A szerbiai Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség a napokban döntést hozott, hogy két vajdasági kastélyt visszaadnak jogos tulajdonosaiknak. A horgosi Kárász- és a törökkanizsai Schulpe-kastélyokról van szó.
A horgosi kastélyt az 1700-as évek végén építtette a falut újratelepítő, szegedi Kárász család. A II. Világháború után államosították az épületet, amit most a falu újratelepítésének 250. évében kapnak vissza a leszármazottak.
Szabó Erdélyi Gabriellát, a Kárász család egyik tagját kérdezzük a kastély állapotáról és további sorsáról. Gabriella szerint a család a 90-es években kezdett érdeklődni, hogy hogyan kaphatnák vissza az épületet, de valahogyan mindig kimaradtak a körből.
- Hat-hét év eltelt, mire be tudtuk adni magát a kérvényt. Most pedig már 12 éve várunk arra, hogy visszakapjuk örökségünket. Egyelőre az épületet kaptuk csak vissza, az elvett földeket nem. Ez a kastély, stílusát tekintve, a Délvidéken egyedülálló. Hozzá hasonló csak Pécelen látható, az ottani Ráday-kastély. A késő barokk, copfstílusba átmenő, azaz klasszicizáló, provinciális barokk, nagyon egyedi. 1795-ben lett befejezve az épület, s az ekkor épült kastélyoknak a jegyeit viseli magán. Valójában nem is kastély, nem olyan hatalmas, többszintes épület, inkább csak egy nyári kúria, ahol a nyarakat töltötte a család.
A kastély napjainkban, felújított tetőszerkezettel (Fotó: horgos.co.rs)
A kastély állapota rossz, bár tető van rajta. Arra kell ügyelni, hogy a lecsúszott cserepek minél hamarább ismét felkerüljenek. Tudni kell, hogy volt egy födémfelújítás a község részéről, állami pénzből. Le volt szakadva a park felőli homlokzat csatornájának egy nagy része. Ömlött a tetőről a víz a falra. Úgy emlékszem, anyukám azt mondta, hogy szinte az alapokig átnedvesedett a fal. Félő volt, hogy leomlik, a tető pedig beszakad. Amikor elvették, 1945-ben, akkor lakható állapotban volt. A tetőfelújítás óta leverték a vakolatot kívül-belül, minden faborítást, a deszkapadlózatot eltávolítottak. Ugyanakkor új ablakok vannak, új bejárati ajtók mindkét oldalon, az udvar és a terasz felől is. A terasz az szinte teljesen le van bontva, csak az alapja van meg néhány oszloppal. A korlátok hiányosan vannak meg, talán csak kettő közülük. A kőrózsák is hiányoznak az oszlopokról. A stukkókat is leverték, mert a plafont is újrarakták. A szalont és a nagyobb szobákat stukkók díszítették a mennyezeten. Ezek lemintázhatóak, megvan az eredeti, s ha felújításra kerül sor, akkor pótolni lehet.
- Hogyan tervezik a felújítást, s miként hasznosítják majd az épületet?
- Önerőből nem tudjuk felújítani. Nagyon sok ötlet van, de konkrétan még nincs elhatározva semmi. Annyi bizonyos, hogy mindenféleképpen eredeti állapotába szeretnénk visszaállítani a házat, úgy ahogyan akkor állt, amikor a nagyapáméknak el kellett onnan jönniük, amikor elvették tőlük. Valami önfenntartó funkciót kellene neki találnunk. Semmiféleképpen nem akar a család lemondani róla, alig vártuk, hogy visszakapjuk. Édesanyám is nagyon örült, nagyon hálásak vagyunk, és nem győzünk csodálkozni, örülni, hogy a kastély visszakerült a családhoz. Régóta vártunk erre, viszont találni kell neki valami funkciót, amivel mindenki jól jár, a falubeliek is, a környékbeliek, a család is.
A felújítás csak úgy kezdődhet meg, ha támogatókat, befektetőket találunk, mert a munkálatokat másként pénzelni nem lehet. Kívül-belül vakolni kell az épületet, pótolni kell a vakolatdíszítő motívumokat, amik megsérültek, művészi és restaurátori munka szükséges, s ehhez is szakember kell. Semmiképpen sem tudjuk a rávalót önerőből előteremteni, segítséget kell találni.
- Az épületet csodás park övezte, egy angol- és franciakert. Gondolom, ezt is megpróbálják eredeti állapotába visszaállítani.
- Az öcsémnek, Erdélyi Istvánnak van egy térképe arról, hogy hol milyen fa volt. Ennek összeállításában nagynénénk, Kárász Ilona segített. Pontosan be van jegyezve, hogy hol milyen bokor volt, milyen virágoskert, milyen fajta füvet ültettek egy adott helyre. Igen, szeretnénk ezt is visszaállítani. A medence fenntartása nem szerepel a tervben. A medence helyén nagyon jól termő veteményes volt, gyümölcsfákkal körülvéve. Nekünk a medencére egyébként sincs szükség. Ez már annyira tönkrement, hogy újra beüzemelni, felújítani nem érdemes. A családnak különben sem volt fontos, hogy medence legyen a kertben. Reméljük, a kert felújítását is sikerül megvalósítani – mondta Szabó Erdélyi Gabriella.
A horgosi Kárász-kastély sorsa nagyon hányattatott volt. A krónikák szerint a XIX. században leégett, de újjáépítették. Az államosítás után működött benne iskola, menekülteket is fogadott, egy jó ideje már üresen áll. Bár állapota romos, továbbra is jegyzik a különféle turisztikai honlapok, mint megtekintésre ajánlott látnivalót.
Bárhogyan dönt is a család, hogy miként hasznosítják az épületet, az jelentősen hozzájárulhat Horgos idegenforgalmához, főleg akkor, ha a Kamarás parkerdőt, a környékbeli villákat is felújítják egyszer, de turisztikai célpontot jelenthet a településen a Vaskapu elnevezésű őskori földvár, illetve a fennmaradt, több ezer éves kunhalmok is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése