„Út a keresztény szabadság
korszakába”[1]?
„A magyarság helyzete példaértékű Szerbiában”[2]?
„Lecsöngött” a 30. Bálványosi
Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) (is), amelyen „nemzetpolitikai” és
„európai politikai kérdéseket” feszegettek a (meghívott) előadók.
A július 23-a és 28-a
megrendezett, egyesek szerint „nemzetpolitikai szabadegyetem”, mások szerint az
„Egy a tábor” jelszó alatt szervezett Fideszes „dzsembori” fő eseménye az idén
is Orbán Viktor magyar kormányfő – „Tusványos
30-éves állandó részvevőjének és alapítójának” [3]
– („program”)beszéde[4] volt,
amelyre a zárónapon került sor.
Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA
Orbán Viktor a
rendezvényen elmondta „mit gondol a világban zajló folyamatokról, és hogy mit
hoz a jövő Közép-Európának”.[5]
A magyar
miniszterelnök beszédének lényege, hogy „újra kell
szervezni az államot, liberális demokrácia helyett illiberális demokráciát kell
kiépíteni. […] Ilyen értelemben tehát az az új
állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, nem liberális állam.”[6] Hogy ez pontosan mit jelent bizonyára csak a kormányfő számára
érthető.
Ez
mellett, Orbán meghirdette a „keresztény szabadság védelmét”, amely szerinte „két
fronton is támadás alatt áll”. – Belső támadásként értékelhető az a hozzáállás,
amely fel akarja adni a keresztény kultúrát. Kívülről a migráció jelenti a
veszélyt – magyarázta a miniszterelnök.[7]
A
Magyar Szó tudósítója ezt a „politikát” útnak értelmezte „a keresztény
szabadság korszakába”. Már az is kérdés azonban, hogy lehet-e egyáltalán
minősíteni a szabadságot, mint keresztény, iszlám, buddhista stb.? A szabadság ugyanis
csak általános fogalomként létezik, vagy nem létezik.
Nem kívánom a magyar kormányfő beszédét
elemezni. Megtették ezt az orbáni politika nálamnál sokkal jobb ismerői. Annyi azonban ide kívánkozik, hogy ez a
felszólalás is megosztotta a nyilvánosságot.
– A magyarországi ellenzék
természetszerűen nem ért egyet a magyar miniszterelnök tusnádfürdői beszédének
tartalmával – írta az MTI.[8] Magyari Péter újságíró szerint „Orbán filozófiát csinált abból, hogy Felcsút
Zrt.-vé változtatta az országot”[9] Egy
másik újságíró, Kerner Zsolt, pedig egyenesen
úgy értékelt, hogy „Orbán rossz filozófus, hazug politológus, de
sikeres reklámszakember volt Tusványoson”.[10]
A délvidéki/vajdasági
magyar politikát Pásztor István, a
Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) és a Tartományi Képviselőház elnöke, Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT)
elnöke, Kovács Elvira köztársasági
parlamenti képviselő (a VMSZ alelnöke), Erdődi
Edvina, az MNT alelnöke, és Sóti
Attila, a Vajdasági Magyar Diákszövetség (VaMaDiSz) elnöke képviselték.
Tusványoson – az információk szerint – egyetlen
vajdasági ellenzéki magyar politikus sem volt jelen. Bizonyára nem is kapott meghívást. Nehogy
véletlenül megbomoljon az egyszólamúság, amire a fenti névsorból (is)
következtetni lehet.
Pásztor István ez alkalommal is csak nagy általánosságokban beszélt: „A
vajdasági magyar közösség életének forgatókönyve olyan elemekkel gyarapodott az
elmúlt években a magyar kormány támogatásának köszönhetően, amilyenek nem
voltak benne öt évvel ezelőtt”.
