Oldalak

2019. szeptember 5., csütörtök

A látszat őrzése


„Ne sérüljön a magyar oktatás”[1]

A legnagyobb erkölcstelenség az, amikor valaki olyan dologba fog, amihez nem ért.
Napóleon Bonaparte

A sajtó, főleg az utóbbi napokban, számos tanévkezdéssel kapcsolatos írást közölt. A legtöbb írás arról szólt, hogy a Magyar Nemzeti Tanács véemszes tagjai és a párt egyes vezető káderei „tanszercsomagot”/„beiskolázási csomagot” „ajándékoztak” az elsősöknek, „amelyet az MNT állított össze számukra”[2] – tegyük hozzá: főként magyarországi pénzekből. Volt még hír „iskolatáska és tanszer-szentelésről”,[3] de arról már nem, hogy mi köze van a tudománynak a valláshoz?  
Nem láttam olyan írást sem, amelyben összegezték volna végre a magyar oktatás helyzetét: 2019-ben pontosan hány általános és középiskolában, osztályban folyik magyar nyelvű oktatás, mennyi a magyar diákok száma és milyen  képesítésűek a tanárok?
Az írások arról adnak számot, hogy melyik iskolában hány elsős diák kezdte meg a tanulmányait, de arról már csak elvétve, vagy egyáltalán nem, hogy helységenként és iskolánként mennyivel növekedett vagy csökkent a tanulók száma a tavalyi, vagy éppenséggel az öt évvel ezelőttihez viszonyítva? Az illetékeseknek/a felelősöknek – úgy tűnik – nem érdeke, hogy tiszta képet lássunk a magyar oktatás állapotáról!

Nyilas Mihály tartományi oktatási titkár nyilatkozatából tudjuk, hogy Vajdaságban a tanév „összesen 232 ezer általános- és középiskolás diákkal, valamint óvodás gyermekkel kezdődött”[4]555 tanintézményben”.[5]
Ebből az adatokból aztán nem lehet megtudni a magyar tannyelvű osztályok számát az általános és a középiskolában, de az óvodások számát se. A magyar nyelven tanulók számát pedig végképp nem. 
– Közös erővel idén még sikeresebbek voltunk a magyar oktatás megőrzésében, mint az előző évben. Ott, ahol bármilyen veszély fenyegette a magyar osztályokat, vagy akár magát az intézményt, sikerült megakadályoznunk a megszűnést. Csak kivételes esetekben kellett másképp tennünk, ott ahol már csak egy-két diák van. Az ő esetükben utazással, és az útiköltségek biztosításával oldottuk meg taníttatásukat. Általános iskoláinkban a magyar elsősök valamennyivel többen vannak, mint 1300-an. Ez a szám évről évre csökken. Ezen szeretnénk változtatni. A demográfiai intézkedések is ezt a célt szolgálják. Abban bízok, hogy nincs messze az az idő, amikor ezek a számok nagyobbak lesznek – mondta Nyilas Mihály a magyar nyelvű oktatásról.[6]
Kérdés azonban, hogy mennyire valósak Nyilas mondatai? Hogyan lehet „sikeresebb az idén a magyar oktatás megőrzése” ha a magyar elsősök száma „évről évre csökken, osztályokat vonnak össze? Miért nem lehet a tanulók pontos számát kimutatni/megmondani?

Gao
Laikusan… Az előző évek beiratkozásából és népszámlálási adataiból visszaszámolva ez az 1300 elsős diák azt jelenti, hogy kb. 160-170 ezer magyar maradt Szerbiában… :-([7]

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kényszeredetten ugyan, de elismerte: „valóban 14,3 százalékkal van most kevesebb elsős, mint öt évvel ezelőtt”. Aztán magyarázkodásba kezdett: „az az igazság, hogy 1360 elsőse van a vajdasági magyar közösségnek”.[8]
– Az, hogy összehasonlítva öt, tíz vagy ötven évvel ezelőtti adatokkal, ez mit jelent, az senkit sem szabad, hogy érdekeljen, mert ez már egy más olvasat. Amikor 1360 diák van, akkor az a dolgunk, hogy olyan feltételeket biztosítsunk, hogy felvértezzük őket azzal a tudással, azzal az értékrenddel, kulturális örökséggel, ami tovább viszi mindazt, ami megtartott bennünket ezen a tájon az elmúlt évszázadokban – hangoztatta Pásztor.
A pártelnök véleménye szerint, tehát, nem szabad/tilos összehasonlításokat végezni az „öt, tíz vagy ötven évvel ezelőtti adatokkal”! „Mert ez már egy más olvasat”. Milyen „olvasat”? Miért nem szabad, hogy ez „érdekeljen” bennünket? Hogyan lehet akkor elemezni a jelent és tervezni a jövőt?
A Délhír portál írása szerint 2014-ben a „délvidéki magyar tannyelvű iskolákba még 1587 diák ült be az első napon az iskolapadba”,[9] Ez azt jelenti, hogy 2019-ben 227 tanulóval kevesebb van, illetve öt év alatt ennyi diák „tűnt el”!  Miért nem lehet/szabad erről beszélni, írni? Talán azért, hogy ne látsszon a Pásztor  által vezetett haladó párt sikertelensége?

Jerasz Anikó, az MNT Végrehajtó Bizottságának az elnöke azt nyilatkozta, hogy a testület „43 általános iskola 49 első osztályának, valamint nyolc középiskola 11 kis létszámú osztályának megnyitását támogatta”.[10]
Ezek bizony aggodalomra okot adó adatok. Arra lehet következtetni, hogy 49 (!!) iskolában (nem lehet megállapítani, hogy ezek pontosan hány helységben vannak) alig van magyar nyelvű oktatásra jelentkezett diák! Ez azt is jelenti, hogy ezekben néhány éven belül teljesen megszűnhet a magyar nyelvű oktatás!
– Az általános iskolák esetében fontosnak tartjuk, hogy az első osztályok különálló tagozatként induljanak el. Ahol erre már nincs lehetőség, ott az elsősök a másodikosokkal, a harmadikosokkal vagy a negyedikesekkel összevonva kombinált tagozaton tanulnak majd. A középiskolák esetében is arra fogunk törekedni, hogy a kis létszámú tagozatok meg tudjanak nyílni – fejtette ki Jerasz Anikó az MNT álláspontját.[11]
Milyen lehet az oktatás minősége az összevont tagozatokon, vagy éppen egy olyan osztályban, ahol alig pár tanuló van?

Az alapvető probléma megoldása, a népesség csökkenésének és az elvándorlás megállítása helyett az MNT illetékeseinek azonban úgy látszik lényegesebb, hogy azt a látszatot keltsék, „nem sérült a magyar oktatás”. A problémához való ilyen viszonyulással azonban többet ártanak, mint használnak.
A tanuló számának „évről évre csökkenése” már önmagában is elegendő ok lehetne, hogy az MNT mielőbb elemzést készítsen és külön ülésen tárgyaljon a délvidéki/vajdasági magyar oktatás helyzetéről, a tanügyben és a tankönyvkiadásban észlelt problémákról. Ha egyáltalán képes erre!
Ez is legalább olyan fontos, ha nem fontosabb, mint a Vajdasági Birkózóakadémia megalakítása,[12] és még a testület illetékességi körébe is tartozik!

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2019.szeptember 5.



[1] Szalma Brigitta: Ne sérüljön a magyar oktatás. Magyar Szó, 2019. augusztus 10. 1. és 12.
[2] v-ár: Megkönnyítik az iskolakezdést.  Magyar Szó, 2019. szeptember 3. 4.; B.em: Köszönet a szülőknek. Magyar Szó, 2019. szeptember 3. 11., és K.I.: Beiskolázási csomag a magyar elsősöknek. Magyar Szó, 2019. augusztus 31. 6.
[3] Iskolatáska-szentelés Temerinben. Magyar Szó, 2019. szeptember 3. 1. és 12.
[4] pasz: Új tanév korszerű világításban. Magyar Szó, 2019. szeptember 3. 11
[5] Nyilas Mihály: 232 ezer vajdasági diák és óvodás kezdte meg ma a tanévet 555 tanintézményben
[6] Lásd az 4-es alatti írást.
[7] Lásd az 5-ös alatti írást.
[8] Németh Ernő: „Gyökeret és szárnyat ad gyermekeinknek az anyanyelvű oktatás!” https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/24074/Gyokeret-es-szarnyat-ad-gyermekeinknek-az-anyanyelvu-oktatas.html, 2019. augusztus 30. [19:14]
[10] Lásd Szalma 1-es alatti írását.
[11] Uo.
[12] A részleteket lásd Az MNT mikor illetékes, és mikor nem? c. írásomban. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11952, 2019. augusztus 18., és https://delhir.info/2019/08/20/az-mnt-mikor-illetekes-es-mikor-nem-jogi-es-erkolcsi-aggalyok/, 2019. augusztus 20.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése