Danas, 2021. április 29. 1. 

Omega-ereklyék

Farkas Lajos, a boldog gitártulajdonos

Kötve hiszem, hogy akad ezekben a napokban boldogabb magyar ember a messzi Svédországban, mint a hazánkból elszármazott Farkas Lajos. Ő ugyanis egy olyan gitárt mondhat a magáénak, amelyet egy héttel ezelőtt még a legendás Omega együttes egyik tagja, a 72 esztendős Molnár György (Elefánt) birtokolt. A Dean Cadillac Select gitár nagyon sok Omega-koncerten megszólalt a zenész kezében, ám most úgy döntött, megválik tőle, eladja. Lajos pedig élt ezzel a ritka lehetőséggel, és azonnal lecsapott rá. A hangszert április 22-én dedikálta a részére az együttes gitárosa, átvétele azonban még nem történhetett meg a járványhelyzet miatt, de hamarosan sort kerítenek rá. Lajos már felvette az első védőoltást, és amint a második adagot is megkapja, azonnal utazik is Magyarországra.   

Farkas Lajos 

– Te herdelendyfalvi születésű vagy. Amíg Jugoszláviában éltél, mivel foglalkoztál?

– Pancsován jártam középiskolába, utána pedig a Petrohemija nevű vállalatban dolgoztam vegyésztechnikusként. Tizenkét bejegyzett munkaévem van otthon.

– Mikor vetted a nyakadba a nagyvilágot?

 – 1992-ben, a balkáni háborúk idején jöttem ki látogatóba az öcsémhez, majd miután a fiam útközben beteg lett és Magyarországon, a dunaújvárosi kórházban kötöttünk ki vele, a feleségem úgy döntött, hogy Svédországban kezdünk új életet. Tulajdonképpen két nap alatt el is dőlt, hogy miért éppen ebben országban lesz az új otthonunk.

– Hogy kezdődött az életetek Skandináviában?

 – Két évig menekülttáborban éltünk. Közös lakásban, összezárva először egy macedón, majd pedig egy albán családdal. Amíg meg nem kaptuk a tartózkodási engedélyt. Nem sikerült azonnal munkát szereznem, emiatt sokat idegeskedtem, de utána már nem bánkódtam, mert így teljes három éven át tanulhattam, és később éppen ennek köszönhetően tudtam elhelyezkedni. A norvég Hydro nevű vállalatban dolgoztam, a szakmámban, egészen 2005-ig. Majd alapítottam egy sportegyesületet, amely többnyire a cselgánccsal foglalkozik, de a városnak (Västerås) is végez különböző feladatokat abban a sportarénában, ahol edzünk. Együttműködünk nagyon sok iskolával, eljárunk testnevelésórákra judo edzést tartani.

– Tudom, hogy nagy magyar vagy. Megszállottan követed az anyaországi és a vajdasági eseményeket.

– Érdekel, hogy mi történik otthon. Én soha nem szakadtam el sem a nemzetemtől, sem a szülőföldemtől. Elégedettséggel tölt el, hogy magyarként élhetem a mindennapjaimat. Mindig az volt a vágyam, s ma is az, hogy egyszer hazaköltözhessek. Szeretem Hertelendyfalvát és szeretem Budapestet is.

– A koronavírus-járvány kapcsán talán száz alkalommal is elmondtad, hogy Svédországban az eltelt egy év alatt nem volt szinte semmilyen korlátozás. Mindvégig folyt a tanítás az iskolákban, nem rendeltek el kijárási tilalmat, a maszk viselését nem tették kötelezővé – egyedül csak a távolságtartás fontosságát emelték ki.

– Svédországot eleinte eléggé felkészületlenül érte ez a járvány és kezdetben nagyon sok volt az áldozat. De az én tapasztalatom az, hogy az első hullámból sokat tanultak és a következő hullámokat nagyon jól kezelték. Itt a lakosság is komolyabban vette a járványt, mint más részein a világnak, és az ellenzék sem akadályozta a kormány munkáját. Ennek köszönhetően szabadabban éltünk/élünk, mint Európa más országaiban. Az emberek itt kiskoruktól fogva szinte a halálukig napi szinten edzenek, ezért erősebb az immunrendszerük. Az első hullám idején legtöbb külföldi halt meg, leginkább olyanok, akik még nem is beszélték a svéd nyelvet.  A svédek között kevesebb volt az áldozat. 

Molnár György a legendás gitárral 

– A svéd gyakorlattal azonban sem Magyarországon, sem Szerbiában nem szoktak példálózni. De most nem is ez a témánk. Velem ellentétben, te hiszel a védőoltás fontosságában…

– Igen, az első vakcinát már fel is vettem, épp a napokban.

– Kanyarodjunk vissza a zenéhez! Az én falumban a 80-as évek elején különféle bandákba csoportosultak a fiatalok. Az Omegások-at kopott farmernadrágot és farmerdzsekit viselő, többnyire hosszú hajú fiúk alkották, akik éjjel-nappal Omega-számokat hallgattak, és szinte minden dalszöveget fejből tudtak. Te hogy lettél omegás?

– Úgy lettem omegás, hogy egy alkalommal, amikor Szegeden jártunk, apám bevitt egy lemezboltba. Ő választott magának népdalokat, engem bent hagyott, és azt mondta, keressek én is valamit magamnak. Ezzel nyilván az volt a célja, hogy magyar zenét hallgassak. Így került haza egynéhány Omega-lemez is. A házibulikon mindig ezek a lemezek forogtak, ezek a dalok szóltak. És utána mindig megvettük az új, a soron következő Omega-albumot. De ugyanígy az LGT meg az Edda lemezeit is. Nekem mégis valahogy az Omega vált a kedvencemmé. Már akkor dübörgött az udvarra kirakott hangszórómból a Gyöngyhajú lány, a Léna, a Nem tudom a neved, a Csillagok útján, a Gammapolis vagy a Napot hoztam, csillagot – az egész utca hallotta/hallgatta ezeket a dalokat. Sőt én még a szerb diszkókba, kávézókba is bevittem az Omega lemezeit, kazettáit, CD-it. A diszkókban a Gyöngyhajú lányra táncoló szerbek is meg a szerb és a szlovák haverjaim is tudták, hogy mi fán terem az Omega. És tudják a mai napig is.

– Ez a szenvedélyes rajongás azt feltételezi, hogy minden Omega-album a birtokodban van, minden dalukat ismered és sok koncertjükön voltál.

 – 1982-ben voltam az első Omega-koncerten Balatonföldváron. Bevésődött az emlékezetembe, mert zuhogott az eső. Ciki, ahogy dobolt, csak úgy repült ki a dobból a víz. Azt hittük, hogy abbahagyják, hogy félbeszakítják a fellépést, de nem így történt. Mi ott ugráltunk az első sorokban. Ez a koncert volt talán a legjobb. A második legemlékezetesebb a Hősök terén megtartott koncert volt, ahol 300 000 ember előtt zenélt az Omega. Ez fantasztikus élménynek számított. De jó volt az Oratórium meg a Symphonia nevű turné is – és persze minden, ami még utána következett. Több világhírű együttes koncertjén jártam, de nálam az Omega viszi az aranypálmát. A zenéjük a világ élvonalába tartozik.

Lajosnak dedikálja a gitárt

– Melyek a legkedvesebb Omega-dalaid?

 – Nincs igazi kedvenc, mindegyik szép a maga módján. Ezerszer meghallgattam a Gyöngyhajú lány-t vagy az Emlék című dalt.

– Ez a Csenddé vált szerelem?

– Igen. Angolul Remembering. Egészen más, mint a magyar nyelvű változat. Gyuri le is játszotta nekem: 3,6 perces gitárszólóval. Fantasztikus.

Ha innen autóval utazunk Magyarországra, útközben az összes Omega-CD-t végighallgatjuk, és amikor jövünk vissza, ugyanígy. Néha egy kis Edda, LGT meg Bikini is szól közben.

– Honnan jött az ötlet, hogy megszerezz magadnak egy Omega-ereklyét?

 – A 60-as évek végén kiadott és aranylemezzé vált 10000 lépés című album megjelenése után az együttes tagjai kaptak egy-egy aranylemezt. Az első ilyen ereklyémet az Omega Fan Club alapítójától vettem meg. A pénzt ő jótékony célra, egy műtét költségeire szánta. Akkoriban még egy közös hajóutat is szerveztek az Omega együttes tagjaival, és annak a bevételét is a lány gyógyítására fordították.

– Hogy sikerült megszerezned két Omega-gitárt is? Kit kellett „lekenyerezni, megvesztegetni”?

 –  Az Omega Facebook-oldalán olvastam, hogy Molnár György egyik limitált Les Paul sorozatgitárja eladó. Gyorsan rákattintottam az elárusító bolt oldalára, de akkorra már a gitár elkelt. Nagyon fel voltam háborodva amiatt, hogy nem lehetett licitálni. Szóvá is tettem az Omega-oldalon, hogy a rajongók megérdemlik, hogy lehetőséget kapjanak egy-egy ilyen ereklye megvételére.

Nem sokkal később érkezett egy e-mail, hogy van egy félakusztikus gitár, ami Molnár György tulajdona, és amit a Kisstadionban megtartott koncert előtt vett, s azon gyakorolt a fellépésre. Ez egy nagyon régi hangszer, és most eladóvá vált. Az ügyintéző korrekt módon megírta, hogy több személynek is lehetőséget ad a gitár megvásárlására, én pedig annyit adjak érte, amennyit nekem megér. Aki a legmagasabb összeget kínálja, azé lesz. Ezek szerint az én számomra többet ért ez az ereklye, mint másoknak, mert én kaptam meg. Ezzel kezdődött, és utána már nem volt kérdés, hogy a következő Omega-ereklye is – egy elektromos gitár – az enyém lesz. Nem sokat alkudoztam. Az eladó számára nyilvánvaló volt, hogy mély tiszteletet érzek az Omega iránt és megbecsülöm azt, ami hozzám kerül. Nem rejtettem véka alá, hogy az együttes elkötelezett rajongója vagyok. Így jutottam hozzá ahhoz a legendás Dean Cadillac Select gitárhoz, amellyel Molnár Györgyöt lehet látni a Wikipédián megjelentetett fotón, és amely nagyon sok koncerten ott volt, Magyarországon is, külföldön is. Rengeteget játszott rajta. Ez a gitár ugyanolyan legendás, mint a másik kettő. Akkor is, ha a magyar sajtó nem írt róla. Csendben, nagyobb porkavarás nélkül hozzám került, úgy, mint a Lexicon gitárhang-mixelő, ami valójában egy gitáreffekt-gép, a pedállal együtt. Ez is egy ereklye s gondolom, ebből sincs sok, csak ez az egy.

 

Dedikált fénykép - pengetővel

– A pénzről nem kérdezlek, nem érdekes. Mikor veheted át végre a gitár(oda)t Molnár Györgytől?

– Úgy beszéltük meg, hogy júniusban megyek Magyarországra, és akkor találkozunk. 

– Addig meg számolod a napokat… Hol lesz a helye a legújabb kincsednek?

 – A szobám falát fogja díszíteni.

– Te magad is tudod pengetni?

– Van már két gitárom, azokon tanultam meg játszani a Gyöngyhajú lány-t. Majd kézbe veszem néha, és Omega-dalokat pengetek raja.

Köszönetet mondok Istennek meg Molnár Györgynek is. Jó egészséget és még nagyon sok koncertet kívánok az Omega összes tagjának!

Köszönöm, Omega, hogy a zenéteken nőhettem fel! Omega volt, Omega van, Omega lesz! Ez egy életre szól.

Ott leszek a keszthelyi koncerten szeptember 11- én, a Festetics-kastélyban.

Szabó Angéla

Hága követeli, Vučić nem adja a radikálisokat

–       a nemzetközi kötelezettségek és a szerb alkotmány ellenére 

Danas, 2021. április 19. 11.

 

– Szerbia nem szolgáltatja ki a hágai bíróságnak Vjerica Radetát és Petar Jojićot. A Szerb Radikális Párt két politikusát – jelentette ki április 18-án Aleksandar Vučić szerb államfő a B92.net portálnak.

„Szerbiának kiadatási megállapodása van a hágai bírósággal, hogy kiszolgáltatja azon állampolgárait, akiket háborús bűnök elkövetésével vádolnak, de a két említett radikális politikus kiadatását nem emiatt, hanem a bíróság iránti tiszteletlen magatartás miatt kérik. Ez az ügy nem a bíróság iránti tiszteletlenség kérdése, hanem a szerb hatóságok hatásköre” –mondta az államfő, akinek a véleménye szerint a két említett politikust Szerbiában kellene bíróság elé állítani.

A hágai bíróság felszólította a szerb hatóságokat, hogy haladéktalanul tartóztassák Vjerica Radetát és Petar Jojićot, akik ellen a hágai bíróság iránti tiszteletlen magatartás miatt indítanának eljárást. A bíróság emlékeztetett, hogy az ügy koronatanúi nem lennének hajlandóak tanúskodni, ha az eljárást a szerb hatóságok folytatnák le.

A két radikálist a Hágai Nemzetközi Törvényszék még 2012 októberében vádolta meg azzal, hogy nyomást gyakoroltak a tanúkra abban az eljárásban, amelyet a bíróság Vojislav Šešelj, a Szerb Radikális Párt (SRS) elnöke ellen folytatott: a két politikus fenyegetéssel, zsarolással és lefizetéssel igyekezett rávenni a tanúkat, hogy változtassák meg vallomásukat, vagy álljanak el a tanúskodástól – írja a Szabad Magyar Szó.[1]

A Törvényszék 2015 januárjában elfogatóparancsot is küldött a belgrádi hatóságoknak (akkor még) három radikális, Petar Jojić, Jovo Ostojić és Vjerica Radeta elleni, de az ügyben semmilyen előrelépés nem történt.[2] Jovo Ostojić, akit Vojislav Šešelj 1993 májusában, a „rendkívüli szolgálataiért” csetnik vajdának nevezett ki, 2017. június 29-én elhalálozott.[3]

A Nők Feketében (Žene u crnom)[4] mozgalom április 20-án „a legélesebben elítélte a szerbiai rezsim elutasítást, hogy a hágai Nemzetközi Büntető Ügyek Mechanizmusának (Mechanism for International Criminal Tribunals[5] – MICT) – amely bíróival az ICTY/ICTR funkcióit gyakorolja a függő ügyek lezártáig – kiadja Vjerica Radetát és Petar Jojićot,[6] a SRS két köztársasági képviselőjét.
A mozgalom úgy véli, hogy Vučić, a SRS egykori magas rangú tisztségviselője, amelyből a Szerb Haladó Párt kialakult, „ezzel a képmutató eljárással, amellyel el akarja rejteni a saját bűnpártoló szerepét, mivel ellenezte a háborús bűnökkel vádolt személyek kiadását Hágának, le akarja mosni a saját felelősségét, amelyekben nem csak egyszerű szemlélő, hanem tevékeny részvevő volt”.[7]
A Nők Feketében követelik Szerbia illetékes intézményeitől, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi kötelezettségeiket, mivel a nemzetközi jog elsőbbséget évez a belső törvényhozással szemben, és hogy a két radikális képviselőt minél rövidebb időn belül szolgáltassák ki Hágának.[8]
A szervezetnek ezt az állítását szerb alkotmány 16. szakaszának 2. bekezdése is kifejezi: „A nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályai és a megerősített nemzetközi szerződések a Szerb Köztársaság jogrendszerének szerves részei, és közvetlenül alkalmazzák őket. A megerősített nemzetközi szerződéseknek összhangban kell lenni az Alkotmánnyal.”[9]

A Mechanizmus fellebbezési tanácsa 2020. február 24.én megerősítette a testület bíróinak döntését, miszerint Vjerica Radeta (Livno, 1955) és Petar Jojić (?/Pancsova, 1938) tárgyában „Hágában kell ítélkezni és nem Szerbiában”.[10]  Szerbia fellebbezését elutasították, Radetát és Jojićot le kell tartóztatni és kiszolgáltatni – írta akkor a Kurir.[11]

Liu Daqun kínai bíró hangoztatta, hogy a hivatalos Belgrádnak, a Mechanizmus Statútuma szerint, kötelessége együttműködni a testülettel az olyan ügyekben is, amikor a gyanúsítottakat a bíróság iránti tiszteletlenség miatt állítják a vádlottak padjára.  

Daqun felkérte Carmel Agiust, a testület elnökét, értesítse az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsát, hogy Szerbia nem teljesítette kötelezettségét a bíróság iránt, mivel nem tartóztatta le és szolgáltatta ki Radetát és Jojićot. Másrészt, Radeta kijelentette, hogy „nem fog Hágába menni, és hogy senki sem fogja kiszolgáltatni”.[12]  

 

Az Európai Parlament, a március 25-én elfogadott állásfoglalásának 72. pontja a Bizottság Szerbiáról szóló, 2019. és 2020. évi jelentéseiről (2019/2175(INI)) – a stabilizációs és társulási megállapodás alapján – emlékezteti Szerbiát „az ENSZ büntetőtörvényszékekre vonatkozó nemzetközi fennmaradó mechanizmusával való teljes körű együttműködésre vonatkozó kötelezettségre, és sürgeti Szerbiát, hogy hagyjon fel minden olyan erőfeszítéssel, amely az eddig elért eredmények aláásására és az ICTY által megállapított tények meghamisítására irányul”.[13]

Egyértelmű üzenet ez Vučićnak, aki nem csak, hogy Szerbia nemzetközi kötelezettségeit nem teljesíti, de még a szerb alkotmány rendelkezéseit sem tartja tiszteletben. Csupán az a kérdés, hogy a nemzetközi közösség meddig tűri ezt?

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2021. április 29.

__________
[1] Vučić: Nem szolgáltatjuk ki Radetát és Jojićot a hágai bíróságnak https://szabadmagyarszo.com/2021/04/18/vucic-nem-szolgaltatjuk-ki-radetat-es-jojicot-a-hagai-birosagnak/
[2] A hágai törvényszék megerősítette: Ítélkezni fog Jojić és Radeta ügyében, elvetették Szerbia fellebbezését
https://www.vajma.info/cikk/szerbia/27932/A-hagai-torvenyszek-megerositette-Itelkezni-fog-Jojic-es-Radeta-ugyeben-elvetettek-Szerbia-fellebbezeset.html
[3] (N1) Preminuo poslanik radikala Jovo Ostojić [Elhunyt Jovo Ostojić, a radikálisok képviselője] https://rs.n1info.com/vesti/a279812-preminuo-jovo-ostojic/, 2017. június 3. 12:45 > 12:50
[4] http://zeneucrnom.org/sr/
[5] https://www.icty.org/en/press/mechanism-international-criminal-tribunals-website-now-online
[6] J. D.: Hag ne odustaje od radikala, Vučić ih ne da [Hága nem áll el a radikálisoktól, Vučić nem adja őket]. Danas, 2021. április 23. 6.
[7] Uo.
[8] Uo.
[9] A SZERB KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA. Az SZK Hivatalos Közlönye, 98/2006. szám. https://www.mnt.org.rs/dokumentum/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven, a 3-as alatt
[10] RADIKALIMA ĆE SE SUDITI U HAGU: Odbijena žalba Srbije, Radeta i Jojić da se uhapse i izruče [A radikálisok felett Hágában ítélkeznek: Elutasították Szerbia fellebbezését, Radetát és Jojićot le kell tartóztatni és kiszolgáltatni] https://www.kurir.rs/vesti/politika/3417277/radikalima-ce-se-suditi-u-hagu-odbijena-zalba-srbije-radeta-i-jojic-da-se-uhapse-i-izruce, 2020. február 24. 19:43
[11] Uo.
[12] Lásd a 6-os alatti írást.
[13] https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-9-2021-0115_HU.html

Kamatostul fogjuk visszafizetni a 60 eurót

 

Kamatostul kell majd visszafizetni a 60 eurót (Fotó: archív)

 

2021. 04. 28.

Szerdán megkezdődött annak a 60 eurónak az igénylése, amelyhez a szerb kormány gazdasági csomagjának részeként juthatnak hozzá a polgárok. A legtöbb szakember gazdaságilag indokolatlannak látja ezt az intézkedést. Milan Ćulibrk közgazdász, a NIN fő- és felelős szerkesztője szerint téves az a meggyőződés, hogy az állam pénzt ajándékoz az embereknek, hiszen ezt később majd kamatostul fogják visszafizetni.

A Fiskális Tanács szerint a fő probléma az, hogy erre egyszerűen nincs pénz az államkasszában, a kormány pedig kölcsönökből fedezi eme kiadásait, amelyet a későbbiekben kamatostul kell törleszteni.

„Az állam úgy tesz, mintha ezt a pénzt ajándékba adná a polgároknak, pedig ezt még a jövő generációi is fizetni fogják. A gazdaságban nincs „ingyen ebéd”. Az állam hosszú lejáratú kölcsönt vesz fel három százalékos kamattal, ami azt jelenti, hogy a 60 euróból a polgároknak 62-őt kell visszafizetniük, az állam pedig ezt a pénzt különböző módokon szedi be, adó fejében, vagy a meglehetősen magas forgalmi adó formájában. A kormányt kizárólag populista célok vezérlik, mert jövőre választások lesznek, és meg kell kenni kissé a szavazógépezetet. Erre az intézkedésre nincs más magyarázat. Az is kap 60 eurót, akinek kenyérre sem futja, meg az is, aki évi 25.000 euró adót fizet. Ennek nincs köze semmiféle gazdasági, vagy szociális politikához” – mondta Ćulibrk a Nova S portálnak, mégis azt tanácsolja a polgároknak, hogy igényeljék a 60 eurót.

„Ha már az állam mindenkinek ad, és úgyis nekünk kell visszafizetni, akkor vegyük fel, majd akinek nincs szüksége rá az fizesse be valamilyen humatitárius munkával foglalkozó szervezetnek, hogy azokon segítsünk, akikkel az állam nem törődik, és ahová ezt a pénzt nem a polgároknak, hanem az államnak kellene eljuttatnia” – zárta mondandóját a közgazdász.

https://szabadmagyarszo.com/2021/04/28/kamatostul-fogjuk-visszafizetni-a-60-eurot/

A háború egyesek számára szörnyen egyszerű, másoknak – egyszerűen szörnyű.
Fischer, Bobby  (teljes, eredeti neve: Robert James Fischer, Chicago, 1943. március 9. – Reykjavík, 2008. január 17.) amerikai sakknagymester, sakkvilágbajnok

Csak akkor létezek, ha másokkal vagyok, egyedül nem vagyok semmi.
Jung, Carl Gustav (Kesswil, Svájc, 1875. július 26. – Küsnacht, Svájc, 1961. június 6.), svájci pszichiáter, pszichológus, analitikus

Akik a békés forradalmat lehetetlenné teszik, azok miatt válik a véres forradalom elkerülhetetlenné.
Kennedy, John Fitzgerald (1917. május 29., Brookline, Massachusetts , 1963. november 22., Dallas, Texas), az Amerikai Egyesült Államok 35. elnöke 1961 és 1963 között

Egy embernek csak akkor van joga lenézni egy másikra, amikor segítenie kell neki felállni.
Márquez, Gabriel García (Aracataca, 1927. március 6. – Mexikóváros, 2014. április 17.), teljes nevén Gabriel José de la Concordia García Márquez Nobel-díjas kolumbiai író, újságíró, kiadó és politikai aktivista

Az értelem helyettesítheti a képzettség hiányosságát, de a képzettség nem helyettesítheti az értelem hiányosságát.
Schopenhauer, Arthur (Danzig, 1788. február 22. – Frankfurt am Main, 1860. szeptember 21.) német metafizikus)

Csekély azoknak a száma, akik a saját hibájukat másoknál el tudják viselni.
Spinoza, Benedictus (Baruch) (Amszterdam, 1632. november 24. – Hága, 1677. február 21.) a felvilágosodás korának racionalista filozófusa, a panteizmus képviselője.

Fordította:
BOZÓKI Antal

 

PÁSZTOR – VUČIĆ MAGYAR HANGJA

„A régi bűnöknek hosszú az árnyéka”, avagy

hangulatkeltés az Európai Parlament ellen

 

A szerbiai vezető politikusokat érzékenyen érint(h)ette az Európai Parlamentnek (EP) az Európai Bizottság (EB) Szerbiáról szóló, 2019. és 2020. évi jelentései (2019/2175(INI)) alapján 2021. március 25-én elfogadott állásfoglalása/határozata,[1] mivel össztüzet zúdítottak a testületre. A határozat ugyanis Szerbia megítélése szempontjából eléggé kedvezőtlen.
A Szerbiáról szóló (Vladmir Bilčik) jelentést az EP képviselők hatalmas támogatással, „538 szavazattal, 69 ellenszavazattal és 79 tartózkodás mellett fogadták el”.[2]

Aleksandar Vučić szerb elnök március 26-án azt mondta, hogy „a Szerbiáról szóló, az Európai Parlament plenáris ülésén csütörtökön (március 25-én – B.A.) elfogadott országjelentés tele van szemenszedett hazugságokkal”.[3]
A jelentés bizonyos részeit idézve Vučić úgy fogalmazott, hogy „az EP képviselők időben és térben is elvesztek”.[4]
– Úgy tűnik, hogy ők valami 2011-es jelentést olvastak, nem pedig a 2021-est – mondta az államfő.[5]

Ana Brnabić kormányfő március 29-én a Happy televíziónak azt nyilatkozta, hogy az az EP határozata „túl van minden igazságon”, vagyis nem felel meg az igazságnak, és, hogy „a képviselőkről szól, akik megszavazták”.[6]
Békülékenyebb hangnemben azonban hozzátette: „A mi dolgunk, hogy elolvassuk, hogy amennyire csak lehet, önkritikát gyakoroljuk és megváltoztassunk néhány dolgot, ha annak van alapja, hogy Szerbia erősebb legyen és a polgároknak jobb életfeltételei legyenek. De ismét mondom, ha annak van alapja”.[7]

Kovács Elvira, a szerb parlament (egyik) alelnöke, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ (egyik) alelnöke, a „legdrágább” parlamenti képviselő Szerbiában, az eurointegrációs bizottság elnöke, stb., (aki „valamiért” nem vette még fel a férje, Voislav Milosavljević nevét),[8] a párt szócsövének is nevezett Magyar Szó napilapnak március 25-én nyilatkozva elmondta: „a módosító indítványok folytán a jelentésnek számos olyan pontja is van, amely éles kritikát fogalmaz meg az ország belpolitikája kapcsán”.[9]
– Eddig az éves jelentés azzal foglalkozott, hogy Szerbia hogyan teljesít, most azonban először találunk benne olyan elemeket, amelyek belpolitikai kritikát fogalmaznak meg, illetve nyomást gyakorol a jelenlegi kormányra – mondta Kovács.[10]
Április 6-án az European Western Balkans (EWB) regionális internetes portálnak az EP határozatáról nyilatkozva, Kovács egyebek mellett, kiemelte: „Most fokuszálásra van szükség a reformokra, különösen a joguralomra és a demokratikus intézmények működésére, amelyek kulcsfontosságúak az európai távlatok és a régió fejlődése szempontjából, valamint a parlament és a parlamentáris demokrácia erősítésére. Azután, itt van a gazdasági megújulás, a regionális együttműködés és a megbékélés. A problémát nem a nemzeti törvényhozás összehangolása képezi az európaival, hanem az adott területekre vonatkozó törvények alkalmazása.”[11]
Kovács ezzel a nyilatkozatával – ha közvetve is – valójában elismerte az EP határozatának a megalapozottságát.

Pásztor István, a Tartományi Képviselőház és Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, stb., az Újvidéki Rádiónak adott április 21-ei interjújában úgy értékelte, hogy „a Szerbiáról szóló uniós éves jelentés azért problematikus, mert nem igazolja vissza és elhallgatja azt az erőfeszítést, amit Belgrád megtett annak érdekében, hogy vállalását teljesítse”.[12]
– A jelentés nem tud kilépni azokból a klisékből, amelyek politikailag kerültek meghatározásra. A járványhelyzettel kapcsolatban például Szerbia jobban teljesített számos területen, mint az uniós átlag – tette hozzá Pásztor, bizonyára nem értesülve a Kovács által elmondottakról.[13]

Az uniós jelentést a VMSZ indítványozására a Fidesz európai parlamenti képviselői nem támogatták. Problémás továbbá, hogy a nyugat-balkáni térségben az uniós csatlakozás 20 éve nem halad előre – vélekedett a lovas Pásztor.[14]

Pásztor István (Fotó: RAS Srbija)

A tartományi házelnök EU-ellenes nyilatkozata egybevág Vučić szerb elnöknek az EP határozathoz való viszonyulásával. Mindkettőjük szavaiból arra következtetésre lehet jutni, hogy az Európai Parlament a hibás az miatt, hogy Szerbia még nem tagja az Európai Uniónak. Mintha az EU-t lehetne okolni azért, hogy „a nyugat-balkáni térségben az uniós csatlakozás 20 éve nem halad előre”.[15] Szerbia ugyanis – szerintük – mindent megtett a csatlakozás érdekében, csak éppen az a fránya EU azt nem tudja/akarja értékelni. Ugyancsak mindketten elfelejtik, hogy az utóbbi húsz évben – amelyből a Szerb Haladó Párt (SNS) az utóbbi nyolc évben hatalmon van – nem tett eleget a tagfelvételi kritériumoknak, amire az EP folyamatosan figyelmeztetett.
Pásztor azt sem magyarázta meg, hogy ugyan milyen „erőfeszítést” tett Szerbia, amit az országjelentések „elhallgatnak”? Mennyivel jobbak a lakosság életkörülményei amióta a hatalmat gyakorolják? Hol vannak  a hatalomnak az eredményei, amelyiknek ő is részese?

Vučić és Pásztor elfeledkeznek arról is, hogy az EU segítsége/támogatásai nélkül hol tartana most Szerbia?
Március végén, például, „az Európai Unió támogatási programjának és az Egyesült Nemzetek Projekt Szolgáltatási Irodája (UNOPS) hozzájárulásának köszönhetően mintegy húsz szerbiai egészségügyi intézmény vehetett át összesen 20 mentőautót”.[16]
A támogatásért, amelyek összértéke 800 ezer euró, éppen Aleksandar Vučić szerb államfő mondott köszönetet az EU-nak. Kiemelte, hogy a legkorszerűbben felszerelt mentőautók mellett, „Szerbia az EU-nak köszönhetően számos olyan berendezést és eszközt kapott, melyet a járvány idején a mindennapi gyógykezelésben használnak”.[17] 

– Az EU és az UNOPS a járvány kezdete óta eddig 8,2 millió eurós támogatást nyújtott az országnak és további 900 ezer eurós támogatásra van kilátás – mondta Vučić.[18] 

Az EU csak akkor jó, ha támogatást ad? Bíráljuk az európai intézményeket, de tarjuk a markunkat?

Pásztor nyilatkozatát az Újvidéki Rádió Hangadó Szerda c. műsorában nemcsak a rádió közvetítette, de – a VRTV esti Híradója[19] alapján ítélve – arról felvétel is készült. A Magyar Szó, a VMSZ pártlapjának nevezet napilap az április 22-ei szám címoldalán hívja fel a figyelmet az interjúra – A régi bűnöknek hosszú az árnyéka címmel.[20] (Talán csak nem a halálos kimenetelű közlekedési szerencsétlenségre akart emlékeztetni, aminek Pásztor is részese volt?)

Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) egykori elnöke, Pásztor valamikori heves politikai ellenfele is, még az nap, közölte a Magyar Szó írását – az általa szerkesztett és terjesztett KIFO nevű Fideszes Hírlevélben.[21] Hol van már az egykori kiállás?
Nem láttam viszont, hogy Pásztor nyilatkozatát bárki is kommentálta volna. Nem kell ezen csodálkozni – ismerve a délvidéki/vajdasági magyar média állapotát.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK), a március 31-ei közleménye szerint „beigazolódott mindaz, amit a kezdetektől mond: a jelenlegi hatalmi koalíciónak (SNS, SPS, VMSZ) se tudása, se akarata a szükséges reformok végrehajtásához. Csak az EU pénzek érdeklik őket, az európai értékek már nem számítanak!”[22]
A VMDK az Európai Parlament jelentésével kapcsolatosan „visszataszítónak és elfogadhatatlannak tartja a kisebbségi kormánypárt (értsd: Vajdasági Magyar Szövetség/VMSZ – B. A.) hozzáállását és ténykedését”.[23]
A közlemény szerint, a VMSZ „nem azt az utat választotta, hogy a tisztségviselőin keresztül olyan módosító indítványokat kezdeményezzenek (bizonyára a jelentés készítése folyamán – B. A.), amivel javítanának a délvidéki magyarság helyzetén, hanem inkább azon ügyeskedtek hogyan lehetne kitörölni a jelentésből azokat a részeket, amelyek rámutatnak a hatalmi koalíció kétes, maffia közeli és magas korrupcióhoz köthető ügyeket mint a Jovanjica, Krušik, Telekom, Savamala, stb.”[24]

Saša Janković volt polgári jogvédő, a Danas belgrádi napilapban (április 20-án közölt nyilatkozatában) feltette a kérdést: „Még nem világos, hogy a hatalom egyáltalán nem akar az EU tagja lenni?” Amennyiben érvényben volnának az európai mércék, ezek egyáltalán nem lennének hatalmon. És nem csak a SNS. 2000-től idáig minden szerbiai kormánynak prioritás volt Szerbia csatlakozása az EU-hoz. Az olyan államok, mint Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Észtország, hogy ne soroljam tovább, amelyek sokkal távolabb voltak az EU-tól, időközben tagországok lettek. Mi pedig távolabb vagyunk, mint kezdetben. Hogyan vezették akkor a vezetőink az államot az EU felé? Ha azok, akik Đinđić meggyilkolása után leültek a helyére, azon a z állásponton lettek volna, „ha kell mi is meghalunk, de Szerbia modern európai ország lesz”, ma minden másképp lenne. De nem tették. Egyet mondtak, más cselekedtek és ez máig így van. De jobb lesz, biztos vagyok benne – mondta Janković a lapnak.[25]

 

A propagandaszerű, diplomatikusnak sem nevezhető hangvétel egyáltalán nem segíti Szerbia uniós csatlakozását. Legfeljebb éppen ez ellenkező hatást váltja ki az Európai Parlament képviselőinek körében. Ez mellett – a tájékoztatási eszközöket kihasználva – téves, megtévesztő információkat továbbított a magyar közösség és a szélesebb nyilvánosság felé, hangulatot keltve az Európai Parlament ellen is. 

 

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2021. április 23.

---

[1] Az Európai Parlament 2021. március 25-i állásfoglalása a Bizottság Szerbiáról szóló, 2019. és 2020. évi jelentéseiről (2019/2175(INI)) https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-9-2021-0115_HU.html
[2] Bővítés: A képviselők kiállnak a Nyugat-Balkán európai jövője mellett. Sajtóközlemény https://www.europarl.europa.eu/news/hu/press-room/20210322IPR00528/bovites-a-kepviselok-kiallnak-a-nyugat-balkan-europai-jovoje-mellett, 2021. március 25.
[3] Vučić: Az országjelentés szemenszedett hazugság, az EP képviselők pedig elvesztek az időben és a térben https://szabadmagyarszo.com/2021/03/26/vucic-az-orszagjelentes-szemenszedett-hazugsag-az-ep-kepviselok-pedig-elvesztek-az-idoben-es-a-terben/
[4] Uo.
[5] Uo.
[6] Premijerka: Rezolucija Evropskog parlamenta van svake istine [Kormányfő: Az Európai Parlament határozata túl van minden igazságon] https://insajder.net/sr/sajt/vazno/23376/, 2021. március 29.
Lásd még Brnabić: A határozat az Európai Parlamentről szól https://www.vajma.info/cikk/szerbia/29736/Brnabic-A-hatarozat-az-Europai-Parlamentrol-szol.html, 2021. március 29. 11:33 ]
[7] Uo.
[8] Kovács Elvira nem szereti az UÇK-t, de a szerb csetnikekkel nincs gondja?
https://delhir.info/2017/04/29/kovacs-elvira-nem-szereti-az-uck-t-de-a-szerb-csetnikekkel-nincs-gondja/, és Šešelj fia is like-olgatja Kovács Elvira csetnikimádó férje családi képeit https://delhir.info/2020/06/18/seselj-fia-is-like-olgatja-kovacs-elvira-csetnikimado-ferje-csaladi-kepeit/
[9] mh: Az EP ma szavaz az országjelentésről. Magyar Szó, 2021. március 25. 4.
[10] Uo.
[11] Sofija Popović: [EWB Intervju] Kovač: Potreban fokus na vladavinu prava i funkcionisanje demokratskih institucija [Sofija Popović: [EWB Interjú] Kovács: a joguralomra és a demokratikus intézményekre való fókuszálásra van szükség] https://europeanwesternbalkans.rs/ewb-intervju-kovac-potreban-fokus-na-vladavinu-prava-i-funkcionisanje-demokratskih-institucija/, 2021. április 6.
[12] Pásztor: A nyugat-balkáni térségben az uniós csatlakozás 20 éve nem halad előre
https://www.rtv.rs/hu/politika/p%C3%A1sztor-a-nyugat-balk%C3%A1ni-t%C3%A9rs%C3%A9gben-az-uni%C3%B3s-csatlakoz%C3%A1s-20-%C3%A9ve-nem-halad-el%C5%91re_1231591.html
[13] Uo.
[14] Uo.
[15] Uo.
[16] mh: Húsz mentőautó az intézmények. Magyar Szó, 2021. március 20. 5., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/4567/vajdasag_szabadka/238558/H%C3%BAsz-ment%C5%91aut%C3%B3-h%C3%BAsz-int%C3%A9zm%C3%A9nynek-EU-Eur%C3%B3pai-Uni%C3%B3-ment%C5%91aut%C3%B3.htm, 2021. március 19., 21:15 >> 2021. március 19., 22:15
[17] Uo.
[18] Uo.
[19] Híradó, 2021. április 21. 19 óra http://media.rtv.rs/hu/hirado/64542 7:14-
[20] Magyar Szó, 2021. április 22. 1. és 4. és Pásztor: A nyugat-balkáni térségben az uniós csatlakozás 20 éve nem halad előre https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/26423/Pasztor-A-nyugat-balkani-tersegben-az-unios-csatlakozas-20-eve-nem-halad-elore.html, 2021. április 21. 19:4
[21] Pásztor: A régi bűnöknek hosszú az árnyéka. Kisebbségi Fórum – Temerin, KIFO Hírlevél VIII. évf. 96. szám, 2021. április 21.
[22] VMDK: Az Európai Parlament Szerbiáról szóló jelentése komoly csapás Aleksandar Vučić autokrata rendszerére https://bozokiantal.blogspot.com/search/label/VMDK
[23] Uo.
[24] Uo.
[25] Jelena Diković: Vučić štiti svoje saradnike makar bili i „kompletni idioti” [Jelena Diković: Vučić védi a munkatársait, még akkor ha „komplett idióták” lennének]. Jasno je da vlast neće u EU [Világos, hogy a hatalom nem akar az EU-ba]. Danas, 2021. április 20. 7.