„Ej, ráérünk arra még!”?

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (192.)

November 14.

„Ej, ráérünk arra még!”?   

Branko Ružič, államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter Belgrádba hívta a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsinak elnökeit. Az ülésen közölték a minisztérium adatát is, hogy – mivel „az idén január 1-jétől a nemzeti kisebbségek a születési anyakönyvekben feltüntethetik a nemzeti hovatartozásukat” –, „79 452 polgár jegyezte be kisebbségi hovatartozását”.[1]

A sajtóhír azonban nem említi, hogy a minisztériumnak vannak-e adatai arról, hogy ezek a polgárok melyik nemzeti kisebbség(ek)hez tartoznak, és azt sem, hogy melyik községekben jegyzeték be a nemzeti hovatartozásukat. 

Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke – az idézett írás szerint –  elmondta, hogy „a találkozó során felmerült a magyar nyelvű tankönyvek és dokumentumok, a tájékoztatás és az oktatás kérdése is”. Az azonban már nem, hogy melyek ezek a „kérdések”.[2]

Hajnal közölte azt is, hogy „a hivatalos nyelvhasználaton belül felmerült kérdéseket szeretnék a jövőben részletesebben is taglalni, erről pedig a majdani köztársasági tanács ülésén esik majd több szó”.[3]

Az említett területeken – az MNT elnöke szerint – nem problémák vannak, hanem „kérdések”, amelyekről „esik majd több szó”. Azt viszont már nem mondta, hogy melyek azok a „kérdések”, sem azt például, hogy joghátrány lett a magyar nyelv- és írás hivatalos használata![4]  Arra viszont válaszolnia kellene, hogy az általa irányított testület miért nem a köztársasági tanács ülése előtt vitatja meg ezeket a „kérdéseket”, foglal állást és képviseli azokat e testület előtt?

Pató Pál úr stílusában: „Ej, ráérünk arra még!”

Hajnalnak öt év sem volt elegendő, hogy megtanulja: Nem a Vajdasági Magyar Szövetség politikáját, hanem a magyar közösség érdekeit kellene képviselnie!   

November 16.

„Kerülgeti, mint macska a forró kását”

A Jog és a gazdaság összefüggéseiről tartottak tanácskozást a Vajdasági Magyar Jogász Egylet (VMJE) szervezésében a zombori Megyeházában.[5]

A „szakmai konferencián” előzetesen bemutatták A vállalkozások jogi kerete Szerbiában munkacímmel készülő kézikönyvet, és előadás hangzott el a faktoring tevékenységről  a „TRAN közlekedés és idegenforgalmi bizottság – jogalkotás, mint gazdaságpolitikai eszköz”, valamint a „Cégalapítás Magyarországon – gyakorlati tudnivalók” címmel.

Kétségtelen, hogy a délvidéki/vajdasági magyar jogászok számára (is) fontosak a szakmai összejövetelek, konferenciák, a továbbképzés. Különösen, ha annak gyakorlati haszna is van. 

A Nyilas Mihály, a tartományi kormány alelnöke, tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkár és, de nem utolsó sorban, a Vajdasági Magyar Szövetség Elnökségének tagja, stb., által irányított szervezet, a 2016. március 29-ei megalakulása óta, „kerülgeti, mint macska a forró kását” a magyar közösség helyzetével kapcsolatos problémák megvitatását. Így is lesz ez mindaddig, amíg ő lesz az Egylet elnöke!

Hogyan áll(ja)nak ki a magyar jogászok a közösségünk jogainak megvalósítás érdekében, ha arra nincsenek kellően felkészülve, felkészítve? A nemzeti kisebbségi jogokról előadásokat nem szerveznek, vitát nem folytathatnak? Nyilas pártpolitikai hovatartozást tekintve, jobb is...  

November 23-26.

Tehetetlen politikusok – szomorú jövő

– A Vajdasági Magyar Szövetség önállóan indul a (2020 elején esedékes – B.A.) választásokon.  Szeretnénk, ha a választások után koalícióra lépnék. Úgy gondolom, reális az elvárás, hogy folytatódjon az, ami az elmúlt négy évben volt (vagyis a Szerb haladó Párttal való szövetség – B. A.). Részünkről ennek az együttműködésnek az értékelése nagyon pozitív és az eredmények, amelyeket az választók elé az asztalra tehetünk, nagyon meggyőzőek.  Ezt fogjuk, a jövő víziójával együtt, bemutatni a kampányban és ehhez a választók támogatását kérni – nyilatkozta Pásztor István a párt elnöke a Večernje novosti belgrádi napilapnak.[6]   

Nem az a baj, hogy a haladó VMSZ „önállóan indul a választásokon”, hanem az, hogy a magyar ellenzéki pártok szervezetlenek, határozatlanok, hogy képtelenek az összefogásra és Pásztor, valamint pártja elleni határozott fellépésre. A választásokon való részvételüknek, valamiféle „magyar alternatívának”, egyelőre még semmi jelét sem látni! Ez bizony nem jót sejtet!

– A vajdasági magyar pártrendszer az elmúlt években alaposan átalakult. A Jobbikkal szövetséges Magyar Remény Mozgalom már korábban beszüntette a tevékenységét, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt pedig gyakorlatilag megszűnt, amikor politikusaik átejtőernyőztek a Fidesz által támogatott VMSZ-be. Így a VMSZ-szel szemben egyedül a vajdasági magyarság legrégebbi politikai szervezete, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) és a Magyar Mozgalom maradt talpon, leszámítva azt a néhány helyi pártot, amelyeknek esélyük sincs labdába rúgni még a tartományi választásokon sem – írja Majláht Ronald A magyar ellenzéki pártok a választási bojkottot  fontolgatják c. írásában.

– Mi elvben bojkottellenesek vagyunk, mert nem látjuk, hogy a bojkott rövid távon eredményes politikai eszköz lehetne, ugyanakkor „bojkott-törők” sem akarunk lenni  – nyilatkozat Kókai Péter a Magyar Mozgalom (MM) elnökségi tagja a cikk írójának. 

Kétségtelen, határozottnak nem nevezhető kiállás! Ebből a választók nem tudják, hogy akkor az MM bojkottálja-e vagy sem a választásokat? Nagyon hasonlít arra a bizonyos filozófiai szamár esetére, amelyik addig habozott, hogy a két szénaboglya közül melyiket válasza, míg végül elpusztult. 

Csonka Áronnak, Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) elnökének, a kérdésre, „nem tart attól, hogy a bojkottal a magyar érdekképviselet súlya csökkeni fog Szerbiában”, az volt a válasza, hogy „itt semmi új nem fog történni.  Az előző választások után a VMSZ sehol sem lépett koalícióra velük annak érdekében, hogy ahol csak lehetséges, színtiszta magyar vezetés legyen a magyarlakta településeken. Ehelyett inkább különféle pozíciók megszerzése érdekében a szerb haladókkal alkottak koalíciót. – A mi bojkottunk most már aligha ronthatja a magyar érdekképviselet lehetőségeit, hiszen a VMSZ elérte, hogy a magyar jelenlét semmit nem oszt vagy szoroz köztársasági és a tartományi parlamentben, de az önkormányzatokban sem, még ott sem, ahol a magyarság többségben van – tette hozzá a VMDK elnöke.

Ebből a borúlátó válaszból, sajnos, a jelenlegi helyzet változatlanságába való belenyugvást, a tehetetlenséggel való megalkuvást lehet kiolvasni. Semmilyen ambíciót a választásokon való részvételre és a közösség helyzetének javítására irányuló törekvést!

Minkét szervezet tisztségviselőjének a szavaiból azt lehet következtetni, hogy az elkövetkező négy évben tovább romlik a magyar közösség érdekképviselete, csökken a döntéshozatali szervekben és folyamatokban való részvétele. 

Előre lemondani a választásokon való részvételről, a megmérettetésről, amikor – a magyarországi október 13-ai választásokhoz hasonlóan – az ellenzéki összefogás eredményt is hozhatna, nem csak politikai vakság, de vezetőkhöz nem méltó viszonyulás is. A bojkottba éppúgy bele lehet bukni, mint a választási vereségbe. Ha képtelenek részt venni a politikai megmérettetésben, adják át a helyüket olyan vezetőknek, akik vállalják a politikai küzdelmet.

Csonkáék az MNT választások bojkottálásából nem vonták le a következményeket. Hiába ámítja magát (és a közösséget) a VMDK elnöke azzal, hogy „a bojkott sikeres volt, mert a választási részvétel annyira alacsony lett, hogy a Magyar Nemzeti Tanácsnak már nincs legitimitása”. Annak ellenére, hogy szerinte „önmagáért beszél, hogy a 140 ezernyi, a választási névjegyzékbe feliratkozó magyarból csupán 34 ezren mentek el szavazni a VMSZ által állított Magyar Összefogás listájára”, Hajnal Jenő továbbra is az MNT elnöki tisztségében feszít.   

A Magyar Mozgalom részt vett a nemzeti tanácsi választásokon és szerzett is öt mandátumot. Ha a VMDK nem bojkottál, most bizonyára több ellenzéki tanácsnok lenne a testületben. Gondolkozzanak el ezen!     

November 27-én Szabadkán a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV), a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége (DSHV) és a Vajdasági Párt (VP) elnöksége, az ülésen elfogadták a Memorandum Vajdaság jövőjéről című dokumentumot.[7]

– Tomislav Žigmanov, a DSHV elnöke szerint Vajdaság érdeke a decentralizáció, s hogy valóban teljes autonómiája legyen. A három párt szövetségét pedig mint komoly, modern, európai politikai alternatívaként jellemezte. Elmondta, a vajdasági horvátok, akárcsak a legerősebb politikai szervezetük részt akarnak venni a politikai döntéshozatalban, Vajdaságot pedig olyan régióként képzelik el, ahol az autonómia teljes gőzerővel üzemel, a helyi önkormányzatok pedig széles felhatalmazással rendelkeznek. Közös cél az EU-s integráció lehet, ami közös érdek, s az európai értékek meghonosításáért mindnyájunknak tennünk kell.[8]

Nenad Čanak, a Liga elnöke felszólított minden kisebbségi pártot, hogy csatlakozzanak a Vajdasági front koalícióhoz – olvasható az ülésről készült írásban. 

A MM és a VMDK vezetőinek nem-e csatlakozni kellene a három párthoz? A bojkott helyett, ideje lenne már valamit cselekedni is!

BOZÓKI Antal

Újvidék, 2019. december 1.

---

[1] mh: Kölcsönös bizalom a jogérvényesítésben. Magyar Szó, 2019. november 16., és Sastanak predsednika Nacionalnih saveta nacionalnih manjina i Ministra državne uprave i lokalne samouprave Branka Ružića [A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsi elnökeinek és az államigazgatás és helyi önkormányzati miniszter együttes ülése]. https://www.nationalrat.rs/sr/131-nns-ministar, 2019. november 14.
[2] Lásd mh írást az 1-es alatt.
[3] Uo.
[4] Lásd a Joghátrány lett a magyar nyelv- és írás hivatalos használata! c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=12058, 2019. október 13.
[5] P.E.: Jogi tanácskozás Zomborban. Magyar Szó, 2019. november 16. 5., és LMT: Jog és a gazdaság összefüggései. Magyar Szó, 2019. november 18. 5.
[6] J. SIMIĆ: Ištvan Pastor za "Novosti": Opozicija izgubila birače pa to krije bojkotom izbora [Pásztor István a Novostinak: Az ellenzék elvesztette a választókat és a választási bojkott mögé bújik]. http://www.novosti.rs/vesti/naslovna/politika/aktuelno.289.html:830819-Istvan-Pastor-za-Novosti-Opozicija-izgubila-birace-pa-to-krije-bojkotom-izbora, 2019. november 18. [09:02]. Lásd még P.E. A VMSZ önállóan indul a választásokon. Magyar Szó, 2019. november 19. 4.
[7] N. E.: Szabadka: Memorandumot fogadott el Vajdaság jövőjéről három párt.
https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/24442/Szabadka-Memorandumot-fogadott-el-Vajdasag-jovojerol-harom-part.html, 2019. november 27. [14:15]
[8] Uo.