értesülhettek Hajnal Jenőnek, az MNT elnökének, az Akciótervet kidolgozó munkacsoportban való tevékenységéről! Az MNT elnöke az MNT felhatalmazása és irányadó véleményezése nélkül, a kézi vezérléstől időnként elalélva, időnként saját kútfejéből erőszakosan merítve vett részt a cselekvési terv elfogadtatásában, segítve a Szerb Kormány időhúzásos, a megoldatlan kisebbségi ügyek rendezésében mindent elodázó magatartását! Pedig most mindennél sürgősebb, fontosabb feladat lenne: egy, az MNT Tanácsa által megvitatott, megfogalmazott, határozat elfogadása.
Az MNT elnökének tevékenysége az MNT Tanácsa által meghozott vonatkozó döntés és irányelv nélkül ellentétes az MNT Alapszabálya 14. szakaszának (g), (h), (j), és (l) pontjaival.
Új helyzet van: sürgősen útját kell állnunk a törvényt és alapszabályt sértő MNT-s elnöki ámokfutásnak!
                                                               
                                                                                   Tari István



      
Tari István 
MNT-tanácsnok 
Óbecsén, 2018- 09.11-én
                                                          
                                                    Magyar Nemzeti Tanács 
                                                             Hajnal Jenő 
                                                        MNT-elnök részére                                                                      

ELŐTERJESZTÉS  ̶  SÜRGŐSSÉGI INDÍTVÁNY

Napirendipont-javaslat a Magyar Nemzeti Tanács
36. rendes ülésére

Az  MNT ügyrendjének 29., 30. és 31. szakasza alapján a Magyar Nemzeti Tanács soron következő 36. rendes ülésére a következő napirendi pont megvitatását javaslom:

Állásfoglalás a zombori Bieliczky Károly Városi Könyvtárban történt felmondások és a Zombor Városához tartozó falvakban eddig működő fiókkönyvtárak leépítése ügyében

Határozatjavaslat:

1.     A Magyar Nemzeti Tanács elfogadhatatlannak tartja azt az ésszerűsítési folyamatokra hivatkozó döntést, amelynek következtében a Zomborhoz tartozó 14 falusi településen a fiókkönyvtárak a jövőben csak részmunkaidőben állnak a falvakban élők rendelkezésére (mintegy 40 000 emberről van szó), akik között számottevő a magyar közösséghez tartozók lélekszáma.

2.   A Magyar Nemzeti Tanács elfogadhatatlannak tartja a falvak kulturális-művelődési életterének ilyen módon történő korlátozását – leépítését, különös tekintettel magyar közösségünk szerzett kisebbségi jogainak a csorbítására is.

3.   A Magyar Nemzeti Tanács elfogadhatatlannak tartja azt a cinikusan magyarellenes megoldást is, melynek következtében a felmondásban részesült tíz személy közül öten a magyar nemzetkisebbséghez tartoznak, akikre nem vonatkozik az alapító állami szerv által vállalt törvényes kötelezettség, mely a részarányos foglalkoztatás gyakorlati megvalósítását tűzte zászlajára!

4.   A Magyar Nemzeti Tanács felszólítja Zombor Város Képviselő-testületét, hogy soron következő ülésén, azonnali hatállyal módosítsa a Városi Képviselő-testület 37. ülésén (2016. 02. 05-én) meghozott döntését: ODLUKA O MAKSIMALNOM BROJU ZAPOSLENIH U SISTEMU JAVNOG SEKTORA GRADA SOMBORA ZA 2015. GODINU, amely Zombor város közalkalmazottai létszámának 2015. évi csökkentésére vonatkozik, amely döntés jogi alapul szolgált a zombori  Bieliczky Károly Városi Könyvtár igazgatójának és Igazgató Bizottságának az ésszerűsítés ilyen módon történő végrehajtására.

5.    Tekintettel az előállt helyzetre, azaz arra hogy a zombori bíróság a volt könyvtárosok által indított munkaügyi perekben, a felmondásban részesült könyvtárosok javára hozott döntéseket, a Magyar Nemzeti tanácsnak is azonnal cselekednie kell, mint a könyvtár társalapítójának.

6.   A Magyar Nemzeti Tanács azonnali hatállyal kezdeményezi Pelt Ilona erkölcsi és politikai felelőségének a kivizsgálását, aki a zombori Bieliczky Károly Városi Könyvtár igazgató bizottságának tagja volt, akit a Magyar Nemzeti Tanács javasolt e tisztség betöltésére. Bebizonyosodott, hogy a szóban forgó személy, az igazgató bizottság tagjaként, képtelen volt vállalt feladatának ellátására, melynek következtében súlyosan megsérült a nyugat-bácskai magyarság nemzeti érdeke, melynek részleteiről a Tanácsot sem tájékoztatta idejében és megfelelő módon, hogy a Magyar Nemzeti Tanács, mint a magyar közösség legfőbb érdekérvényesítő szerve idejében és hatékony fellépésével megelőzze azokat a káros következményeket, melyek nemzeti  közösségünk megmaradásának ártanak.

Indoklás:

A Magyar Nemzeti Tanácsnak a legerélyesebben és azonnal fel kell lépnie nemzeti sérelmeink orvoslása, nemzeti érdekeink érvényre juttatása ügyében.                                                                                                                        
                                                               Tari István                 

Kapcsolódó írás:
Bozóki Antal: Minek nekünk ilyen MNT?


[1] A javaslatokat lásd lejjebb.

[2] A Magyar Nemzeti Tanács 36. rendes ülése. https://www.youtube.com/watch?v=ra3Ofo4ak_s, 2018. szeptember 14.


dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése