Pásztor Bálint és a „vágyálom”

A nemzetiségi hovatartozásuk bejegyeztetésével az anyakönyvi kivonatba a magyarok akár előnyt is élvezhetnek majd a munkaerőpiacon – mondta Pásztor Bálint a Pannon TV Közügyek február 5-ei műsorában.

Könnyebben juthatnak munkához a képzettséggel rendelkező személyek, amennyiben visszavonják a létszámstopot Szerbiában – hangzott el a műsorban.[1]

„A magyarsághoz tartozás előnyt jelent, hiszen a törvénymódosításoknak köszönhetően az állami hivatalnokok esetében a tartományi és önkormányzati hivatalok esetében, vagy a közszolgálatok, vagy az állami ügynökségek esetében is, amennyiben egy pályázatra jelentkezik egy magyar és egy szerb, hogy leegyszerűsítsük és saját magunkra alkalmazzuk a példát, és azonos képesítéssel rendelkeznek, akkor a magát magyarnak vallót kell előnyben részesíteni és őt kell alkalmazni. Tehát ilyen szempontból az utóbbi években sikerült azt elérnünk, hogy a részarányos foglalkoztatás ne csak valamilyen vágyálom legyen, hanem beépüljön a szerbiai jogrendbe”[2] – magyarázta az ifjabbik Pásztor a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) köztársasági parlamenti képviselője, a párt elnökségének tagja, újabban a jogtudományok doktora (is).

Dr. Pásztor Bálint

A részarányos foglalkoztatás – ami alatt a nemzeti kisebbségek tagjainak a lakosságban való részvételükkel arányos foglalkoztatását értjük az állami szervekben és a közszférában, illetve általában a dolgozók között – a tartományban soha sem valósult meg. Az utóbbi években pedig – amióta a haladó VMSZ a hatalomban részes – a foglalkoztatottak nemzeti aránya még tovább romlott.

A magyarok a tartományi szervekben most már mindössze 5,05 százalékban[3] vannak jelen a lakosságban való (a 2011. évi népszámláláskori) 13 százalékkal szemben. 2015-ben ezekben a szervekben a magyar foglalkoztatottak száma még 6,14 százalék volt.[4] Ez azt jelenti, hogy a „részarányos” foglalkoztatás” nem hogy nem valósul meg, hanem az arányok folyamatosan rosszabbodnak.

Az ifj. Pásztor az említett TV műsorban valójában megismételte/felmelegítette amit „a tartományokban és önkormányzatokban foglalkoztatottakról szóló törvényről”[5] 2016. március 1-jén folytatott általános parlamenti vita során mondott, aminek aztán semmilyen pozitív eredménye a magyarságra nézve nem lett.

A politikusnak nevezett Pásztor Bálint 1979. január 3-án született Szabadkán. Egyetemi oklevelet 2002 februárjában a Belgrádi Egyetem Jogtudományi Karán szerzett. 2011 októberében ugyanezen a karon mesterfokozatot szerzett, alkotmányjog tudományos szakterületen. 2018. szeptember 29-én, a Belgrádi Egyetem Jogtudományi Karán, megvédte A parlament törvényhozási funkciójának korlátai a modern államban című értekezését, amivel elnyerte a jogtudományok doktora tudományos fokozatot.[6]

Az ifjú Pásztornak – aki 2002 és 2009 között a Magyar Nemzeti Tanács Intéző Bizottságának elnöke, 2007-től pedig köztársasági parlamenti képviselő – csaknem tíz évre volt szüksége, hogy mesterfokozatot szerezzen, további csaknem hét, összesen pedig 16 év után szerezte meg a doktori címet – a képviselői fizetés mellett. Mondhatni nem kapkodta el, de viszont biztosította magát arra az esetre, ha kibukik a politikából.

Érdekes lenne tudni, hogy a doktori tézise mennyiben segítette a jogtudomány fejlődését, és hogy milyen tudományos munkákat publikált eddig.

Varga László, a VMSZ volt köztársasági képviselője, aki – miután kizárták a VMSZ-ből, 2015. december 29-én kilépett a párt köztársasági parlamenti frakciójából –,[7] erről a törvényről a következőket írta:

– A Kormány a mai napon egy olyan, működésképtelen jogi megoldást fogadtatott el a Vajdasági Magyar Szövetséggel, amelyet a magyar közvélemény számára újabb sikerként igyekeznek eladni, ugyanakkor a közszférabeli részarányokra semmilyen kihatással nem lesz.

A gyakorlatban alkalmazhatatlan törvényi rendelkezés lényege, hogy egy kormányrendelet előírja majd, hogy – amikor munkaviszony létesítésre kerül sor a tartományi vagy helyi önkormányzati szervekben, és a pályázatra jelentkezik egy szerb nemzetiségű és egy kisebbséghez tartozó, azonos képesítéssel rendelkező jelölt – akkor a kisebbséghez tartozó jelentkezőt kell előnyben részesíteni és vele kell munkaviszonyt létesíteni.

Azért működésképtelen és alkalmazhatatlan ez a jogi mechanizmus, mert a nemzeti hovatartozásáról az Alkotmány értelmében senki nem köteles nyilatkozni. Ebből következik, hogy aki nem nyilatkozik a nemzeti hovatartozásáról, azt nem érheti semmilyen hátrány a közszférabeli munkaviszony létesítése során, aki pedig nyilatkozik a nemzeti hovatartozásáról, az nem élvezhet semmiféle előnyt. A gyakorlatban – amennyiben egy, a nemzeti hovatartozásáról nem nyilatkozó szerb nemzetiségű jelentkező helyett, a pályázati bizottság egy, a nemzeti hovatartozásáról nyilatkozó kisebbségi pályázót részesít majd előnyben – a munkaviszony létesítéséről szóló döntés egészen biztosan meg fog bukni a bíróságon.[8]

Vargának ehhez a megfogalmazásához ezt lehetne még hozzáfűzni: A jelenlegi (radikálisokból lett haladókból, szocialistákból és véemeszesekből álló) hatalmi koalíció – a politikai beállítottság folytán – nem olyan politikát folytat, amelyik a nemzeti kisebbségieket „akár előnyben” is részesíti. Ez a napi politikában is megnyilvánul(t).

Pásztor Bálintnak ebben a témában csak akkor szabadna újra jelentkeznie, amikor konkrét számadatokkal tudja igazolni, hogy javult a magyar foglalkoztatottak száma a közszférában!

A nemzetiségi hovatartozás bejegyeztetése az anyakönyvbe is csak lehetőség, amivel a szülők vagy élnek, vagy nem. Attól függően, hogy milyen – általában negatív – történelmi tapasztalatuk van a nemzeti hovatartozás nyilvántartásával kapcsolatban. Ha be is jegyeztetik a gyermek nemzetiségét, ahhoz hogy – Pásztor Bálint szerint – „a munkaerőpiacra” kerüljön, csaknem két évtizedre lesz szükség. Hányszor fognak addig még változni a jogszabályok és (reméljük) a képviselők? Addig pedig – VMSZ politikusai miatt – elfogynak a magyarok a közszférából. Ha ezt továbbra is (el)tűrjük!

BOZÓKI Antal

Újvidék, 2019. február 10.

[1] Pannon TRV. https://pannonrtv.com/rovatok/tarsadalom/pasztor-balint-magyarsaghoz-tartozas-elonyt-jelent, 2019. február 4. [19:39] és február 5. [12:401]

[2] Pásztor Bálint: A magyarsághoz tartozás előnyt jelent (Videóval)

https://szabadmagyarszo.com/2019/02/05/pasztor-balint-a-magyarsaghoz-tartozas-elonyt-jelent-videoval/,

2019. február 5. [8:17]

[3] Godišnji izveštaj Pokrajinskog zaštitnika građana – ombudsmana za 2017. godinu [A Tartományi Polgári Jogvédő – Ombudsman 2017. évi jelentése] 28. http://www.ombudsmanapv.org/riv/index.php/dokumenti/godisnji-izvestaj/1995-godisnji-izvestaj-2017.html

[4] Izveštaj Pokrajinskog zaštitnika građana – ombudsmana za 2015. godinu [A Tartományi Polgári

Jogvédő – Ombudsman 2015. évi jelentése], 33. o.

http://www.ombudsmanapv.org/riv/index.php/dokumenti/godisnji-izvestaj/1768-godisnji-izvestaj-2015.html, 2019. január 6.

[5] Zakon o zaposlenima u autonomnim pokrajinama i jedinicama lokalne samouprave.

http://www.parlament.gov.rs/upload/archive/files/lat/pdf/zakoni/2016/2727-15-lat.pdf

[6] Vajdasági Magyar Szövetség. http://www.vmsz.org.rs/politikus/dr-pasztor-balint

[7] Varga László kilépett a VMSZ frakciójából. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/19533/Varga-Laszlo-kilepett-a-VMSZ-koztarsasagi-parlamenti-frakciojabol.html, 2015. december 29. [17:34]

[8] Varga László: A hamis sikerpropaganda újabb felvonása

http://www.vajma.info/cikk/kozlemenyek/2925/Varga-Laszlo-A-hamis-sikerpropaganda-ujabb-felvonasa.html, 2016. március 3. [14:52]

Lásd még: A részarányos foglalkoztatás fonákja

(https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=7289, 2013. március 3.) és a „Rajta

vagyunk az ügyön” c. írást: