Amíg Pásztorék hallgatnak, addig a jobbikos a délvidéki autonómiért szállt síkra

A magyar Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottsága autonómia albizottságának hétfői – ebben a ciklusban első – budapesti ülésén szó esett a Kárpát-medencei autonómiakoncepciókról.  Az ülésen Szili Katalin miniszterelnöki megbízottat, Kulcsár-Terza József bukaresti parlamenti képviselőt, valamint Toró T. Tibort, az Erdélyi Magyar Néppárt korábbi elnökét hallgatták meg a képviselők.

 

Szávay István, a Jobbik képviselője Facebook-bejegyzésében megírta, hogy a testület létét kiemelten fontosnak tartja, hisz a Jobbik szerint az önrendelkezés biztosítása a külhoni magyar megmaradás elsőszámú záloga. Ennek megfelelően a Jobbikban is Autonómia munkacsoport alakult, valamint a párt jövő évi európai parlamenti választási kampányának kiemelt témája a migráció és az elvándorolt magyarság mellett a külhoni autonómiatörekvések támogatása lesz.

Szili Katalin felszólalásában végigvette az autonómiaküzdelem helyzetét az egyes külhoni régiókban, és külön kitért a több létező székelyföldi koncepció összehangolásának szükségességére. Ennek kapcsán Szávay jelezte, hogy a többi elcsatolt területen is fontos lenne figyelni arra, hogy minden érintett szereplő véleményét kikérjék, különösképpen annak fényében, hogy az előadók a hétfői ülésen is hangsúlyozták, hogy az önrendelkezés tervét nem Budapesten kell megírni. Mint elmondta, Délvidéken például a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) saját kidolgozott javaslattal rendelkezik, ám egyeztetések kizárólag a Fidesz fiókszervezeteként működő VMSZ-szel történnek. A miniszterelnöki megbízott jelezte, hogy szívesen áll elébe a VMDK vezetőivel való találkozónak.

Délvidék kapcsán Szávay aláhúzta azt is, hogy a Szili Katalin szerint a kulturális autonómia kiváló példájaként szolgáló Magyar Nemzeti Tanács jogköreit fontos egyetértési jogok megszüntetésével épp a közelmúltban szűkítették, erre a megjegyzésére azonban elmondása szerint semmilyen választ nem kapott.

„Brenner Koloman jobbikos képviselőtársam mellett magam is hangsúlyoztam, hogy miközben a magyar diplomácia folyamatosan vívja – többnyire öncélú, pártérdekek diktálta – harcait az európai és nemzetközi térben, aközben a külhoni magyar autonómia-törekvések kérdése valahogy soha nem merül fel ezeken a fórumokon. Időről időre előkerül az a panasz, hogy az EU-ban nem értik az őshonos nemzeti kisebbségek problémáját, és összekeverik őket a szexuális kisebbségekkel, vagy a migránsokkal. De akkor talán nem kéne tenni is ez ellen?“

 – teszi fel a teljesen jogost kérdést Szávay.

A Jobbik képviselője a Facebook-bejegyzésében azt írta:

„Hosszú ideje ismert, hogy a szomszédos országok, főleg Románia komoly ünneplésre készülnek Trianon századik évfordulója, és az ahhoz vezető események kapcsán. Ezért régóta szorgalmazzuk, hogy ezt az évet Trianon Emlékévvé kell nyilvánítani, hogy Magyarország is kellő erővel és határozottsággal reagálhasson az utódállamok hazugságaira és várható provokációira. Feltettem ma a kérdést Kulcsár-Terza Józsefnek és Toró T. Tibornak, hogy ők – erdélyi magyar politikusokként – fontosnak tartanák-e ezt, azonban az albizottság elnöke, a fideszes Zsigmond Barna Pál időhiányra hivatkozva lezárta az ülést, mielőtt válaszolhattak volna.“

Mint megjegyezte, a hangzatos szavakat valós tetteknek kell követniük, mert ez szükséges a külhoni magyarság megmaradásához.

U. Z.

http://delhir.info/2018/10/01/amig-pasztorek-hallgatnak-addig-a-jobbikos-a-delvideki-autonomiert-szallt-sikra/

2018. október 1.