Pásztor Bálint és a „vágyálom”
A nemzetiségi
hovatartozásuk bejegyeztetésével az anyakönyvi kivonatba a magyarok akár
előnyt is élvezhetnek majd a munkaerőpiacon – mondta Pásztor Bálint a Pannon
TV Közügyek február 5-ei műsorában.
Könnyebben
juthatnak munkához a képzettséggel rendelkező személyek, amennyiben visszavonják
a létszámstopot Szerbiában – hangzott el a műsorban.[1]
„A magyarsághoz tartozás előnyt jelent, hiszen
a törvénymódosításoknak köszönhetően az állami hivatalnokok esetében a
tartományi és önkormányzati hivatalok esetében, vagy a közszolgálatok, vagy az
állami ügynökségek esetében is, amennyiben egy pályázatra jelentkezik egy
magyar és egy szerb, hogy leegyszerűsítsük és saját magunkra alkalmazzuk a
példát, és azonos képesítéssel rendelkeznek, akkor a magát magyarnak vallót
kell előnyben részesíteni és őt kell alkalmazni. Tehát ilyen szempontból az
utóbbi években sikerült azt elérnünk, hogy a részarányos foglalkoztatás ne csak
valamilyen vágyálom legyen, hanem beépüljön a szerbiai jogrendbe”[2]
– magyarázta az ifjabbik Pásztor a
Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) köztársasági parlamenti képviselője, a
párt elnökségének tagja, újabban a jogtudományok doktora (is).
Dr. Pásztor Bálint
A részarányos foglalkoztatás – ami alatt a nemzeti kisebbségek tagjainak a lakosságban való részvételükkel arányos foglalkoztatását értjük az állami szervekben és a közszférában, illetve általában a dolgozók között – a tartományban soha sem valósult meg. Az utóbbi években pedig – amióta a haladó VMSZ a hatalomban részes – a foglalkoztatottak nemzeti aránya még tovább romlott.
A magyarok a
tartományi szervekben most már mindössze 5,05 százalékban[3] vannak jelen a lakosságban
való (a 2011. évi népszámláláskori) 13 százalékkal szemben. 2015-ben ezekben a
szervekben a magyar foglalkoztatottak száma még 6,14 százalék volt.[4] Ez azt jelenti, hogy a „részarányos” foglalkoztatás”
nem hogy nem valósul meg, hanem az arányok folyamatosan rosszabbodnak.
Az ifj. Pásztor az
említett TV műsorban valójában megismételte/felmelegítette amit „a tartományokban
és önkormányzatokban foglalkoztatottakról szóló törvényről”[5] 2016. március 1-jén
folytatott általános parlamenti vita során mondott, aminek aztán semmilyen
pozitív eredménye a magyarságra nézve nem lett.
|
A politikusnak
nevezett Pásztor Bálint 1979. január 3-án született Szabadkán. Egyetemi
oklevelet 2002 februárjában a Belgrádi Egyetem Jogtudományi Karán szerzett.
2011 októberében ugyanezen a karon mesterfokozatot szerzett, alkotmányjog
tudományos szakterületen. 2018. szeptember 29-én, a Belgrádi Egyetem
Jogtudományi Karán, megvédte A parlament törvényhozási funkciójának korlátai
a modern államban című értekezését, amivel elnyerte a jogtudományok
doktora tudományos fokozatot.[6]
Az ifjú
Pásztornak – aki 2002 és 2009 között a Magyar Nemzeti Tanács Intéző Bizottságának
elnöke, 2007-től pedig köztársasági parlamenti képviselő – csaknem tíz évre
volt szüksége, hogy mesterfokozatot szerezzen, további csaknem hét, összesen pedig
16 év után szerezte meg a doktori címet – a képviselői fizetés mellett.
Mondhatni nem kapkodta el, de viszont biztosította magát arra az esetre, ha
kibukik a politikából.
Érdekes lenne
tudni, hogy a doktori tézise mennyiben segítette a jogtudomány fejlődését, és
hogy milyen tudományos munkákat publikált eddig.
|
Varga László, a VMSZ volt köztársasági képviselője, aki – miután kizárták
a VMSZ-ből, 2015. december 29-én kilépett a párt köztársasági parlamenti
frakciójából –,[7]
erről a törvényről a következőket írta:
– A Kormány a
mai napon egy olyan, működésképtelen jogi megoldást fogadtatott el a Vajdasági
Magyar Szövetséggel, amelyet a magyar közvélemény számára újabb sikerként
igyekeznek eladni, ugyanakkor a közszférabeli részarányokra semmilyen
kihatással nem lesz.
A gyakorlatban
alkalmazhatatlan törvényi rendelkezés lényege, hogy egy kormányrendelet előírja
majd, hogy – amikor munkaviszony létesítésre kerül sor a tartományi vagy helyi
önkormányzati szervekben, és a pályázatra jelentkezik egy szerb nemzetiségű és
egy kisebbséghez tartozó, azonos képesítéssel rendelkező jelölt – akkor a
kisebbséghez tartozó jelentkezőt kell előnyben részesíteni és vele kell
munkaviszonyt létesíteni.
Azért
működésképtelen és alkalmazhatatlan ez a jogi mechanizmus, mert a nemzeti
hovatartozásáról az Alkotmány értelmében senki nem köteles nyilatkozni. Ebből
következik, hogy aki nem nyilatkozik a nemzeti hovatartozásáról, azt nem érheti
semmilyen hátrány a közszférabeli munkaviszony létesítése során, aki pedig
nyilatkozik a nemzeti hovatartozásáról, az nem élvezhet semmiféle előnyt. A
gyakorlatban – amennyiben egy, a nemzeti hovatartozásáról nem nyilatkozó szerb
nemzetiségű jelentkező helyett, a pályázati bizottság egy, a nemzeti
hovatartozásáról nyilatkozó kisebbségi pályázót részesít majd előnyben – a
munkaviszony létesítéséről szóló döntés egészen biztosan meg fog bukni a
bíróságon.[8]
Vargának ehhez a
megfogalmazásához ezt lehetne még hozzáfűzni: A jelenlegi (radikálisokból lett
haladókból, szocialistákból és véemeszesekből álló) hatalmi koalíció – a politikai
beállítottság folytán – nem olyan politikát folytat, amelyik a nemzeti kisebbségieket
„akár előnyben” is részesíti. Ez a napi politikában is megnyilvánul(t).
Pásztor Bálintnak
ebben a témában csak akkor szabadna újra jelentkeznie, amikor konkrét számadatokkal
tudja igazolni, hogy javult a magyar foglalkoztatottak száma a közszférában!
A nemzetiségi hovatartozás bejegyeztetése az anyakönyvbe is
csak lehetőség, amivel a szülők vagy élnek, vagy nem. Attól függően, hogy milyen – általában
negatív – történelmi tapasztalatuk van a nemzeti hovatartozás nyilvántartásával
kapcsolatban. Ha be is jegyeztetik a gyermek nemzetiségét, ahhoz hogy – Pásztor
Bálint szerint – „a munkaerőpiacra” kerüljön, csaknem két évtizedre lesz szükség.
Hányszor fognak addig még változni a jogszabályok és (reméljük) a képviselők? Addig pedig –
VMSZ politikusai miatt – elfogynak a magyarok a közszférából. Ha ezt továbbra
is (el)tűrjük!
BOZÓKI
Antal
Újvidék, 2019. február 10.
[1]
Pannon TRV. https://pannonrtv.com/rovatok/tarsadalom/pasztor-balint-magyarsaghoz-tartozas-elonyt-jelent, 2019. február
4. [19:39] és február 5. [12:401]
[2] Pásztor Bálint: A magyarsághoz tartozás előnyt jelent (Videóval)
2019. február 5. [8:17]
[3] Godišnji
izveštaj Pokrajinskog zaštitnika građana – ombudsmana za 2017. godinu [A
Tartományi Polgári Jogvédő – Ombudsman
2017. évi jelentése] 28. http://www.ombudsmanapv.org/riv/index.php/dokumenti/godisnji-izvestaj/1995-godisnji-izvestaj-2017.html
[4] Izveštaj
Pokrajinskog zaštitnika građana – ombudsmana za
2015. godinu [A Tartományi Polgári
Jogvédő – Ombudsman
2015. évi jelentése], 33. o.
[5]
Zakon o zaposlenima u autonomnim pokrajinama i jedinicama lokalne samouprave.
[7]
Varga László kilépett a VMSZ frakciójából. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/19533/Varga-Laszlo-kilepett-a-VMSZ-koztarsasagi-parlamenti-frakciojabol.html,
2015. december 29. [17:34]
[8]
Varga László: A hamis sikerpropaganda újabb felvonása
http://www.vajma.info/cikk/kozlemenyek/2925/Varga-Laszlo-A-hamis-sikerpropaganda-ujabb-felvonasa.html, 2016. március 3. [14:52]
Lásd még: A részarányos foglalkoztatás fonákja
(https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=7289, 2013. március 3.) és a „Rajta
vagyunk az ügyön” c. írást:
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11520,
2019. január 28.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése