Lakhatatlanná tették a házunkat

Péterrévei házrongálás

Szabó Aranka Péterrévén született, de már 39 éve Bécsben él. Eddig nyaranta hazajárt a szülőfalujába, ahol a férjével és a szülőkkel nagy családi házat építettek, mostanra azonban az épület lakhatatlanná vált, a betelepített koszovói cigányok teljesen tönkretették. Ha hazautazik, nem lakhat a saját házában, hanem Moholon, a barátnőjénél tartózkodik.

– Harminc évvel ezelőtt kezdtük el építeni, szépen berendezett otthonná tettük, gyönyörű, gazdag ház volt, ahonnan bőven volt mit eltulajdonítani – mondja az 57 éves Aranka. – A rongálást azzal kezdték, hogy kitépték a falból a kábeleket, leszerelték az utcai villanyórát, elvitték a teljes konyhabútort, a hatalmas franciaágyat, a szőnyegeket és az 1 500 eurós fürdőszobából is mindent, ami mozdítható volt. A nagy, emeletes házból csak két szekrényt és egy ülőgarnitúrát tudtam megmenteni. Újra meg újra feltörték a házat, hiába vettem meg a legvastagabb láncot, hiába zártam le. A házhoz hatalmas udvar tartozott, rendezett melléképületekkel, ólakkal, szép kerítéssel. Mindent lebontottak, mindent tönkretettek, mindent elvittek. A szüleink mellettünk laktak, az egy kisebb parasztház volt, és azt is felújítottuk. Haláluk után az öcsém lakott benne, de elűzték – beverték az ablakait, a bejárati ajtót szétverték, a ruháit benzinnel lelocsolták, és többen rátámadtak –, így most mind a két ház lakatlan. A testvérem albérletbe kényszerült.

Azon a környéken sok cigány él. Elmondása szerint tavaly ősszel kezdődött a vandalizmus, akkor feljelentést tettek a rendőrségen. Eddig egyetlenegy bírósági idézést kaptak az ügyben Nagybecskerekről, a meghallgatáson arról volt szó, hogy mi hiányzik, mit vittek el a lakásból. Az idős szomszédok nem tudták megvédeni a házat, a sajátjukat is féltették.

– Én már nem tudok többet költeni arra az épületre, hogy rendbe hozzam és eladjam. A férjem beteg, nem számíthatok a segítségére. Azt hiszem, most már képtelen lennék abban a házban élni, mindig rossz érzéssel megyek oda. Csak szerettem volna mindezt elmondani, és fényképekkel igazolni, hogy lássák az emberek, mit műveltek a házainkkal, mert a faluban nem a miénk az egyetlen, amit tönkretettek. Hátha valakinek megesik a szíve rajtunk és segít.

Szabó Angéla