Oldalak

▼

2018. október 2., kedd

Deli Andor és Hajnal Jenő elégedett. És mi? (1.)


„Deli: Az MNT-nek köszönhetően példaértékű a Szerbiában élő magyarság helyzete”[1]



Deli Andor, a FIDESZ-KDNP-VMSZ/BMC Európai Parlamenti Képviselőjének az utóbbi napokban a Délvidékkel/Vajdasággal kapcsolatban legalább két „jelenése” is volt. Elvégre meg kell „dolgozni” a „havi 7957 (!) eurós fizetéséért és a plusz havi 4299 eurós irodai juttatásért még az Európai Parlamentben futtatott hűbéresnek”[2] is.

Szeptember 27-én  Deli Andor közleményéről értesültünk részletesebben, hogy „14 módosító indítványt adott át a szerbiai uniós országjelentésre”.
– Módosító indítványaimmal szeretném elérni, hogy a vajdasági magyarság érdekei megjelenjenek a szerb országjelentésben. Célom, hogy a csatlakozási folyamatok végére a vajdasági magyarság egy, a jogaiban és helyzetében megerősödött közösséggé váljon, erre ugyanis lehetőséget adnak az Európai Unió és Szerbia közötti társulási tárgyalások – mondta Deli Andor a 2018-as szerb országjelentés kapcsán.[3]
– Módosító indítványaimban üdvözöltem az elért eredményeket, ám rámutattam a folyamat hiányosságaira is. Nagy előrelépés a kisebbségi jogokat szabályozó törvények elfogadása, főképp a nemzeti tanácsokról szóló törvény régen várt módosítása, mely előfeltétele volt a novemberben esedékes nemzeti tanácsi választásoknak. Hasonlóképpen fontos a jogszabályok és a kisebbségi cselekvési terv következetes végrehajtása. Hangsúlyoztam a részarányos foglalkoztatás szerepét a közigazgatás minden szintjén és az igazságszolgáltatás rendszerében is. Valamint kiemeltem a hivatalos nyelvhasználat, az anyanyelven történő oktatás és tájékoztatás jelentőségét. Amennyiben ezeken a területeken sikerül a gyakorlatban is szilárd eredményeket elérni, úgy a szerbiai kisebbségvédelmi jogrendszer példaértékű lehet az egész Európai Unióban – tette hozzá közleményében az önhibáján kívül lett néppárti politikus.[4]

 
Deli Andor és Hajnal Jenő

Szeptember 28-án Deli Hajnal Jenővel, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnökével „áttekintette az elmúlt négy év együttműködését”, amiről délelőtt Szabadkán sajtótájékoztatón számoltak be.[5]
Mindkét fél véleménye szerint „a munka nagyon intenzív volt”. A két tisztségviselő a találkozón „visszatekintett a kisebbségi akcióterv kialakítása során folytatott megbeszéléseikre, majd annak a bemutatására az Európai Parlamentben, de megemlítették az ösztöndíjas tanulmányutakon lévők csoportjainak ottani fogadását is”.[6]
Deli szerint fontos időszak zárult most le, hiszen megszülettek az új törvények, amelyek által tisztázódott, hogy a szerbiai nemzeti tanácsok milyen jogállással, milyen hatáskörökkel rendelkeznek. „A vajdasági magyarságnak egyértelműen érdeke, hogy minél tömegesebben vegyen részt a nemzeti tanácsi választásokon – szögezte le Deli. Hozzátette: Az MNT-nek köszönhetően példaértékű a Szerbiában élő magyarság helyzete.”[7]
Hajnal Jenő annak fontosságáról beszélt, hogy az MNT Brüsszelben és Strasbourgban is ismertethette álláspontját. Kijelentette: Deli Andor számos szakmai tanáccsal segítette a Magyar Nemzeti Tanács munkáját. Kiemelte a kisebbségi akcióterv kidolgozását, és azt, hogy 2015 szeptemberében Brüsszelben, majd egy évre rá Strasbourgban, Deli közbenjárásával, ismertethette az Európai Parlament számára is fontos problémákat.[8]
Az MNT elnöke szerint az Európai Unióval való kapcsolattartás számukra azért is jelentős, mert a képviselő személyében közvetlen támaszhoz jutottak az Európai Parlamentben, de nemcsak Brüsszelben fontos ez a jelenlét, hanem itthon is, hiszen a törvények megalkotásánál az éves, Szerbiáról szóló jelentések is nagyon fontosak, sokat nyomnak a latban, ezen jelentésekbe pedig az MNT észrevételei is bekerülhetnek Deli Andor módosító indítványai révén.[9]

Deli Andor és Hajnal Jenő – a nyilatkozatok szerint – kölcsönösen meg vannak elégedve az együttműködésükkel, az MNT munkájával és az elért eredményekkel. De vajon elégedettek vagyunk-e mi is?  Ez hozzáállás kérdése, amire a legjobb válasz a mindennapi gyakorlat elemzése lenne.
Deli és Hajnal tevékenységének egyik fontos fokmérője az Európai Unió Szerbiáról szóló éves jelentése. Ebből látszani kellene annak is, hogy Deli, illetve Hajnal milyen tevékenységet fejtett ki az érdekünkben.  Ezt a jelentés az Európai Parlament megvitatja és határozatot fogad el, amelyben értékeli az ország uniós csatlakozása szempontjából fontos lépéseket, valamint rámutat a teljesítésre váró feladatokra.
Az Európai Bizottság (EB) Szerbiáról szóló 2018. évi jelentésében,[10] a Jog uralma és az alapvető jogok c. 2.2. fejezetben (2.2.1. 23. fejezet Igazságszolgáltatás és alapvető jogok) a „kisebbségekről” az alábbi szöveg olvasható:

Jogi keret a kisebbségek tiszteletben tartására, valamint a kulturális jogok védelmére és ez általában meg lett erősítve és összhangban van a nemzeti kisebbségről szóló keretegyezménnyel.[11] Habár az etnikai viszonyok továbbra is jók és stabilak, még mindig léteznek regionális különbségek. Összességében tekintve, javítani kell a politikák alkalmazását és a törvényhozást, hogy a létező következetlenségek megoldódjanak. Egyes térségek, amelyek lakosságának többségét a kisebbségek képezik, továbbra is a legfejletlenebbek között vannak. A nemzeti kisebbségek jogainak megvalósítására vonatkozó cselekvési terv megvalósítását meg kell gyorsítani és meg kell javítani a koordinációt, valamint be kell kapcsolni az érdekelt feleket. A köztársasági nemzeti kisebbségügyi tanács jó együttműködést alakított ki a nemzeti tanácsokkal. A nemzeti kisebbségi alap működik és a pénzelése megnövekedett. Helyi nemzeti kisebbségügyi tanácsok nem lettek létrehozva minden községben, amelyekben ezt a kötelezettséget a törvény előírja. Ezen kívül, szükséges megvilágosítani a szerepüket és a mandátumukat. Még mindig folyamatban van a nemzeti kisebbségek jogairól és szabadságairól és a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény összehangolása az alkotmánybíróság mérvadó döntésével és az ágazati törvényekkel. Habár az ügyészek állami tanácsáról szóló rendeletet megváltoztatták, hogy figyelembe vegyék az etnikai összetételt az ügyészek kinevezésekor, a nemzeti kisebbsége továbbra se nincsenek elegendő számban képviselve a közigazgatásban.

Előrehaladás történt az oktatásban. Az Oktatásügyi Minisztérium elkezdte a szerb, mint második nyelv eredményiek általános mércéiről szóló szabályzat alkalmazását. A nyolc nemzeti kisebbség nemzeti tanácsával történt egyetértési memorandum és a mérvadó függelékek aláírása után a tankönyveknek a nemzeti kisebbségi nyelveken való kiadásáról, folytatódik a könyvek előkészítése és kiadása. Konstruktív párbeszédre van szükség az albán nemzeti kisebbség nemzeti tanácsával az albán nyelvű tankönyvek előkészítéséről és kiadásáról. A középiskolai tankönyvek biztosításának előkészületei még mindig nem kezdődtek el. Szerbia szerte szükséges a nemzeti kisebbségi nyelveken lehetővé tenni az istentiszteletekhez való hozzáférést. A sajtó magánosítása után, a nemzeti kisebbségi nyelveken való műsorsugárzás továbbra is veszélyeztetett, az elégtelen pénzelés és a tartalom ellenőrzése miatt. Továbbra is szükséges a közszolgáltatási tájékoztatásnak a nemzeti kisebbségi nyelveken való országos szintű javítása.  

Az EB jelentése a 2016. októbertől 2018 áprilisáig terjedő időszakra vonatkozik. A 110 oldalas dokumentumot Sem Fabrizi, az Európai Unió szerbiai küldöttségének vezetője 2018. április 17-én adta át Ana Brnabić szerb kormányfőnek.[12]
Az angol nyelvű jelentésben mindössze 28 sor található a (nemzeti) „kisebbségekről”, a következő, romákkal foglalkozó passzus pedig alig egy sorral kevesebb (a szerb fordításban 32 sor).
A jelentés nem a megfelelő sorrendben van – a szexuális kisebbségek (LGBT) populáció, valamint a munkások jogairól és szakszervezeti szerveződéséről szóló passzusok után (a szerb nyelvű szövegben 31-32. oldalon, az angol nyelvűben a 28-29. oldalon) – és módon kezeli az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetét, valamint problémáit. Túlságosan általános, szinte semmi konkrétumot nem tartalmaz, többnyire a korábbi országjelentésekből már ismert mondatokat ismétli. Jórészt el is évült.
Azt viszont ki lehet szűrni belőle, hogy a nemzeti kisebbség által lakott „egyes térségek a legfejletlenebbek között vannak”, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak megvalósítását célzó cselekvési terv megvalósítása nem halad, hogy még „a nemzeti kisebbségügyi tanácsok nem lettek létrehozva minden községben, amelyekben ezt a kötelezettséget a törvény előírja”... Ezek is azt mutatják, Szerbia nem fordít túlságosan nagy figyelmet a nemzeti kisebbségekre.

Az országjelentést az EP Külügyi Bizottsága szeptember 27-én másodszor vitatta meg. Az ülésen a képviselők módosító javaslatai szerepeltek napirenden. David McAllister német néppárti EP-képviselő 23 pontból álló (9 oldal terjedelmű) Véleménytervezetére, az augusztus 30-ai beterjesztési határidőre, 239 módosító indítvány érkezett.[13] Ezeket a Külügyi Bizottság 155 oldal terjedelmű anyagában foglalta össze.[14] Többségük a kisebbségi jogokra (15-17. bekezdés/pontok)[15] és a regionális együttműködésre és a jószomszédi kapcsolatokra (18-20. bekezdés/pontok)[16] vonatkozik.

A kisebbségek tiszteletben tartása és védelme c. fejezet teljes szövege:

15. üdvözli a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére vonatkozó cselekvési terv és anemzeti kisebbségeket támogató alap létrehozásáról szóló rendelet elfogadását;szorgalmazza a cselekvési terv teljes körű végrehajtását és az érdekelt felekkel való fokozott egyeztetést, illetve azok nagyobb mértékű bevonását; megállapítja, hogy a nemzeti kisebbségeket támogató alap működik, és finanszírozását megemelték; megismétli a Szerbiához intézett felhívását, hogy biztosítsa a kisebbségek védelméről szóló jogszabályok következetes végrehajtását, többek között az oktatással, a nyelvhasználattal, a közigazgatásban való képviselettel és a média és az egyházi szolgáltatások kisebbségi nyelveken való hozzáférhetőségével kapcsolatban is;

16. megállapítja, hogy a Vajdaság kulturális sokszínűsége hozzájárul Szerbia identitásához; hangsúlyozza, hogy a Vajdaság önállóságát meg kell őrizni, és hogy a Vajdaság  pénzügyi erőforrásairól szóló törvényt az alkotmány által előírt módon, további késedelem nélkül el kell fogadni;

17. üdvözli a romák társadalmi befogadásáról szóló, 2016–2025 közötti időszakra vonatkozó új stratégia, valamint az oktatásra, egészségügyre, lakhatásra és foglalkoztatásra kiterjedő cselekvési terv elfogadását; szorgalmazza a romák befogadásáról szóló új stratégia és a cselekvési terv teljes körű végrehajtását;[17]

A szerb országjelentésről, illetve a Véleménytervezetről és a 239 módosító indítványról – köztük „Deli Andor 14  indítványáról” is – október 9-én szavaz az EP Külügyi Bizottsága.[18]
Mennyire segítik Deli javaslatai, hogy „a csatlakozási folyamatok végére a vajdasági magyarság egy, a jogaiban és helyzetében megerősödött közösséggé váljon”?
Miről is szólnak, mit tartalmaznak Deli indítványai? A folytatásban ezekkel ismerkedünk.

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2018. október 2.

[3] A vajdasági magyarság jogainak erősítése a cél. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/22803/A-vajdasagi-magyarsag-jogainak-erositese-a-cel.html, 2018. szeptember  27. [14:52] Lásd még: 14 módosító indítványt adott át a szerbiai uniós országjelentésre Deli Andor. http://www.vmsz.org.rs/hirek/sajtofigyelo/14-modosito-inditvanyt-adott-szerbiai-unios-orszagjelentesre-deli-andor
Deli erről szeptember 5-én a Szabadkai Magyar Rádiónak Brüsszelben már nyilatkozott: 14 módosító indítványt adott át a szerbiai uniós országjelentésre Deli Andor. https://pannonrtv.com/rovatok/politika/14-modosito-inditvanyt-adott-szerbiai-unios-orszagjelentesre-deli-andor, 2018. szeptember 5. [13:16 és 16:58]
[4] Lásd A vajdasági magyarság jogainak erősítése a cél c. írást a 3-as jegyzetben.
[5] Németh Ernő. Deli Andor: Sikeres volt az MNT-vel folytatott együttműködés.
https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/22811/Deli-Andor-Sikeres-volt-az-MNT-vel-folytatott-egyuttmukodes.html, 2018. szeptember 28. [16:57]. Lásd még a VRTV-nek az 1-es jegyzetben idézett tudósítását és K-k Az MNT nélkül nem menet volna c. írását. Magyar Szó, 2018. szeptember 29. 1 és 5.
[6] Lásd Németh írását az 5-ös jegyzetben.
[7] Lásd a VRTV tudósítását az 1-es jegyzetben.
[8] Lásd az 5-ös jegyzetben lévő írást, illetve tudósítást.
[9] Lásd Németh írását a 5-ös jegyzetben.
[10] ЕВРОПСКА КОМИСИЈА. Република Србија. Извештај за 2018. годину. [Strasbourg, 2018. 4. 17.,
SWD(2018) 152 final, 28-29 p.] http://www.pregovarackagrupa27.gov.rs/?wpfb_dl=140, vagy http://www.mei.gov.rs/upload/documents/eu_dokumenta/godisnji_izvestaji_ek_o_napretku/izvestaj_ek_o_srbiji(1).pdf 
Az angol nyelvű jelentés itt olvasható: Serbia 2018 Report. SWD(2018) 152 final
https://ec.europa.eu/neighbourhood-enlargement/sites/near/files/20180417-serbia-report.pdf

[12] Srbija napredovala u ekonomiji, dok se pitanjima slobode medija i borbe protiv korupcije treba više i efikasnije baviti [Szerbia fejlődött a gazdaságban, míg a médiaszabadsággal és a korrupció elleni küzdelemmel többet és hatékonyabban kell foglalkozni.] https://europa.rs/srbija-napredovala-u-ekonomiji-dok-se-pitanjima-slobode-medija-i-borbe-protiv-korupcije-treba-vise-i-efikasnije-baviti/, 2018. május 8.

[13] Európai Parlament. Külügyi Bizottság. VÉLEMÉNYTERVEZET a Bizottság Szerbiáról szóló, 2018. évi jelentéséről. 2018/2146 (INI), 8.6.2018. Külügyi Bizottság. Előadó: David McAllister
PR\1157887HU.docx (7/9) PE623.683v02-00
[14] Módosítás 1-239. AM\1162207HU.docx PE627.018v02-00, 2018. szeptember 5.
[15] Lásd a 13-as jegyzetben, 7. oldal.
[16] Lásd a 13-as jegyzetben, 8-9. oldal.
[17] Lásd a 15-ös jegyzetben idézett oldalon.
[18] Povázsánszki Csilla: Helyes úton az EU felé. Magyar Szó, 2018. október 28. 1. és 3., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/3795/kulfold_eu/190441/Helyes-%C3%BAton-az-EU-fel%C3%A9.htm, 2018. szeptember 28. [09:53] >> 2018. szeptember 28. [15:43]

dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése