Az MNT-t nem érdekli a fejletlen községek felzárkózása?!

Konferenciát tartott az újvidéki Regionális Központ

A Regionalizmus Központ (Centar za regionalizam) az Újvidéken, június 19-én tartott konferencia keretében mutatta be a Gazdasági támogatás a fejletlen községeknek és a nemzeti kisebbségek helyzete című egyéves kutatás eredményeit. 

A RK a projektumot a Nyílt Társadalom Alapítvány (Fondacija za otvoreno društvo) támogatásával valósította meg. A 103 oldal terjedelmű tanulmány a RK honlapján olvasható.[1] 

A kutatás alapvető célja annak a megállapítása volt, hogy Szerbia mennyire tesz eleget  az EU-s csatlakozási tárgyalások 23. fejezetével kapcsolatos, a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésre vonatkozó cselekvési tervből (X. fejezet A kisebbségi közösségek tagjainak gazdasági helyzete és a XI. fejezet Nemzetközi együttműködés) eredő kötelezettségeknek, különösen a fejletlen községekbe való beruházások által, és hogy milyen mértékben hatott ez a nemzeti közösségek helyzetének javulására.

A konferencia résztvevői egyhangúan megállapították, az ilyen témájú kutatások ritkaságnak számítanak Szerbiában, és hogy rendkívül fontosak, mert valós képet nyújtanak a többségi és a kisebbségi lakosság helyzetéről, amely leginkább az országhatár menti községekben él.[2]

A Danas belgrádi napilap írása szerint, a szerb állam 2016 és 2018 között tíz fejletlen, többségünkben multietnikus községbe (Alibunár, Bujanovac, Vlasotince, Dimitrovgrad, Žagubica, Negotin, Nova Varoš, Plandište, Prokuplje és Tutin) közel hat milliárd dinár támogatást fektetett be, de „ez nem segített, hogy ezek a községek kimozduljanak a szegénységből, se a lakosság külföldre távozásának megállításában”.[3]

A szerzők megállapításai közül talán a második a legfontosabb: „A projekt csapata a vizsgálat során nem talált olyan dokumentumokat, amelyek elemezték volna a fejletlen, többnemzetiségű községekbe irányított támogatások hatását. A szerb kormány egy 2004. évi határozatával a fejlettségi tekintetében kategorizálta a községeket (négy kategória és a lepusztult területek),[4] nincsen azonban adat arról, valamelyik község „átlépte”, vagy „visszaesett” volna a besorolási osztályából. A befektetéseket a fejletlen községekbe Szerbia minden polgárának pénzéből végzik és ezért ezeknek a költségeknek a hatását elemezni kell és a nyilvánosság számára hozzáférhetőkké kell tenni”.[5] 

A RK a témával kapcsolatos ajánlásait hat pontban fogalmazta meg, amelyeket eljuttatott a szerb kormánynak.[6]

A konferencián részt vettek a nemzeti tanácsok képviselő is, de a RK honlapján közölt információ nem nevesíti, hogy melyek. Így nem tudni, hogy a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) képviselői ott voltak-e az újvidéki tanácskozáson, vagy nem. Az MNT alapította Magyar Szó, de – ismereteim szerint – a többi magyar média sem írt a tanácskozásról.

Az MNT honlapján[7] a konferenciáról szóló hírt nem találtam. A testületet nem érdekli a fejletlen községek felzárkózása, sem a cselekvési terv megvalósítása? Ezekben talán nem élnek magyarok?

Szembetűnő, hogy a projektumban Vajdaságból/Délvidékről csak Alibunár és Plandište községeket említik, ahol románok (27,98%), illetve makedónok (21,31%) élnek nagyobb számban. Más több nemzetiségű községek nincsenek a tartományban?

A projektum egyik alapvető hibája, tehát, hogy nem nevezte meg a fejletlen kategóriába tartozó községeket, illetve azokat a településeket a tartományban amelyekben nagyobb számban élnek a nemzeti közösségek tagjai, pedig jó alkalom lett volna ez erre.

A tanulmány nem ad betekintést abba sem, hogy Szerbia a cselekvési terv elfogadása óta (2016. március 3.) milyen eszközöket, melyik többnemzetiségű községekbe fektetett be és mi lett ennek az eredménye/hatása.

Nem kapunk választ arra kérdésre sem, hogyan valósult meg a cselekvési tervnek a kitétele, miszerint „lépéseket kell tenni a régiófejlesztések felgyorsítására, valamint a nemzeti kisebbségek tagjainak a térség gazdasági életében való részvételére”?[8] 

További hiányossága a tanulmánynak, hogy csak a 2016-18. évi támogatásokat veszi figyelembe, így nem ad teljes képet a témáról. Történt-e valami új e téren az utóbbi két évben? Nagy valószínűséggel éppen semmi! Tudja-e valaki, hogy a régiók és a községek 2014. évi besorolása óta változott-e bármit azok helyzete? A szerb kormány is elfelejtette a saját határozatát?

Ezeken megjegyzéseken és hiányosságon túl fontos mégis, hogy a RK visszatért/felhívta a figyelmet erre a (nemzeti közösségi vonatkozású gazdasági) témára, amiről többnyire megfeledkeznek, amikor a nemzeti közösségek helyzetelemzéséről van szó. (Lásd még a Szerbiának gondoskodnia kell a nemzeti kisebbségekről! c. írásom).[9]

Feltűnő az is, hogy a cselekvési terv megvalósítása az utóbbi időben a közéletben és a médiában  szóba sem kerül, már szinte senki nem említi. Ez is azt mutatja, mennyire fontos Szerbiának az EU-csatlakozás.

Felettébb érdekelne, hogy a Magyar Nemzeti Tanácsnak van-e bárminemű betekintése, esetleg elemzése arról, hogyan valósulnak meg a cselekvési terv gazdasági részei a magyar közösség vonatkozásában?  Kétlem, hogy ilyen elemzést készítettek/készítenek! Úgy látszik, az MNT-nek elegendőek a Magyarországi befektetések?! Többnyire ezek (el)osztásával van ugyanis elfoglalva.  Mintha Szerbiának ilyen kötelezettsége nem is lenne!  

BOZÓKI Antal

Újvidék, 2020. július 7. 

---

[1] https://www.centarzaregionalizam.org.rs/prilozi/Ekonomski_podsticaj_nerazvijenim_opstinama_i_polozaj_nacionalnih_manjina.pdf
[2] Konferencija „Ekonomski podsticaj nerazvijenim opštinama i položaj nacionalnih manjina” [Konferencia: Gazdasági támogatás a fejletlen községeknek és a nemzeti kisebbségek helyzete] https://www.centarzaregionalizam.org.rs/html/srp/vesti/v74.html
[3] R. Balać: Beg iz siromaštva u nacionalno jato [Menekülés a szegénységből a nemzeti közösségbe] https://www.danas.rs/drustvo/beg-iz-siromastva-u-nacionalno-jato/, 2020. június 19. 12.53 és 12.56
[4] UREDBAO UTVRĐIVANJU JEDINSTVENE LISTE RAZVIJENOSTI REGIONA I JEDINICA LOKALNE SAMOUPRAVE ZA 2014. GODINU ("Sl. glasnik RS", br. 104/2014) [Rendelet a régiók és a helyi önkormányzatok fejlettsége egységes listájának meghatározásáról, a SZK Hivatalos Közlönyének 104/2014. száma]
[5] Jelena Perković i Mast. politik. Milan Vranjković: Ekonomski podsticaj nerazvijenim opštinama i položaj nacionalnih manjina [Gazdasági támogatás a fejletlen községeknek és a nemzeti kisebbségek helyzete] studija/tanulmány 98 https://www.centarzaregionalizam.org.rs/prilozi/Ekonomski_podsticaj_nerazvijenim_opstinama_i_polozaj_nacionalnih_manjina.pdf
[6] PREPORUKE MINISTARSTVU DRŽAVNE UPRAVE I LOKALNE SAMOUPRAVE [Ajánlások az államigazgatási és Önkormányzati Minisztériumnak] https://www.centarzaregionalizam.org.rs/html/srp/vesti/v73.html
[7] http://www.mnt.org.rs/hirek
[8] Cselekvési terv a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére. X. A KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉGEK TAGJAINAK GAZDASÁGI HELYZETE. Pillanatnyi helyzetkép. http://www.puma.vojvodina.gov.rs/dokumenti/Madjari/Jogszabalyok/kisebbsegi_cselekvesi_terv_07072017.pdf
[9] https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11477, 2018. december 21., és
http://delhir.info/2018/12/22/szerbianak-gondoskodnia-kell-a-nemzeti-kisebbsegekrol/, 2018. december 22.