Szerbiában a magyar
közösség a társadalom megbecsült része, felnéznek rá a szülőföldhöz való
ragaszkodás miatt is, fogalmazott Pásztor, s nagy eredménynek nevezte, hogy nem
hangzott el Szerbiában olyan mondat a közelmúltban, amelyben politikai
kockázatként élte volna meg a magyarságot a szerb többség. – Szerbia és Magyarország
olyan szintre emelte kapcsolatait, amilyen soha nem volt korábban, a vérrel
átitatott történelmi múlt ellenében, állapította meg a haladó VMSZ elnöke.[11]
A Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkárral tartott közös sajtótájékoztatón bejelentették, hogy
„a magyart kormány július 8-án meghozott döntése értelmében a vajdasági magyar
közösség újabb, mintegy 1,7 milliárd forint támogatási összeget kap különféle
fejlesztésekre, felújításokra”.[12]
Ebből is látszik, hogy
a haladó VMSZ (Pásztor) politikáját Orbán a magyarországi adófizetők pénzéből
táplálja. A kérdés csupán, hogy meddig?
Hajnal Jenő a Közigazgatási és közösségi önkormányzataink címmel
megtartott panelbeszélgetésen „büszkén számot be arról”,[13]
hogy „a Kárpát-medencében egyedülállóan, mi tudtuk megvalósítani mindazt, amely valamennyi határon túli kisebbségben élő közösségnek a legnagyobb vágya, hogy kisebbségi önkormányzata, kulturális autonómiája legyen”.[14]
A jelenlévők túlnyomó többsége azonban nem tud(hat)ja, hogy ez a „kulturális autonómia” is korlátozott és főleg az adminisztrálásban, a magyarországi pénzek elosztásában és a vémeszes káderek tisztségbe emelésében/kinevezésében nyilvánul meg.
Egyébként azt sem tudni, hogy Hajnal ennek is a „megvalósításához” mivel járul hozzá? A délvidéki/vajdasági magyarságnak ugyanis az elnökösködése előtt már fejlettebb önkormányzata volt, aminek a megnyirbálása ellen nem lépett fel.
Egyébként azt sem tudni, hogy Hajnal ennek is a „megvalósításához” mivel járul hozzá? A délvidéki/vajdasági magyarságnak ugyanis az elnökösködése előtt már fejlettebb önkormányzata volt, aminek a megnyirbálása ellen nem lépett fel.
– Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke kiemelt fontosságúnak nevezte a
kisebbségi cselekvési terv elfogadását és alkalmazását Szerbiában, melyet az
európai csatlakozás egyik feltételeként hozott meg az állam, annak ellenére,
hogy az európai integráció pillanata ma még távoli célnak tűnik – olvasható a
tusványosi tudósításban.[15]
Az EU-csatlakozás
„egyik feltétele” alatt Kovács a nemzeti kisebbségi akciótervet érti,[16]
amelyről szakmai és ellenzéki politikai körökben az a vélemény, hogy nem
rendezi a vajdasági magyarok megoldásra váró kérdéseit/problémáit. A
hallgatóság azonban erről bizonyára egyáltalán nem vagy alig halott.
Erdődi Edvina sem mondott semmi újat. Felszólalása a Magyarok jogvédelme a
Kárpát-medencében elnevezésű program keretében abban merült ki, hogy
„Vajdaságban tovább tart a Szerbia által 2016-nban elfogadott EU-csatlakozási
feltételek nyomán garantálandó kisebbségi és szabadságjogok érvényesítése”.[17] Hogy ebből – a vitatott tervből – mi valósult
meg és mi nem, hogy mi maradt ki belőle, arról viszont lehetne vitatkozni.
Sóti Attila „beszámolt arról, hogy a Jogi Kar továbbra is nehezíti a
magyar anyanyelvű hallgatójelöltek felvételizését”. „Arra is felhívta a
figyelmet, hogy az évente 120-150, Újvidéken felvételiző magyar hallgató közül
az idén végre a Karra is felvételiztek ketten”[18]
(sic!).
Azt azonban – az
idézett írás szerint – Sóti nem mondta, hogy a hatalmi koalícióban részes VMSZ
képtelen betartatni a jogszabályok által biztosított anyanyelven való
felvételizést! Így most már végveszélybe került a magyar jogász utánpótlás
(is).
Tusványoson csak az
„rúghat labdába”, akit előre meghívnak, ezek pedig a Fideszhez közeli Kárpát-medencei
magyar politikusok, tisztségviselők, vagyis a Fidesz fiókpártjainak képviselői.
A Bálványosi Nyári
Szabadegyetemet és Diáktábort Orbán Viktor politikájának a függvényében
rendezik meg. Azért kerül rá évente sor, hogy a magyar miniszterelnök
elmondhassa – Urbi et Orbi / Rómának és az egész földkerekségnek – a „történelmi jelentőségű beszédeit”,[19] és hogy
a Kárpát-medencei magyar vezetők is beszámoljanak arról, amit hallani szeretne.
Olyan (egyszólamú)
rendezvényről van szó, amelyen nincsen párbeszéd, vélemények/elképzelések
ütköztetése! Csak „panelbeszélgetés”[20] van,
amelyen a felszólaló valamely témáról elmondja az általa képviselt párt
álláspontját, véleményét.
A haladó VMSZ
képviselőinek tusványosi – minden valós elemzést és politikai meglátást nélkülöző
– felszólalásai is csak arra szolgáltak, hogy kitöltsék a programot, hogy
„részt vegyenek”/ott legyenek.
A délvidéki résztvevők
ismét csak azt hangoztatták: „A magyarság helyzete példaértékű Szerbiában”.[21] Hogy a valóságban milyen, arról viszont a hallgatóság nem értesült, de (sajnos) most sem ez volt a fontos.
BOZÓKI Antal
__________
[1] ap, v-ár: Út a keresztény szabadság korszakába. Magyar Szó, 2019. július 29. 1. és 3.
[2] Hajnal: A magyarság helyzete példaértékű Szerbiában.https://pannonrtv.com/rovatok/tarsadalom/hajnal-magyarsag-helyzete-peldaerteku-szerbiaban, 2019. július 25. [09:30 és 16:40]. Lásd a videót is.
[3] Kovács András. Tusványos: Orbán Viktor történelmi jelentőségű beszédei. https://www.origo.hu/itthon/20190721-orban-viktor-tusvanyos-harmincadik-evfordulo-iranymutato-beszed.html, 2019.07.27. [05:56]
[4] Itt nézheti vissza Orbán Viktor beszédét Tusványoson, https://www.hirado.hu/belfold/cikk/2019/07/27/itt-nezheti-eloben-orban-viktor-beszedet-tusvanyoson, 2019. 07. 27. [10:16] és 2019. 07. 27. [11:59], valamint Orbán Viktor: A nemzet birtokában van a függetlenség megőrzése képességének. https://www.hirado.hu/belfold/belpolitika/cikk/2019/07/27/orban-viktor/, 2019. 07. 27. – [11:01] és 2019. 07. 29. [06:46]
[5] Lásd Kovács írását a 3-as alatt.
[6] Uo.
[7] Lásd az 1-es alatti írást, 3.
[8] MTI: Az ellenzéknek nem tetszik. Magyar Szó. 2019. július 29. 3.
[9] https://444.hu/2019/07/27/orban-filozofiat-csinalt-abbol-hogy-felcsut-zrt-ve-valtoztatta-az-orszagot, 2019. július 27. [12:49]
[10] https://24.hu/belfold/2019/07/27/orban-tusvanyos-velemeny/, 2019. 07. 27. [14:05]
[11] v-ár: Néhol becsülik, másutt üldözik a magyarságot. Magyar Szó, 2019. július 27. 1.
[12] v-ár: Újabb 1,7 milliárd forint a vajdasági magyaroknak. Magyar Szó, 2019. július 26. 1. és 3.
[13] Lásd a 2-es alatti írást
[14] Uo.
[15] ap, v-ár: Kisebbségi jogvédelem a Kárpát-medencében. Magyar Szó, 2019. július 26. 4.
[16] Cselekvési terv a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére. http://www.puma.vojvodina.gov.rs/dokumenti/Madjari/Jogszabalyok/kisebbsegi%20cselekvesi%20terv.pdf
[17] Lásd a 15-ös alatti írást.
[18] Uo.
[19] Lásd a 3-as alatti írást.
[20] Uo.
[21] Lásd a 2-es alatti írást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése