Emberi- és nemzeti
kisebbségjogi napló (159.)
Január 28.
Kellenek a szavazataink
Két magyarországi politikus
is hangoztatta Szegeden, hogy „a nemzeti kisebbségek szempontjából is fontos a
májusi európai parlamenti választás”.[1] Mindketten pozitív
példaként említettek Szerbiát.
Szili Katalin, a határon túli autonómiaügyeket koordináló miniszterelnöki
megbízott elmondta, „fontos, hogy olyan Európa Parlament és Európai bizottság
jöjjön létre, amely támogatja az őshonos kisebbségek érdekében előterjesztett
javaslatokat”.
A biztos elmondta: „az
elmúlt 15 évben a határon túli magyarság létszáma 10 százalékkal csökkent,
aminek elsősorban demográfiai (?? – B.A.) okai vannak, emellett Felvidéken az
asszimiláció jellemző, Kárpátalján és Vajdaságban az elvándorlás okoz gondokat.
Ezért különösen jelentősek a szülőföldön maradást segítő támogatások –
jelentette ki. Arról viszont már nem szólt, hogy a délvidéki autonómia ügye nem
előre, hanem hátrafelé halad.
Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéseséért
felelős miniszteri biztos „leszögezte, a nemzeti kisebbségek – az európai
szervezetek és a többségi társadalmak által szorgalmazott – integrációja a
kollektív jogok biztosítása nélkül egyenes út az asszimilációhoz”.
A politikus pozitív
példaként említette Szerbiát, ahol „valós kiegyezési folyamat indult el. komoly
eredménynek tartja, hogy visszavonták (hatályon kívül helyzeték, a „jövőre
nézve” – B. A.) a Sajkás-vidék magyarságának kollektív bűnösségét kimondó
döntést”.
– Ez többek között
annak köszönhető, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség erős, a párt elnöke,
Pásztor István pedig egyaránt jó kapcsolatokat ápol a belgrádi és a budapesti
kormánnyal” – tette hozzá Kalmár.
A biztos csak tudja,
mivel egyúttal a Szerb-Magyar/Magyar-Szerb Kormányközi Kisebbségi Vegyes
Bizottság elnöke is, amelyik – a két ország közötti egyezmény szövege ellenére –
2016. április 4-e óta nem ült össze,[2] noha „évente legalább
egyszer” üléseznie kellene.
Megszoktuk már, hogy a
magyarországi tisztségviselők/politikusok a Vajdasági Magyar Szövetségtől
(VMSZ/VMC – mások szerint Vučić Szerbiai Magyarjai) kapott
információk/tájékoztatók alapján értékelik, vagy a többi szomszédos országban
élő magyarokhoz viszonyítják a délvidéki/vajdasági magyarok helyzetét.
Leginkább akkor jelentkeznek (akkor is többnyire
a határ másik oldaláról), ha az itteni magyarok szavazataira van a
pártjuknak (Fidesz) szüksége. Mikor tájékoznak a többi vajdasági magyar párttól
és/vagy tartanak helyszíni látogatást, végeznek betekintést a Délvidéken?
Február 2.
Következetes
Szijjártó Péter (1978,
Komárom), magyar külgazdasági és külügyminiszter (ilyen megnevezés nem éppen szokásos a külügyminiszterek között)
Bukarestben, az Európai Unió külügyminisztereinek nem formális találkozóján –
többek között – a Nyugat Balkán európai integrációjának hátráltatása miatt is
bírálta Brüsszelt. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy „az Európai Bizottság
2025-ig nem akar nyugat-balkáni bővítést, holott ez Európa gazdasági és
biztonsági érdeke is”.
– Semmi szükség nincs
további hat évre. Mi azt gondoljuk, hogy mind Szerbia, mind Montenegró
vonatkozásában sokkal gyorsabban sort lehetne keríteni a csatlakozásra. Ez
volna az egész Európai Unió, így benne Magyarországnak is a gazdasági és
mindenekelőtt biztonsági érdeke. Nagyon komoly feszültségek vannak a Nyugat
Balkánon, amelyeken úgy sokkal könnyebb lenne úrrá lenni, ha ez európai
integrációt felgyorsítanánk – mondta a magyar diplomácia vezetője.[3]
Szijjártóról sok
mindet el lehet mondani, csak azt nem, hogy nem következetes. Már ami Szerbia
uniós felvételének sürgetését és a délvidéki magyarok helyzetének kedvező megítélését
illeti.
– Nem tarjuk
helyesnek, hogy kisebbségi területen próbálja leckéztetni az unió Szerbiát,
mert úgy látjuk, hogy Szerbia az európai sztenderdek fölött adja meg a jogokat
a kisebbségeknek. A magyar kisebbség esetében egyértelműen el lehet mondani,
hogy a Kárpát-medencében a legjobb helyzetben a Szerbiában élő magyarság van,
és ez egyértelműen a szerb kormány teljesítményének köszönhető – foglalta össze
Szijjártó még 2016. december 13-án a magyar külpolitika Szerbia iránti
stratégiáját.[4]
A magyar külügy
vezetője ehhez a stratégiához úgy ragaszkodik, mint – a szerb közmondás szerint
– „részeg a kerítéshez”. Kerül az, amibe kerül az a délvidéki magyarságnak. A
szavazataink viszont kellenek!
Több évtizede folyamatosan
követem Magyarország szomszédságpolitikáját, de nem emlékszek olyan
külügyminiszterre, aki teljesen figyelmen kívül hagyta volna az őshonos
délvidéki magyarság kérdéseit és jogainak érvényesülést, mint Szijjártó Péter.
Ezt „Magyarország biztonsági és gazdasági érdekeivel” sem lehet (meg)magyarázni.
Szijjártó olyan ország
felvételét sürgeti az Európai Unióba, amelyiknek még a határai se nincsenek
meghúzva és a felvételi – köztük a koppenhágai csatlakozási kritériumoknak sem
tesz eleget (amelyhez a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme is tartozik). A jelenlegi magyar
politikusok számára fontosabb Vučić barátsága, mint a vajdasági magyarok? Miért? Érti ezt valaki?
Magyarország 2008.
március 19-én „elismerte a független Koszovót”.[5] A magyar diplomácia
vezetője szerint: Szerbiát Koszovóval együtt, vagy Koszovó nélkül vegyék fel az
Európai Unióba?
BOZÓKI Antal
Újvidék,
2019. február 6.
[1] (MTI) A nemzeti kisebbségek
szempontjából is fontos az EP választás
[2] 1881/2016. (XII. 28.) Korm.
határozata Magyar-Szerb Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság V. ülésén
fenntartott és elfogadott ajánlások jóváhagyásáról. https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A16H1881.KOR×hift=fffffff4&txtreferer=00000001.TXT
[3] (
) Szijjártó Péter: Képmutató az EU Kína-politikája. http://www.origo.hu/nagyvilag/20190201-kepmutato-az-eu-kina-politikaja.html, 2019. február 1. [13:23]
[4] Szijjártó mindenkinél gyorsabban bővítené az EU-t.
https://index.hu/kulfold/eurologus/2016/12/13/szijjarto_a_befele_fordulas_a_leheto_legrosszabb_valasz/, 2016. december 13. [14:58] Módosítva: 2016. december 13. [15:31:02]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése