Autonómiát az őshonos kisebbségeknek!

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (176.)

Május 7.

Törvényes kötelezettség, vagy „támogatott tevékenység”?

A Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság „az idén tíz millió dinárral segíti a kisebbségi hivatalos írás- és nyelvhasználatot. Huszonhárom vajdasági önkormányzat nyolcvanhárom közigazgatási szerve és intézménye részesült támogatásban.[1]

– Nagyon fontos az, hogy megvalósuljanak nyelvi jogaink az alkotmánnyal és a törvénnyel összhangban. Három célt szolgál az a támogatás: többnyelvű táblák, értesítések, feliratok költségeit fedezzük, itt elsősorban a helység- és utcanévtáblákra gondolok. Hasonlóképpen támogatjuk a különböző űrlapok, kiadványok megjelentetését, valamint a többnyelvű elektronikus ügyintézés korszerűsítését – emelte ki Nyilas Mihály tartományi titkár.[2]

A Magyar Szó napilap négyhasábos, Feliratok és nyomtatványok magyarul is c., szenzációnak is beillő címmel számol be az eseményről.[3] Mintha a hivatalos nyelvhasználat területén valami rendkívüli dolog történt volna és nem a tartomány, illetve az ország törvényes kötelezettségnek teljesítéséről lenne szó. 

A tartomány statútumának 24. cikke előírja, hogy „Vajdaság AT szerveiben és szervezeteiben a szerb nyelv és a cirill betűs írásmód mellett, a magyar, a szlovák, a horvát, a román és a ruszin nyelv és írás is hivatalos használatban van, a törvénnyel összhangban.

Vajdaság AT szervei, hatáskörük keretében intézkedéseket foganatosítanak a nemzeti kisebbségek – nemzeti közösségek hivatalos nyelv- és íráshasználatának törvényben szabályozott következetes érvényesítése céljából.”

Ebből az következik, hogy a tartományi szerveknek hivatalból kell biztosítaniuk a nemzeti kisebbségi nyelvek hivatalos nyelvhasználatának feltételeit is, amihez „a többnyelvű táblák, értesítések, feliratok” költségeinek folyósítása is tartozik.

Nem „segíteni”, „támogatni” kell, tehát, a nemzeti kisebbségi nyelvhasználatot, hanem teljesíteni a nemzetközi és a belső jogból származó kötelezettségeket! Nyilas szavaiból az derül ki, hogy Szerbia ez alól valamiféle „segítséggel”, „támogatással” próbál kibújni, illetve a kisebbségbaráti szerepben tetszelegni.

Lehetséges-e az, hogy a tartományi és az önkormányzati költségvetés nem lát elő külön eszközöket erre a célra? Hogyan valósul meg a nemzeti kisebbségi nyelvek hivatalos használata azokban az önkormányzatokban, amelyek nem pályáztak? A „többnyelvű táblák, értesítések, feliratok” eddig nem is voltak? Felügyeli-e valaki is, hogy a pályázók célszerűen költik-e ezt a pénzt?

Most akkor Szerbiában a nemzeti kisebbségi nyelvek hivatalos használatának biztosítása törvényes kötelezettség, vagy valamiféle „támogatott tevékenységnek” számít?

Május 8.

Autonómiát az őshonos kisebbségeknek! 

Zentán járt Senider Tamás, a Magyar országgyűlés alelnöke, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke, hogy utcafórumon, a helyi magyarokkal találkozva ismertesse pártja EP választási programját és arra buzdítsa őket, hogy erre a pártra szavazzanak.

A Pannon RTV-nek nyilatkozva Sneider elmondta: a Jobbik egyik fő programpontja a területi autonómia, amely szerepel a Jobbik EP programjában is. Következetesen küzdenek, hogy az Délvidéken végre megvalósuljon.[4]

– Míg nyugat-Európában ma már évtizedek óta gyakorlat az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása és az autonómiák rendszere, a Kárpát-medencei magyarság számára ez ma is csak álom. Míg a szomszédos államok kormányai nyíltan dolgoznak a magyarság asszimilációján, a magyar kormány csak hatalomtechnikai eszközként tekint az ottani magyarokra, miközben a fejük fölött összekacsint az őket elnyomó hatalommal.

A Jobbik a tömbben elő magyarság esetében Dél-Tirol és más nyugat európai autonóm területek mintájára a területi, a  szórvány számára pedig a kulturális autonómia megteremtését támogatja.  

Célunk a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés (Minority SafePack) továbbfejlesztésével ajánlás megfogalmazása egy Európai kisebbségi Minimumról, valamint szeretnénk létrehozni a nemzeti kisebbségi jogok átfogó, minden tagállam ellenőrzésére kiterjedő európai rendszerét – olvasható a párt választási programjában.[5]   

Ismereteim szerint ez volt az első és egyetlen alkalom, hogy a magyarországi pártok vezetői közül – a Fideszen tisztségviselőkön kívül – bármelyik is találkozott volna a vajdasági/délvidéki választókkal a május 26-i európai parlamenti választásokkal kapcsolatban. 

Nem tudok arról, hogy  Deli Andor, a Fidesz-KDNP-VMSZ EP képviselő jelöltje, az eddigi választási kampánya során egyetlen alkalommal is említette volna az itteni magyarok autonómiáját. A Magyar Szó május 5-i 20 oldalas, színes, fényes papíron nyomatott mellékletében még csak azt sem tartotta érdemesnek, hogy erről mondjon valamit!

Kit és mit képvisel Deli Andor?

Május 10.

Kilátástalan vagyon-visszaszármaztatás?

Felhívással fordult Szögi István mindazokhoz, akik érintettek a vagyon-visszaszármaztatásban, „akiknek az őseitől több évtizeddel ezelőtt jogtalanul elvették a földjeiket, s a leszármazottak a mai napig sem kapták vissza a jogos tulajdonukat, vagyonukat. Azokat, akik emiatt kilátástalanak látják a helyzetüket, arra buzdítom, hogy összefogással szerezünk érvényt a követeléseinek” – írja Szögi István a felhívásban, aki a kárvallottak jelentkezését a 069/446-73-04-es telefonszámon várja.[6]

 

Az elkobzott vagyon vissza-származtatásáról és a kárpótlásról szólótörvényt a szerb parlament 2011. szeptember 26-án fogadta el.[7]

A törvény 46. szakaszában azt írja, hogy „az Ügynökségnek (Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség – B.A.) a teljes kérelemről legkésőbb hat hónapos határidőn belül kell dönteni, kivételesen, a túlságosan bonyolult tárgyak esetében a hiánytalan kérelem átvételétől számított egy éven belül”.

Az Ügynökségnek azonban nyolc év sem volt elegendő, hogy az elvett vagyon vissza-származtatását rendezze, befejezze.

A felmerült jogi és egyéb problémákról több alkalommal volt szó a VRTV Napjaink c. műsorában. A budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI), A magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében című hagyományos évi konferenciáján (2018. november 22-23.) [8]  igyekeztem ezeket összefoglalni.[9]

Budapesten elmondtam, hogy baj van nem csak a törvények szövegével, de az alkalmazásával is, hogy „a magyarok ismét vesztesei ennek az eljárásnak”.[10] Javasoltam egy független délvidéki magyar érdekvédelmi civil szervezetlétrehozását és felkészítését a hatékony érdekvédelemre, úgy Szerbiában, mint külföldön. Ugyancsak javasoltam egy tényfeltáró (szak)bizottság létrehozását, amely – az eddig tapasztalatok és a még begyűjtésre váró anyagok, illetve adatok alapján – átfogó jelentést készítene a délvidéki rehabilitálások és vagyon-visszaszármaztatási eljárások eredményeiről, valamint javaslatokat tenne az észlelt problémák megnyugtató rendezésére, a hatékony jogvédelem biztosítására.[11]

Szögi István felhívása is azt igazolja, hogy az elkobzott vagyon vissza-származtatásával továbbra is problémák vannak. Sem az anyaország, de a hatalmi koalícióban részes Vajdasági Magyar Szövetség, és a Magyar Nemzeti tanács se nem tett jóformán semmit sem a délvidéki károsultak érdekében.  Arra vannak kényszerülve, hogy „összefogással szerezzenek érvényt a követeléseiknek”.  

 

BOZÓKI Antal,

Újvidék, 2019. május 16.

---

[1] Ádám Csilla: Tartományi támogatás a kisebbségi hivatalos írás- és nyelvhasználatra
https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/23644/Tartomanyi-tamogatas-a-kisebbsegi-hivatalos-iras-es-nyelvhasznalatra.html, 2019. május 7. [14:26]
[2] Uo.
[3] trk: Feliratok és nyomtatványok magyarul is. Magyar Szó, 2019. május 8. 5.
[4] Utcafórumot tartott Zentán Sneider Tamás, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke. https://pannonrtv.com/en/node/88824, 2019. május 8. [18:21]
[5] Európai normákat, autonómiát a határon túli magyarságnak! https://www.jobbik.hu/biztonsagos-europat-szabad-magyarorszagot-ep-valasztasi-program-2019
[6] Vagyon-visszaszármaztatás – fogjunk össze! https://szabadmagyarszo.com/2019/05/10/vagyon-visszaszarmaztatas-fogjunk-ossze/, 2019. május 10. [13:57]
[7] Törvény az elkobzott vagyon visszaszármaztatásáról és a kárpótlásról. A SZK Hivatalos Közlönyének 2011. évi 72. száma.
http://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Restit%C3%BAci%C3%B3s%20t%C3%B6rv%C3%A9ny
[8] KONFERENCIA A HATÁRON TÚL ÉLŐ ŐSHONOS MAGYAR KISEBBSÉG JOGVÉDELMÉRŐL. http://www.kji.hu/konferencia-video-9-resz/
[9] Rehabilitáció és restitúció Szerbiában – Tizenkét évvel később https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11438, 2018. november 26.
[10] Vagyon-visszaszármaztatás: válasz olvasói levélre. http://csonkaaron.blogspot.rs/, 2017. január 27.
Lásd még a Magyar Mozgalom a Magyar Mozgalom 2018. február 14-ei állásfoglalását a KMKF plenáris ülésének zárónyilatkozata kapcsán (http://www.magyarmozgalom.rs/hu/allasfoglalasaink/a-magyar-mozgalom-allasfoglalasa-a-kmkf-plenaris-ulesenek-zaronyilatkozata-kapcsan) és az Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz intézett 2017. december 19-ei levelét (A nemzeti tanácsokról és a vagyon-visszaszármaztatásról http://www.magyarmozgalom.rs/hu/hirfolyam/a-nemzeti-tanacsokrol-es-a-vagyon-visszaszarmaztatasrol)
[11] Lásd a 9-es alatti írást.