Húsz éve történt…

Jugoszlávia bombázásának krónikája

(1999. március 23. – június 13.)

Vasárnap, április 25.

* A NATO légicsapások folytatódtak Jugoszlávia szerte. A támadások fő célpontjai főként közép-szerbiai és koszovói célpontok voltak.

* Vuk Drašković  jugoszláv miniszterelnök-helyettes a Studio B televízióban nyilatkozva kijelentette, várakozásai szerint Oroszország és a Nyugat kompromisszumos megoldást talál a koszovói válságra, egyúttal felszólította  a belgrádi vezetést, hogy fogadja el a megoldást.

*  Živadin Jovanović Jugoszláv külügyminiszter az ENSZ Biztonság Tanácsának soros elnökéhez írott levelében kifogásolta, hogy  a testület  mindeddig nem ítélte el  a NATO jugoszláviai légicsapásait, s arra sürgette Alain Dejammét, hogy tegyen konkrét lépéseket a támadások azonnali beszüntetése érdekében. 

* Borisz Jelcin orosz és Bill Clinton amerikai elnök másfél órás megbeszélést folytattak telefonon, amelynek fő témája a kosovói válság volt.

* Jevgenyij Primakov orosz kormányfő utalt arra a lehetőségre, hogy Oroszország  esetleg megnöveli katonai költségvetését, ha a NATO mégis úgy dönt, hogy szárazföldi csapatokat küld Jugoszláviába. „Ebben az esetben Oroszországnak felül kell vizsgálnia a NATO országokkal fenntartott kapcsolatainak számos kérdését is” – jelentette ki Primakov.

* Jugoszlávia tengeri blokádja adott esetben Oroszországra is vonatkozik – erősítette meg  Sandy Berger az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója Washingtonban.

* „Minden meghozott döntés és minden elfogadott dokumentum megegyezik Magyarország stratégiai nemzeti érdekeivel” – állapította meg Washingtonban Orbán Viktor magyar  miniszterelnök a NATO csúcstalálkozójának eredményeit összegező sajtóértekezletén.  A miniszterelnök kifejtette: a magyar érdekekkel egybeesik, hogy nincs stratégiai váltás a koszovói válság kezelésében. Szerinte a csúcs során egyre erősebbé vált az a meggyőződés, hogy a légicsapások megfogják hozni az eredményt.  

Szombat, április 24.

* A NATO harci gépei Újvidéken immár hetedszer lőtték a kőolaj-finomítót. Állítólag robbanások voltak a Fruška goran is. A legsúlyosabb csapás Niš környékét érte, ahol 26 rakétát lőtte ki többnyire az ipari negyedre, óriási károkat okozva. Eltalálták a niši teherpályaudvart is.  Novi Pazar körül mintegy 20 robbanás hallatszott Lőtték a Beopetrol kraljevói üzemanyagraktárát is. Priština környékén, a slatinai repülőtéren és a belaćevaci településen, valamint a Goleš hegy térségében mintegy 30 lövedék csapódott be.

* Nagy Britannia és az Egyesül Államok úgy határozott, május végéig elhalasztják a döntést a szárazföldi erők koszovói bevetéséről, mert „a szövetség még nem kész egy ilyen döntés meghozatalára”.

* Orbán Viktor magyar kormányfő washingtoni sajtótájékoztatóján kijelentette: Magyarország éppen azért támogatja a légi csapások intenzitásának növelését, hogy elkerülhető legyen a stratégiaváltás, a szárazföldi bevetés. „A vajdasági magyar kisebbség ügye nem magyar ügy, hanem NATO-ügy” – jelentette ki egyebek között a magyar miniszterelnök. 

* A román felet terheli minden felelősség annak következményeiért, hogy Románia lehetővé tetet a NATO számára légterének korlátlan használatát – áll a belgrádi román nagykövetséghez intézett jugoszláv tiltakozó jegyzékben.

* Ismeretlen fegyverek három lövést adtak le az ENSZ athéni képviseletének székházára.