Csak a mindenható segíthet rajtunk!

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (166.)

Március 5-16.

A kegyeleti jog megsértése

– Nagybecskereken a szerb-magyar történelmi megbékélés úgy néz ki, hogy az I. világháborúban elesett katonák végső nyughelyét átruházták a temetkezési közvállalatra, amely ezt felszámolta és eladta a sírhelyeket. A hősi halottak után még egy emléktábla sem marad – közölte a nyilvánossággal Hangya István, a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösség városi tagozatának elnöke.[1]

Vidékünkön nem számít újdonságnak a történelmi jelentőségű magyar emlékek felszámolása – állapítja meg Hangya, aki 2017-ben levéllel fordult a városi önkormányzathoz, amelyben „magyar érdekvédők is ülnek és szavaznak”.  

„Az 50 évig gondozott és karbantartott katonai sírok” felszámolásáról értesítette Magyarország belgrádi nagykövetségét, de „a mai napig semmi, az ügy nem mozdult egy jottányit sem”. Tari István, a VMDK képviselője a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) előző összetételében erről beszélt is a testület egyik ülésén, de semmi nem történt ez ügyben – emlékeztet Hangya.

A DélHír portál illusztrációja

A szövetséges és egyéb idegen hadseregek katonáinak a volt Jugoszlávia területén való megjelöléséről szóló törvény[2] 2. cikke értelmében „az idegen hadseregek katonáinak sírjait Jugoszlávia (a jelen esetben Szerbia – B.A.) területén Jugoszlávia nemzetközi kötelezettségeivel összhangban jelölik meg és gondozzák, amennyiben kétoldalú szerződéssel ez nincsen másként meghatározva”.  A törvény 4. szakaszában azt írja, hogy „az idegen hadseregek katonáinak sírjait nem szabad kihantolni, sem áthelyezni, se megváltoztatni a kinézését megváltoztatni, a harcosok és katonai rokkantak ügyében illetékes köztársasági, illetve tartományi közigazgatási szervének beleegyezése nélkül”.  Ezekből a rendelkezésekből arra lehet következtetni, hogy a katonatemető „felszámolásával és a sírhelyek eladásával” bizony törvénysértést követtek el – amennyiben ez az illetékes köztársági vagy tartományi hatóság belegyezése nélkül történt. Ha viszont ez az illetékes szerv(ek) beleegyezésével történt, akkor Szerbia nemzetközi kötelezettséget is sértett. A hivatalos Magyarország részéről a kegyeleti jog nagybecskereki megsértésével kapcsolatban eddig semmilyen reagálásra nem találtam.  Bencsik János, a Jobbik országgyűlési képviselője a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának (KMKF) március 8-i ülésén – a DélHír portál írása szerint – ezt az esetet hozta fel példaként, „miért tartja álságosnak a magyar kormány szerint ’történelmi’ megbékélést”. Bencsik szerint sajnos tipikusnak számít, hogy így bánnak a magyar sírokkal és egyéb kegyhelyekkel. Ez az eset beleillik a szerb állam magyarokkal szembeni közönyét, illetve ellenszenvét példázó lépések sorába – közli a portál.[3] A KMKF zárónyilatkozatában a nagybecskereki kegyet sértésről és sírgyalázásról egy betűt nem találni.[4]   Bencsik szavait támasztja alá viszont a hír, miszerint Zimonyban megkezdték a Hunyadi-emlékművet körülvevő középkori magyar vármaradványok lebontását.[5] Nem kellene a magyar hivatalos szervek részéről a szerb barátoknak megemlíteni, hogy ez mégsem illik? Nem kellene követelni a katonatemető teljes helyreállítását? Vagy már az életüket áldozottakat sem tartjuk tiszteletben?

Március 8.

Csak a mindenható segíthet rajtunk!

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának plenáris ülésén Budapesten a szerbiai magyarság helyzetét példaértékűnek nevezték.

A képviselők kiemelték, Magyarország és Szerbia együttműködése világosan mutatja, hogy ha mindkét oldal kész a kompromisszumra a nehéz történelmi kérdések megoldásában, akkor egy élhetőbb és boldogabb Kárpát-medence jöhet létre.

Pásztor Bálint és Szijjártó Péter

Az, hogy a nemzeti közösségek összekötő kapcsot képeznek a szomszédos országokkal, a mi esetünkben nemcsak egy frázis – mondta Pásztor Bálint. A Szerbia és Magyarország között fennálló viszony legnagyobb haszonélvezői a vajdasági magyarok, tette hozzá a VMSZ-DCSP köztársasági parlamenti frakcióvezetője a KMKF budapesti plenáris ülésén. „Akár a határátkelőkről, akár a kisebbségi jogvédelemről, akár a gazdaságfejlesztési programról van szó, mindez nem lenne lehetséges két feltétel nélkül. Az egyik az erős magyar érdekképviselet otthon, Vajdaságban, a másik a két ország közötti kitűnő kapcsolat” – emelte ki Pásztor Bálint.[6]

Az ülésre (ismét csak) a haladó Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) képviselői és Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke kaptak meghívót. Jellemző, hogy az ülésre ezúttal sem hívták meg a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) tartományi képviselőjét. Nem politikai alapon való megkülönböztetés ez?

Február 27-én a vajdasági, a kárpátaljai és az erdélyi magyarok helyzetéről tárgyalt a KMKF munkacsoportja.[7]

Zsigmond Barna Pál a munkacsoport Fideszes társelnöke az ülés utáni sajtótájékoztatón közölte, a vajdasági magyarok helyzetéről Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke számolt be, mondván, hogy „az utóbbi időben javult a vajdasági magyarok helyzete, Szerbia tehát jó példa arra, hogy ha sikerül rendezni két ország között a kapcsolatokat, akkor az az ottani magyar közösségnek mennyire jó”.[8]

A március 8-i KMKF ülésen – a sajtó szerint – persze nem esett szó arról, hogy:

– Szerbiában rosszabb az életminőség, mint Panamában, vagy Kazahsztánban,[9]

– a magyar diákokkal is ünnepeltették a pravoszláv „Szent Száva” ünnepet[10]

– január 1-jétől megszűnt a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok kiadása,[11]

– az óbecsei Petőfi Sándor Általános Iskola bezárására tett javaslatot a községi

   munkacsoport,[12]

– Nagybecskereken „az I. világháborúban elesett katonák végső nyughelyét átruházták a

   temetkezési közvállalatra, amely ezt felszámolta és eladta a sírhelyeket”,[13] 

– Zimonyban megkezdték a Hunyadi-emlékművet körülvevő középkori magyar

   vármaradványok lebontását,[14] hogy…

A KMKF ülésének zárónyilatkozatában se esik szó az említett jogsérelmekről.[15] A testület „üdvözli viszont a Ferenc pápa júniusi csíksomlyói látogatását”.

Nem csak a szerbiai, de külföldi emberjogi szervezetek jelentései szerint[16] is Szerbiában „az emberi jogok állapota rosszabb”, mint 2018-ban. Lehetséges, hogy az emberi jogok részét képező nemzeti kisebbségi jogok időközben javultak volna? Vagy ezt a javulást csak a haladó véemeszes vezetők érzik?

Ilyen képviselők mellett, csakis a mindenható segíthet rajtunk! 

 BOZÓKI Antal

Újvidék, 2019. március 17.

---

[1] Nagybecskerek: Eladták majd felszámolták az első világháborúban elesett magyar katonák végső nyughelyét.
https://szabadmagyarszo.com/2019/03/06/nagybecskerek-eladtak-majd-felszamoltak-az-elso-vilaghaboruban-elesett-magyar-katonak-vegso-nyughelyet/, 2019. március 6. [7:52]
Lásd még U.Z.: Nagybecskereken felszámolták az elesett magyar katonák végső nyughelyét – a VMSZ asszisztálásával. http://delhir.info/2019/03/06/nagybecskereken-felszamoltak-az-elesett-magyar-katonak-vegso-nyughelyet-a-vmsz-asszisztalasaval/, 2019. március 6.
[2] ZAKON O OBELEŽAVANJU I ODRŽAVANJU GROBALJA I GROBOVA PRIPADNIKA SAVEZNIČKIH ARMIJA I DRUGIH STRANIH ARMIJA NA TERITORIJI JUGOSLAVIJE
("Sl. list SFRJ", br. 60/75 / a JSZSZK Hivatalos Lapjának 1975. évi 60. száma).
http://demo.paragraf.rs/WebParagrafDemo/ZAKON-O-OBELEZAVANJU-I-ODRZAVANJU-GROBALJA-I-GROBOVA-PRIPADNIKA-SAVEZNICKIH-ARMIJA-I-DRUGIH-STRANIH-ARMIJA-NA-TERITORIJI-JUGOSLAVIJE-Sl.-list-SFRJ,-br.-60-75.htm
[3] Miért álságos a „szerb-magyar megbékélés”? http://delhir.info/2019/03/08/miert-alsagos-a-szerb-magyar-megbekeles/
[4] A KMKF-ülése zárónyilatkozatot fogadott el. https://www.vajma.info/cikk/magyarorszag/19513/A-KMKF-ulese-zaronyilatkozatot-fogadott-el-2020-legyen-a-nemzeti-osszetartozas-eve.html, 2019. március 8. [15:39]
[5] U. Z. http://delhir.info/2019/03/14/zimonyban-le-akarjak-bontani-a-kozepkori-magyar-emlekmuvet/ és https://www.facebook.com/savskinasip/posts/1139391866242011
VIDEO: https://www.facebook.com/watch/?v=2317845771826177 U.Z. Zimonyban süllyednek a lakóépületek, miközben a hatóságok rombolják a középkori magyar emlékművet. http://delhir.info/2019/03/16/zimonyban-sullyednek-a-lakoepuletek-mikozben-a-hatosagok-romboljak-a-kozepkori-magyar-emlekmuvet/
[6] KMKF: A Szerbia és Magyarország közötti újabb határátkelőhelyek megnyitásáról is tárgyaltak. https://pannonrtv.com/rovatok/politika/kmkf-szerbia-es-magyarorszag-kozotti-ujabb-hataratkelohelyek-megnyitasarol, 2019-03-08 [14:23] és 2019-03-08 [14:28] [7] https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/23367/A-vajdasagi-a-karpataljai-es-az-erdelyi-magyarok-helyzeterol-targyalt-a-KMKF-munkacsoportja.html, 2019. február 27. [14:20] és Hajnal: Az utóbbi időben javult a vajdasági magyarok helyzete.https://szabadmagyarszo.com/2019/02/27/hajnal-az-utobbi-idoben-javult-a-vajdasagi-magyarok-helyzete/, 2019. február 27. [17:55]
[8] Uo.
[9] https://www.vajma.info/cikk/szerbia/26736/Szerbiaban-rosszabb-az-eletminoseg-mint-Panamaban-vagy-Kazahsztanban.html, 2019. február 6. [12:56]
[10] Udvary Zoltán: A magyar diákokkal is megünnepeltették a pravoszláv „Szent Száva” ünnepet!
http://delhir.info/2019/01/27/a-magyar-diakokkal-is-megunnepeltettek-a-pravoszlav-szent-szava-unnepet/
[11] Lásd A kétnyelvű dokumentumok biztosítása a magyar nemzeti tanács feladata c. 20196. március 10. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11610, 2019. március 11., és https://szabadmagyarszo.com/2019/03/12/igy-sorvadnak-el-a-jogaink/2019. március 12.
[12] Az óbecsei iskola bezárását javasolta a munkacsoport. https://szabadmagyarszo.com/2019/02/07/az-obecsei-iskola-bezarasat-javasolta-a-munkacsoport/, 2019. február 7. [19:19]
[13] Nagybecskerek: Felszámolták az I. világháborúban elesett magyar katonák végső nyughelyét. https://szabadmagyarszo.com/2019/03/06/nagybecskerek-eladtak-majd-felszamoltak-az-elso-vilaghaboruban-elesett-magyar-katonak-vegso-nyughelyet/, 2019. március 6. 7:52
[14] U. Z. http://delhir.info/2019/03/14/zimonyban-le-akarjak-bontani-a-kozepkori-magyar-emlekmuvet/
[15] A KMKF zárónyilatkozatát lásd a 4-es jegyzetben.
[16] Lásd a Rosszabbodó emberi jogok, javuló nemzeti kisebbségi jogok? c. 2019. március 2-ai írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11596, 2019. március 3.