Konferenciát tartott az újvidéki
Regionális Központ
A Regionalizmus
Központ (Centar za regionalizam) az Újvidéken, június 19-én tartott konferencia
keretében mutatta be a Gazdasági támogatás a fejletlen községeknek és a nemzeti
kisebbségek helyzete című egyéves kutatás eredményeit.
A RK a projektumot a
Nyílt Társadalom Alapítvány (Fondacija za otvoreno društvo) támogatásával
valósította meg. A 103 oldal terjedelmű tanulmány a RK honlapján olvasható.[1]
A kutatás
alapvető célja annak a megállapítása volt, hogy Szerbia mennyire tesz
eleget az EU-s csatlakozási tárgyalások
23. fejezetével kapcsolatos, a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésre
vonatkozó cselekvési tervből (X. fejezet A kisebbségi közösségek tagjainak
gazdasági helyzete és a XI. fejezet Nemzetközi együttműködés) eredő kötelezettségeknek,
különösen a fejletlen községekbe való beruházások által, és hogy milyen
mértékben hatott ez a nemzeti közösségek helyzetének javulására.
A konferencia
résztvevői egyhangúan megállapították, az ilyen témájú kutatások ritkaságnak
számítanak Szerbiában, és hogy rendkívül fontosak, mert valós képet nyújtanak a
többségi és a kisebbségi lakosság helyzetéről, amely leginkább az országhatár
menti községekben él.[2]
A Danas
belgrádi napilap írása szerint, a szerb állam 2016 és 2018 között tíz
fejletlen, többségünkben multietnikus községbe (Alibunár,
Bujanovac, Vlasotince, Dimitrovgrad, Žagubica, Negotin, Nova Varoš, Plandište,
Prokuplje és Tutin) közel hat milliárd dinár támogatást fektetett be, de „ez
nem segített, hogy ezek a községek kimozduljanak a szegénységből, se a lakosság
külföldre távozásának megállításában”.[3]
A
szerzők megállapításai közül talán a második a legfontosabb: „A projekt csapata
a vizsgálat során nem talált olyan dokumentumokat, amelyek elemezték volna a fejletlen,
többnemzetiségű községekbe irányított támogatások hatását. A szerb kormány egy
2004. évi határozatával a fejlettségi tekintetében kategorizálta a községeket (négy
kategória és a lepusztult területek),[4]
nincsen azonban adat arról, valamelyik község „átlépte”, vagy „visszaesett” volna
a besorolási osztályából. A befektetéseket a fejletlen községekbe Szerbia
minden polgárának pénzéből végzik és ezért ezeknek a költségeknek a hatását
elemezni kell és a nyilvánosság számára hozzáférhetőkké kell tenni”.[5]
A
RK a témával kapcsolatos ajánlásait hat pontban fogalmazta meg, amelyeket
eljuttatott a szerb kormánynak.[6]
A konferencián
részt vettek a nemzeti tanácsok képviselő is, de a RK honlapján közölt
információ nem nevesíti, hogy melyek. Így nem tudni, hogy a Magyar Nemzeti
Tanács (MNT) képviselői ott voltak-e az újvidéki tanácskozáson, vagy nem. Az
MNT alapította Magyar Szó, de – ismereteim szerint – a többi magyar média sem
írt a tanácskozásról.
Az MNT
honlapján[7]
a konferenciáról szóló hírt nem találtam. A testületet nem érdekli a fejletlen
községek felzárkózása, sem a cselekvési terv megvalósítása? Ezekben talán nem
élnek magyarok?
Szembetűnő,
hogy a projektumban Vajdaságból/Délvidékről csak Alibunár
és Plandište községeket említik, ahol románok (27,98%), illetve makedónok
(21,31%) élnek nagyobb számban. Más több nemzetiségű községek nincsenek a
tartományban?
A
projektum egyik alapvető hibája, tehát, hogy nem nevezte meg a fejletlen
kategóriába tartozó községeket, illetve azokat a településeket a tartományban
amelyekben nagyobb számban élnek a nemzeti közösségek tagjai, pedig jó alkalom
lett volna ez erre.
A
tanulmány nem ad betekintést abba sem, hogy Szerbia a cselekvési terv elfogadása
óta (2016. március 3.) milyen eszközöket, melyik többnemzetiségű községekbe
fektetett be és mi lett ennek az eredménye/hatása.
Nem
kapunk választ arra kérdésre sem, hogyan valósult meg a cselekvési tervnek a
kitétele, miszerint „lépéseket kell tenni a régiófejlesztések felgyorsítására,
valamint a nemzeti kisebbségek tagjainak a térség gazdasági életében való
részvételére”?[8]
További
hiányossága a tanulmánynak, hogy csak a 2016-18. évi támogatásokat veszi
figyelembe, így nem ad teljes képet a témáról. Történt-e valami új e téren az
utóbbi két évben? Nagy valószínűséggel éppen semmi! Tudja-e valaki, hogy a
régiók és a községek 2014. évi besorolása óta változott-e bármit azok helyzete?
A szerb kormány is elfelejtette a saját határozatát?
Ezeken
megjegyzéseken és hiányosságon túl fontos mégis, hogy a RK visszatért/felhívta
a figyelmet erre a (nemzeti közösségi vonatkozású gazdasági) témára, amiről
többnyire megfeledkeznek, amikor a nemzeti közösségek helyzetelemzéséről van
szó. (Lásd még a Szerbiának gondoskodnia kell a nemzeti kisebbségekről! c.
írásom).[9]
Feltűnő
az is, hogy a cselekvési terv megvalósítása az utóbbi időben a közéletben és a
médiában szóba sem kerül, már szinte
senki nem említi. Ez is azt mutatja, mennyire fontos Szerbiának az
EU-csatlakozás.
Felettébb
érdekelne, hogy a Magyar Nemzeti Tanácsnak van-e bárminemű betekintése, esetleg
elemzése arról, hogyan valósulnak meg a cselekvési terv gazdasági részei a
magyar közösség vonatkozásában? Kétlem,
hogy ilyen elemzést készítettek/készítenek! Úgy látszik, az MNT-nek elegendőek
a Magyarországi befektetések?! Többnyire ezek (el)osztásával van ugyanis elfoglalva.
Mintha Szerbiának ilyen kötelezettsége
nem is lenne!
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2020. július 7.
[1] https://www.centarzaregionalizam.org.rs/prilozi/Ekonomski_podsticaj_nerazvijenim_opstinama_i_polozaj_nacionalnih_manjina.pdf
[2] Konferencija „Ekonomski podsticaj nerazvijenim opštinama i položaj nacionalnih manjina” [Konferencia: Gazdasági támogatás a fejletlen községeknek és a nemzeti kisebbségek helyzete] https://www.centarzaregionalizam.org.rs/html/srp/vesti/v74.html
[3] R. Balać: Beg iz siromaštva u nacionalno jato [Menekülés a szegénységből a nemzeti közösségbe] https://www.danas.rs/drustvo/beg-iz-siromastva-u-nacionalno-jato/, 2020. június 19. 12.53 és 12.56
[4] UREDBAO UTVRĐIVANJU JEDINSTVENE LISTE RAZVIJENOSTI REGIONA I JEDINICA LOKALNE SAMOUPRAVE ZA 2014. GODINU ("Sl. glasnik RS", br. 104/2014) [Rendelet a régiók és a helyi önkormányzatok fejlettsége egységes listájának meghatározásáról, a SZK Hivatalos Közlönyének 104/2014. száma]
[5] Jelena Perković i Mast. politik. Milan Vranjković: Ekonomski podsticaj nerazvijenim opštinama i položaj nacionalnih manjina [Gazdasági támogatás a fejletlen községeknek és a nemzeti kisebbségek helyzete] studija/tanulmány 98 https://www.centarzaregionalizam.org.rs/prilozi/Ekonomski_podsticaj_nerazvijenim_opstinama_i_polozaj_nacionalnih_manjina.pdf
[6] PREPORUKE MINISTARSTVU DRŽAVNE UPRAVE I LOKALNE SAMOUPRAVE [Ajánlások az államigazgatási és Önkormányzati Minisztériumnak] https://www.centarzaregionalizam.org.rs/html/srp/vesti/v73.html
[7] http://www.mnt.org.rs/hirek
[8] Cselekvési terv a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére. X. A KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉGEK TAGJAINAK GAZDASÁGI HELYZETE. Pillanatnyi helyzetkép. http://www.puma.vojvodina.gov.rs/dokumenti/Madjari/Jogszabalyok/kisebbsegi_cselekvesi_terv_07072017.pdf
[9] https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11477, 2018. december 21., és
http://delhir.info/2018/12/22/szerbianak-gondoskodnia-kell-a-nemzeti-kisebbsegekrol/, 2018. december 22.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése