Az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának keddi ülésén a délvidéki magyarság helyzete és ügyei is többször szóba kerültek.
Szijjártó Péter, külgazdasági és
külügyminiszter a bizottság előtti éves meghallgatásán kiemelte: a
magyar nemzeti közösségek helyzete a Kárpát-medencében általánosságban
véve jobb, mint öt éve volt, de még sok megoldásra váró kérdés van.
A külpolitika egyik legfontosabb
területe a nemzetpolitika. Mivel Magyarország olyan ország, ahol az
ország és a nemzet határai nem esnek egybe, a nemzetpolitikának a
külpolitika fókuszában kell állnia – közölte.
A külügyminiszter hangoztatta: a magyar
nemzeti közösséget “geopolitikai játszmák oltárán nem engedjük
feláldozni”, a külpolitikai döntések meghozatalakor csak a saját nemzeti
érdekeinket szabad figyelembe venni.
Szerbia vonatkozásában közölte: a
szomszédos országok közül – még az EU-tag szomszédokat is figyelembe
véve – ott a legtisztességesebb az eljárás a magyar közösséggel szemben,
ezért Magyarország joggal érvel Szerbia uniós tagsága mellett.
Bencsik János (Jobbik) szerint Szerbia
Európai Uniós integrációját csak akkor szabad Magyarországnak
támogatnia, ha az ország betartja a helyi magyar közösség kollektív
jogait. Felsorolta a problémákat:
a szerb háborús bűnösök még mindig nincsenek megnevezve, a tömegsírok nincsenek feltárva, továbbá is folyik a szerb nemzetiségű koszovói romák szervezett betelepítése a magyarok lakta régiókba.
Bencsik kiemelte, hogy a szerb médiatörvény hatására részben megszűnt a délvidéki magyar nyelvű tájékoztatás
a nagykikindai, nagybecskereki, temerini rádiók megszűntek, de
nemrégiben Nyugat-Bácskában is elhallgatott az újvidéki közszolgálati
rádió.
A jobbikos politikus szót emelt a
visszatérő magyar helyiégnévtáblák rongálása és összefirkálása kapcsán
is, ám Szijjártó erre azt mondta, hogy máshol még rosszabb a helyzet, és nézzük meg honnan indultak a szerb-magyar kapcsolatok
és most mennyire jó a kapcsolat. Bencsik szerint azonban ez nem lehet
hivatkozási alap, hisz nem tudjuk, hogy ez az átmeneti, felszínes
barátság meddig fog megmaradni.
Az ülésen röviden szóba került ezen
kívül még a délvidéki magyar egyetem ügye, a Szeged-Szabadka-Baja
vasútvonal építése, a szerb-magyar határokon folyamatosan kialakuló
hosszú sorok helyzete is, ám ezek kapcsán érdemi vita nem alakult ki.
Illetve szó esett a Belgrádban nemrégiben felavatott és nagy vitát kiváltó Hunyadi-szobor ügyéről
is, amely nevetség tárgyává tette a törökverő nemzeti hősünket a szerb
és a magyar médiában is. Hunyadi-szobrának eldugott helye kapcsán a
jobbikosok megkérdezték, hogy az miért nem a diadal helyszínén a várban,
vagy a Hunyadi halálának helyszínén a zimonyi erődben kapott helyet,
Szijjártó ez ügyben annyit ígért, hogy megvizsgálja a helyzetet és
tájékozódni fog.
A megbeszélésnek egy kissé visszatetsző
momentuma volt még az a pillanat, amikor Alexov Lyubomir a magyarországi
szerb nemzetiség parlamenti szószólója elmondta, hogy szerb körökben
egyre többen úgy rebesgetik, hogy
Szerbiának két külügyminisztere van, és az egyiket Szijjártó Péternek hívják.
Ezzel cseng össze az is, amit Ivica Dačić szerb külügyminiszter mondott tavaly nyáron, miszerint: “Ebben a pillanatban a nemzetközi színtéren a legnagyobb szerb Szijjártó Péter, mivel annyira hangosan, erősen és bátran védi Szerbiát a nehéz helyzetekben.”
MTI nyomán https://delhir.info/2019/11/12/szerbianak-ket-kulugyminisztere-van-egyiket-szijjarto-peternek-hivjak/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése