Jugoszlávia
bombázásának krónikája
(1999. március 23. – június 13.)
Vasárnap, április
25.
* A NATO légicsapások folytatódtak Jugoszlávia szerte. A
támadások fő célpontjai főként közép-szerbiai és koszovói célpontok voltak.
* Vuk Drašković
jugoszláv miniszterelnök-helyettes a Studio B televízióban nyilatkozva
kijelentette, várakozásai szerint Oroszország és a Nyugat kompromisszumos
megoldást talál a koszovói válságra, egyúttal felszólította a belgrádi vezetést, hogy fogadja el a
megoldást.
* Živadin
Jovanović Jugoszláv külügyminiszter az ENSZ Biztonság Tanácsának soros
elnökéhez írott levelében kifogásolta, hogy
a testület mindeddig nem ítélte
el a NATO jugoszláviai légicsapásait, s
arra sürgette Alain Dejammét, hogy tegyen konkrét lépéseket a támadások
azonnali beszüntetése érdekében.
* Borisz Jelcin orosz és Bill Clinton amerikai elnök
másfél órás megbeszélést folytattak telefonon, amelynek fő témája a kosovói
válság volt.
* Jevgenyij Primakov orosz kormányfő utalt arra a
lehetőségre, hogy Oroszország esetleg
megnöveli katonai költségvetését, ha a NATO mégis úgy dönt, hogy szárazföldi
csapatokat küld Jugoszláviába. „Ebben az esetben Oroszországnak felül kell
vizsgálnia a NATO országokkal fenntartott kapcsolatainak számos kérdését is” –
jelentette ki Primakov.
* Jugoszlávia tengeri blokádja adott esetben
Oroszországra is vonatkozik – erősítette meg
Sandy Berger az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója
Washingtonban.
* „Minden meghozott döntés és minden elfogadott
dokumentum megegyezik Magyarország stratégiai nemzeti érdekeivel” – állapította
meg Washingtonban Orbán Viktor magyar
miniszterelnök a NATO csúcstalálkozójának eredményeit összegező
sajtóértekezletén. A miniszterelnök
kifejtette: a magyar érdekekkel egybeesik, hogy nincs stratégiai váltás a
koszovói válság kezelésében. Szerinte a csúcs során egyre erősebbé vált az a meggyőződés,
hogy a légicsapások megfogják hozni az eredményt.
Szombat, április
24.
* A NATO harci gépei Újvidéken immár hetedszer lőtték a
kőolaj-finomítót. Állítólag robbanások voltak a Fruška goran is. A legsúlyosabb
csapás Niš környékét érte, ahol 26 rakétát lőtte ki többnyire az ipari
negyedre, óriási károkat okozva. Eltalálták a niši teherpályaudvart is. Novi Pazar körül mintegy 20 robbanás
hallatszott Lőtték a Beopetrol kraljevói üzemanyagraktárát is. Priština
környékén, a slatinai repülőtéren és a belaćevaci településen, valamint a Goleš
hegy térségében mintegy 30 lövedék csapódott be.
* Nagy Britannia és az Egyesül Államok úgy határozott,
május végéig elhalasztják a döntést a szárazföldi erők koszovói bevetéséről,
mert „a szövetség még nem kész egy ilyen döntés meghozatalára”.
* Orbán Viktor magyar kormányfő washingtoni
sajtótájékoztatóján kijelentette: Magyarország éppen azért támogatja a légi
csapások intenzitásának növelését, hogy elkerülhető legyen a stratégiaváltás, a
szárazföldi bevetés. „A vajdasági magyar kisebbség ügye nem magyar ügy, hanem
NATO-ügy” – jelentette ki egyebek között a magyar miniszterelnök.
* A román felet terheli minden felelősség annak
következményeiért, hogy Románia lehetővé tetet a NATO számára légterének
korlátlan használatát – áll a belgrádi román nagykövetséghez intézett jugoszláv
tiltakozó jegyzékben.
* Ismeretlen fegyverek három lövést adtak le az ENSZ
athéni képviseletének székházára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése