Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (176.)
Május 7.
Törvényes
kötelezettség, vagy „támogatott tevékenység”?
A Tartományi
Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi
Titkárság „az idén tíz millió dinárral segíti a kisebbségi hivatalos írás- és
nyelvhasználatot. Huszonhárom vajdasági önkormányzat nyolcvanhárom
közigazgatási szerve és intézménye részesült támogatásban.[1]
– Nagyon fontos
az, hogy megvalósuljanak nyelvi jogaink az alkotmánnyal és a törvénnyel
összhangban. Három célt szolgál az a támogatás: többnyelvű táblák, értesítések,
feliratok költségeit fedezzük, itt elsősorban a helység- és utcanévtáblákra
gondolok. Hasonlóképpen támogatjuk a különböző űrlapok, kiadványok
megjelentetését, valamint a többnyelvű elektronikus ügyintézés korszerűsítését
– emelte ki Nyilas Mihály tartományi titkár.[2]
A Magyar Szó napilap
négyhasábos, Feliratok és nyomtatványok magyarul is c., szenzációnak is beillő címmel
számol be az eseményről.[3]
Mintha a hivatalos nyelvhasználat területén valami rendkívüli dolog történt
volna és nem a tartomány, illetve az ország törvényes kötelezettségnek teljesítéséről
lenne szó.
A tartomány
statútumának 24. cikke előírja, hogy „Vajdaság
AT szerveiben és szervezeteiben a szerb nyelv és a cirill betűs írásmód
mellett, a magyar, a szlovák, a horvát, a román és a ruszin nyelv és írás is
hivatalos használatban van, a törvénnyel összhangban.
Vajdaság AT szervei, hatáskörük
keretében intézkedéseket foganatosítanak a nemzeti kisebbségek – nemzeti
közösségek hivatalos nyelv- és íráshasználatának törvényben szabályozott
következetes érvényesítése céljából.”
Ebből az
következik, hogy a tartományi szerveknek hivatalból kell biztosítaniuk a nemzeti
kisebbségi nyelvek hivatalos nyelvhasználatának feltételeit is, amihez „a többnyelvű
táblák, értesítések, feliratok” költségeinek folyósítása is tartozik.
Nem
„segíteni”, „támogatni” kell, tehát, a nemzeti kisebbségi nyelvhasználatot,
hanem teljesíteni a nemzetközi és a belső jogból származó kötelezettségeket! Nyilas
szavaiból az derül ki, hogy Szerbia ez alól valamiféle „segítséggel”,
„támogatással” próbál kibújni, illetve a kisebbségbaráti szerepben tetszelegni.
Lehetséges-e
az, hogy a tartományi és az önkormányzati költségvetés nem lát elő külön eszközöket
erre a célra? Hogyan valósul meg a nemzeti kisebbségi nyelvek hivatalos használata
azokban az önkormányzatokban, amelyek nem pályáztak? A „többnyelvű táblák,
értesítések, feliratok” eddig nem is voltak? Felügyeli-e valaki is, hogy a
pályázók célszerűen költik-e ezt a pénzt?
Most akkor Szerbiában a nemzeti kisebbségi nyelvek hivatalos használatának biztosítása törvényes kötelezettség, vagy valamiféle „támogatott tevékenységnek” számít?
Május
8.
Autonómiát az őshonos
kisebbségeknek!
Zentán járt Senider Tamás, a Magyar országgyűlés alelnöke, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke, hogy utcafórumon, a helyi magyarokkal találkozva ismertesse pártja EP választási programját és arra buzdítsa őket, hogy erre a pártra szavazzanak.
A
Pannon RTV-nek nyilatkozva Sneider elmondta: a Jobbik egyik fő programpontja a
területi autonómia, amely szerepel a Jobbik
EP programjában is. Következetesen küzdenek, hogy az
Délvidéken végre megvalósuljon.[4]
–
Míg nyugat-Európában ma már évtizedek óta gyakorlat az őshonos nemzeti
kisebbségek jogainak tiszteletben tartása és az autonómiák rendszere, a
Kárpát-medencei magyarság számára ez ma is csak álom. Míg a szomszédos államok
kormányai nyíltan dolgoznak a magyarság asszimilációján, a magyar kormány csak
hatalomtechnikai eszközként tekint az ottani magyarokra, miközben a fejük
fölött összekacsint az őket elnyomó hatalommal.
A
Jobbik a tömbben elő magyarság esetében Dél-Tirol és más nyugat európai autonóm
területek mintájára a területi, a
szórvány számára pedig a kulturális autonómia megteremtését
támogatja.
Célunk
a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés (Minority SafePack)
továbbfejlesztésével ajánlás megfogalmazása egy Európai kisebbségi Minimumról,
valamint szeretnénk létrehozni a nemzeti kisebbségi jogok átfogó, minden
tagállam ellenőrzésére kiterjedő európai rendszerét – olvasható a párt
választási programjában.[5]
Ismereteim
szerint ez volt az első és egyetlen alkalom, hogy a magyarországi pártok vezetői
közül – a Fideszen tisztségviselőkön kívül – bármelyik is találkozott volna a
vajdasági/délvidéki választókkal a május 26-i európai parlamenti választásokkal
kapcsolatban.
Nem tudok arról, hogy Deli Andor, a Fidesz-KDNP-VMSZ EP képviselő jelöltje, az eddigi választási kampánya során egyetlen alkalommal is említette volna az itteni magyarok autonómiáját. A Magyar Szó május 5-i 20 oldalas, színes, fényes papíron nyomatott mellékletében még csak azt sem tartotta érdemesnek, hogy erről mondjon valamit!
Kit és mit képvisel Deli Andor?
Május
10.
Kilátástalan
vagyon-visszaszármaztatás?
Felhívással
fordult Szögi István mindazokhoz, akik érintettek a
vagyon-visszaszármaztatásban, „akiknek az őseitől több évtizeddel ezelőtt
jogtalanul elvették a földjeiket, s a leszármazottak a mai napig sem kapták
vissza a jogos tulajdonukat, vagyonukat. Azokat, akik emiatt kilátástalanak látják
a helyzetüket, arra buzdítom, hogy összefogással szerezünk érvényt a követeléseinek”
– írja Szögi István a felhívásban, aki a kárvallottak jelentkezését a 069/446-73-04-es
telefonszámon várja.[6]
Az elkobzott vagyon vissza-származtatásáról és a kárpótlásról szólótörvényt a szerb parlament 2011. szeptember 26-án fogadta el.[7]
A törvény 46. szakaszában azt írja, hogy „az Ügynökségnek (Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség – B.A.) a teljes kérelemről legkésőbb hat hónapos határidőn belül kell dönteni, kivételesen, a túlságosan bonyolult tárgyak esetében a hiánytalan kérelem átvételétől számított egy éven belül”.
Az Ügynökségnek azonban nyolc év sem volt elegendő, hogy az elvett vagyon vissza-származtatását rendezze, befejezze.
A felmerült jogi és egyéb problémákról
több alkalommal volt szó a VRTV Napjaink c. műsorában. A budapesti Kisebbségi Jogvédő
Intézet (KJI), A magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében című hagyományos évi
konferenciáján (2018. november 22-23.) [8] igyekeztem ezeket összefoglalni.[9]
Budapesten
elmondtam, hogy baj van nem csak a törvények szövegével, de az alkalmazásával
is, hogy „a magyarok ismét vesztesei ennek az eljárásnak”.[10]
Javasoltam egy független délvidéki magyar érdekvédelmi civil
szervezetlétrehozását és felkészítését a hatékony érdekvédelemre, úgy Szerbiában,
mint külföldön. Ugyancsak javasoltam egy tényfeltáró (szak)bizottság
létrehozását, amely – az eddig tapasztalatok és a még begyűjtésre váró anyagok,
illetve adatok alapján – átfogó jelentést készítene a délvidéki rehabilitálások
és vagyon-visszaszármaztatási eljárások eredményeiről, valamint javaslatokat
tenne az észlelt problémák megnyugtató rendezésére, a hatékony jogvédelem
biztosítására.[11]
Szögi
István felhívása is azt igazolja, hogy az elkobzott vagyon vissza-származtatásával
továbbra is problémák vannak. Sem az anyaország, de a hatalmi koalícióban
részes Vajdasági Magyar Szövetség, és a Magyar Nemzeti tanács se nem tett
jóformán semmit sem a délvidéki károsultak érdekében. Arra vannak kényszerülve, hogy „összefogással
szerezzenek érvényt a követeléseiknek”.
BOZÓKI Antal,
Újvidék, 2019. május 16.
[1] Ádám Csilla: Tartományi támogatás a kisebbségi hivatalos írás- és nyelvhasználatra
https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/23644/Tartomanyi-tamogatas-a-kisebbsegi-hivatalos-iras-es-nyelvhasznalatra.html, 2019. május 7. [14:26]
[2] Uo.
[3] trk: Feliratok és nyomtatványok magyarul is. Magyar Szó, 2019. május 8. 5.
[4] Utcafórumot tartott Zentán Sneider Tamás, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke. https://pannonrtv.com/en/node/88824, 2019. május 8. [18:21]
[5] Európai normákat, autonómiát a határon túli magyarságnak! https://www.jobbik.hu/biztonsagos-europat-szabad-magyarorszagot-ep-valasztasi-program-2019
[6] Vagyon-visszaszármaztatás – fogjunk össze! https://szabadmagyarszo.com/2019/05/10/vagyon-visszaszarmaztatas-fogjunk-ossze/, 2019. május 10. [13:57]
[7] Törvény az elkobzott vagyon visszaszármaztatásáról és a kárpótlásról. A SZK Hivatalos Közlönyének 2011. évi 72. száma.
http://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Restit%C3%BAci%C3%B3s%20t%C3%B6rv%C3%A9ny
[8] KONFERENCIA A HATÁRON TÚL ÉLŐ ŐSHONOS MAGYAR KISEBBSÉG JOGVÉDELMÉRŐL. http://www.kji.hu/konferencia-video-9-resz/
[9] Rehabilitáció és restitúció Szerbiában – Tizenkét évvel később https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11438, 2018. november 26.
[10] Vagyon-visszaszármaztatás: válasz olvasói levélre. http://csonkaaron.blogspot.rs/, 2017. január 27.
Lásd még a Magyar Mozgalom a Magyar Mozgalom 2018. február 14-ei állásfoglalását a KMKF plenáris ülésének zárónyilatkozata kapcsán (http://www.magyarmozgalom.rs/hu/allasfoglalasaink/a-magyar-mozgalom-allasfoglalasa-a-kmkf-plenaris-ulesenek-zaronyilatkozata-kapcsan) és az Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz intézett 2017. december 19-ei levelét (A nemzeti tanácsokról és a vagyon-visszaszármaztatásról http://www.magyarmozgalom.rs/hu/hirfolyam/a-nemzeti-tanacsokrol-es-a-vagyon-visszaszarmaztatasrol)
[11] Lásd a 9-es alatti írást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése