TUSVÁNYOSRÓL – UTÓLAG

„Út a keresztény szabadság korszakába”[1]?

„A magyarság helyzete példaértékű Szerbiában”[2]? 

„Lecsöngött” a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) (is), amelyen „nemzetpolitikai” és „európai politikai kérdéseket” feszegettek a (meghívott) előadók. 

A július 23-a és 28-a megrendezett, egyesek szerint „nemzetpolitikai szabadegyetem”, mások szerint az „Egy a tábor” jelszó alatt szervezett Fideszes „dzsembori” fő eseménye az idén is Orbán Viktor magyar kormányfő – „Tusványos 30-éves állandó részvevőjének és alapítójának” [3] – („program”)beszéde[4] volt, amelyre a zárónapon került sor. 

 

Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA

Orbán Viktor a rendezvényen elmondta „mit gondol a világban zajló folyamatokról, és hogy mit hoz a jövő Közép-Európának”.[5]

A magyar miniszterelnök beszédének lényege, hogy „újra kell szervezni az államot, liberális demokrácia helyett illiberális demokráciát kell kiépíteni. […] Ilyen értelemben tehát az az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, nem liberális állam.”[6] Hogy ez pontosan mit jelent bizonyára csak a kormányfő számára érthető.

Ez mellett, Orbán meghirdette a „keresztény szabadság védelmét”, amely szerinte „két fronton is támadás alatt áll”.  –  Belső támadásként értékelhető az a hozzáállás, amely fel akarja adni a keresztény kultúrát. Kívülről a migráció jelenti a veszélyt – magyarázta a miniszterelnök.[7]

A Magyar Szó tudósítója ezt a „politikát” útnak értelmezte „a keresztény szabadság korszakába”. Már az is kérdés azonban, hogy lehet-e egyáltalán minősíteni a szabadságot, mint keresztény, iszlám, buddhista stb.? A szabadság ugyanis csak általános fogalomként létezik, vagy nem létezik.

Nem kívánom a magyar kormányfő beszédét elemezni. Megtették ezt az orbáni politika nálamnál sokkal jobb ismerői.  Annyi azonban ide kívánkozik, hogy ez a felszólalás is megosztotta a nyilvánosságot. 

– A magyarországi ellenzék természetszerűen nem ért egyet a magyar miniszterelnök tusnádfürdői beszédének tartalmával – írta az MTI.[8] Magyari Péter újságíró szerint „Orbán filozófiát csinált abból, hogy Felcsút Zrt.-vé változtatta az országot”[9] Egy másik újságíró, Kerner Zsolt, pedig egyenesen úgy értékelt, hogy „Orbán rossz filozófus, hazug politológus, de sikeres reklámszakember volt Tusványoson”.[10]

A délvidéki/vajdasági magyar politikát Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) és a Tartományi Képviselőház elnöke, Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke, Kovács Elvira köztársasági parlamenti képviselő (a VMSZ alelnöke), Erdődi Edvina, az MNT alelnöke, és Sóti Attila, a Vajdasági Magyar Diákszövetség (VaMaDiSz) elnöke képviselték.

Tusványoson – az információk szerint – egyetlen vajdasági ellenzéki magyar politikus sem volt jelen.  Bizonyára nem is kapott meghívást. Nehogy véletlenül megbomoljon az egyszólamúság, amire a fenti névsorból (is) következtetni lehet.

Pásztor István ez alkalommal is csak nagy általánosságokban beszélt: „A vajdasági magyar közösség életének forgatókönyve olyan elemekkel gyarapodott az elmúlt években a magyar kormány támogatásának köszönhetően, amilyenek nem voltak benne öt évvel ezelőtt”.

Szerbiában a magyar közösség a társadalom megbecsült része, felnéznek rá a szülőföldhöz való ragaszkodás miatt is, fogalmazott Pásztor, s nagy eredménynek nevezte, hogy nem hangzott el Szerbiában olyan mondat a közelmúltban, amelyben politikai kockázatként élte volna meg a magyarságot a szerb többség. – Szerbia és Magyarország olyan szintre emelte kapcsolatait, amilyen soha nem volt korábban, a vérrel átitatott történelmi múlt ellenében, állapította meg a haladó VMSZ elnöke.[11]   

A Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkárral tartott  közös sajtótájékoztatón bejelentették, hogy „a magyart kormány július 8-án meghozott döntése értelmében a vajdasági magyar közösség újabb, mintegy 1,7 milliárd forint támogatási összeget kap különféle fejlesztésekre, felújításokra”.[12]  

Ebből is látszik, hogy a haladó VMSZ (Pásztor) politikáját Orbán a magyarországi adófizetők pénzéből táplálja. A kérdés csupán, hogy meddig?  

Hajnal Jenő a Közigazgatási és közösségi önkormányzataink címmel megtartott panelbeszélgetésen „büszkén számot be arról”,[13] hogy „a Kárpát-medencében egyedülállóan, mi tudtuk megvalósítani mindazt, amely valamennyi határon túli kisebbségben élő közösségnek a legnagyobb vágya, hogy kisebbségi önkormányzata, kulturális autonómiája legyen”.[14]

A jelenlévők túlnyomó többsége azonban nem tud(hat)ja, hogy ez a „kulturális autonómia” is korlátozott és főleg az adminisztrálásban, a magyarországi pénzek elosztásában és a vémeszes káderek tisztségbe emelésében/kinevezésében nyilvánul meg.   
Egyébként azt sem tudni, hogy Hajnal ennek is a „megvalósításához” mivel járul hozzá? A délvidéki/vajdasági magyarságnak ugyanis az elnökösködése előtt már fejlettebb önkormányzata volt, aminek a megnyirbálása ellen nem lépett fel.

– Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke kiemelt fontosságúnak nevezte a kisebbségi cselekvési terv elfogadását és alkalmazását Szerbiában, melyet az európai csatlakozás egyik feltételeként hozott meg az állam, annak ellenére, hogy az európai integráció pillanata ma még távoli célnak tűnik – olvasható a tusványosi tudósításban.[15]

Az EU-csatlakozás „egyik feltétele” alatt Kovács a nemzeti kisebbségi akciótervet érti,[16] amelyről szakmai és ellenzéki politikai körökben az a vélemény, hogy nem rendezi a vajdasági magyarok megoldásra váró kérdéseit/problémáit. A hallgatóság azonban erről bizonyára egyáltalán nem vagy alig halott.

Erdődi Edvina sem mondott semmi újat. Felszólalása a Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében elnevezésű program keretében abban merült ki, hogy „Vajdaságban tovább tart a Szerbia által 2016-nban elfogadott EU-csatlakozási feltételek nyomán garantálandó kisebbségi és szabadságjogok érvényesítése”.[17]  Hogy ebből – a vitatott tervből – mi valósult meg és mi nem, hogy mi maradt ki belőle, arról viszont lehetne vitatkozni. 

Sóti Attila „beszámolt arról, hogy a Jogi Kar továbbra is nehezíti a magyar anyanyelvű hallgatójelöltek felvételizését”. „Arra is felhívta a figyelmet, hogy az évente 120-150, Újvidéken felvételiző magyar hallgató közül az idén végre a Karra is felvételiztek ketten”[18] (sic!).

Azt azonban – az idézett írás szerint – Sóti nem mondta, hogy a hatalmi koalícióban részes VMSZ képtelen betartatni a jogszabályok által biztosított anyanyelven való felvételizést! Így most már végveszélybe került a magyar jogász utánpótlás (is).

Tusványoson csak az „rúghat labdába”, akit előre meghívnak, ezek pedig a Fideszhez közeli Kárpát-medencei magyar politikusok, tisztségviselők, vagyis a Fidesz fiókpártjainak képviselői.

A Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort Orbán Viktor politikájának a függvényében rendezik meg. Azért kerül rá évente sor, hogy a magyar miniszterelnök elmondhassa – Urbi et Orbi / Rómának és az egész földkerekségnek – a „történelmi jelentőségű beszédeit”,[19] és hogy a Kárpát-medencei magyar vezetők is beszámoljanak arról, amit hallani szeretne.

Olyan (egyszólamú) rendezvényről van szó, amelyen nincsen párbeszéd, vélemények/elképzelések ütköztetése! Csak „panelbeszélgetés”[20] van, amelyen a felszólaló valamely témáról elmondja az általa képviselt párt álláspontját, véleményét.

A haladó VMSZ képviselőinek tusványosi – minden valós elemzést és politikai meglátást nélkülöző – felszólalásai is csak arra szolgáltak, hogy kitöltsék a programot, hogy „részt vegyenek”/ott legyenek.

A délvidéki résztvevők ismét csak azt hangoztatták: „A magyarság helyzete példaértékű Szerbiában”.[21]  Hogy a valóságban milyen, arról viszont a hallgatóság nem értesült, de (sajnos) most sem ez volt a fontos.

BOZÓKI Antal

Újvidék, 2019. augusztus 11.    

__________
[1] ap, v-ár: Út a keresztény szabadság korszakába. Magyar Szó, 2019. július 29. 1. és 3.
[2] Hajnal: A magyarság helyzete példaértékű Szerbiában.https://pannonrtv.com/rovatok/tarsadalom/hajnal-magyarsag-helyzete-peldaerteku-szerbiaban, 2019. július 25. [09:30 és 16:40]. Lásd a videót is.
[3] Kovács András. Tusványos: Orbán Viktor történelmi jelentőségű beszédei. https://www.origo.hu/itthon/20190721-orban-viktor-tusvanyos-harmincadik-evfordulo-iranymutato-beszed.html, 2019.07.27. [05:56]
[4] Itt nézheti vissza Orbán Viktor beszédét Tusványoson, https://www.hirado.hu/belfold/cikk/2019/07/27/itt-nezheti-eloben-orban-viktor-beszedet-tusvanyoson, 2019. 07. 27. [10:16] és 2019. 07. 27. [11:59], valamint Orbán Viktor: A nemzet birtokában van a függetlenség megőrzése képességének. https://www.hirado.hu/belfold/belpolitika/cikk/2019/07/27/orban-viktor/, 2019. 07. 27. – [11:01] és 2019. 07. 29. [06:46]
[5] Lásd Kovács írását a 3-as alatt.
[6] Uo.
[7] Lásd az 1-es alatti írást, 3.
[8] MTI: Az ellenzéknek nem tetszik. Magyar Szó. 2019. július 29. 3.
[9] https://444.hu/2019/07/27/orban-filozofiat-csinalt-abbol-hogy-felcsut-zrt-ve-valtoztatta-az-orszagot, 2019. július 27. [12:49]
[10] https://24.hu/belfold/2019/07/27/orban-tusvanyos-velemeny/, 2019. 07. 27. [14:05]
[11] v-ár: Néhol becsülik, másutt üldözik a magyarságot. Magyar Szó, 2019. július 27. 1.
[12] v-ár: Újabb 1,7 milliárd forint a vajdasági magyaroknak. Magyar Szó, 2019. július 26. 1. és 3.
[13] Lásd a 2-es alatti írást
[14] Uo.
[15] ap, v-ár: Kisebbségi jogvédelem a Kárpát-medencében. Magyar Szó, 2019. július 26. 4.
[16] Cselekvési terv a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére. http://www.puma.vojvodina.gov.rs/dokumenti/Madjari/Jogszabalyok/kisebbsegi%20cselekvesi%20terv.pdf
[17] Lásd a 15-ös alatti írást.
[18] Uo.
[19] Lásd a 3-as alatti írást.
[20] Uo.
[21] Lásd a 2-es alatti írást.