Jó napot kívánok!
A legfontosabb híreink az elmúlt 24 órában:
- Harcol a kormány és a Ryanair
- A magyar kormány nemmel szavazott az uniós minmálbérre, de attól az még megvalósul
- Lassan megy az örökbefogadás Magyarországon
3 perc: a magyar kormánynak nem kell az uniós minimálbér, csak a hatósági ár és a különadók
Jó napot kívánok!
Ezek voltak a legfontosabb témáink az elmúlt 24 órában:
Harcol a kormány és a Ryanair
A magyar kormány nemmel szavazott az uniós minmálbérre, de attól az még megvalósul
Lassan megy az örökbefogadás Magyarországon
A légitársaságok áthárítják a különadót az utasokra, a kormány azonban főleg a Ryanairre orrolt meg. A cég ugyanis erről tájékoztatta is a fogyasztóit, máshol a különadót ostobaságnak, Nagy Márton minisztert pedig „komplett idiótának” írták le.
Cikkünkben egy közgazdász, Muraközy Balázs értékeli a fideszes ötleteket, amellyel igyekeznek rávenni a céget a helyesnek vélt repjegyárakra. Repjegyenként 3900 és 9750 forint az új adó a célponttól függően.
Kérdés, hogy a két éve veszteséges légi közlekedési iparágban miféle extraprofitot vél felfedezni a magyar kormány. Nagy Márton miniszter gyorsan fogyasztóvédelmi vizsgálatot kért a Ryanair ellen. „Nem tartozik a fogyasztói jogok közé, hogy a fogyasztók költség alatt vehessenek termékeket” – mondja erre a közgazdász.
A szakértő szerint a legkülönbözőbb adóalapra vetik ki a különféle adókulcsokat a különféle iparágakban. Ezek a technikai részletek persze befolyásolják az áthárítás valószínűségét: a légi közlekedésben minden egyes repülőút után kell fizetni, így a vállalat egységköltsége – pontosabban határköltsége – pont ennyivel fog megnőni, ami más ösztönzéshez vezet, mintha például a profitra vetnek ki adót. Ha egy új adót nagyon egyértelműen az eladott termékek számához kötik, akkor nem meglepő, ha a cégek továbbhárítják, értékelte a különadókat a közgazdász.
Szankciók és hatósági árak
Legalább októberig meghosszabbítja a kormány az üzemanyagok hatósági áras szabályozását, írta meg lapunk is. Emellett a csirke far-hát és a többi hatósági áras élelmiszertermék árán is marad az állami ársapka októberig. Év végéig hosszabbították meg a hitelmoratóriumot és a kamatstopot.
Nagy-Britannia újabb szankciókat jelentett be csütörtökön Oroszország ellen. A célkeresztben az orosz ortodox egyházfő áll, amiért kiemelkedően támogatja az ukrajnai háborút, illetve az orosz gyermekjogi biztos, aki a britek szerint ukrán gyerekek százainak Oroszországba hurcolásáért és örökbe adásáért felelős.
Jórészt szimbolikus látogatásra érkezett Ukrajnába csütörtökön a német kancellár, az olasz kormányfő, illetve a francia és a román elnök, akik élesen elítélték Oroszország brutalitását.
Olaf Scholz német kancellár szerint a szolidaritás kinyilvánításán túl azt is egyértelművé kívánják tenni, hogy minden téren folytatni fogják Ukrajna támogatását, legyen szó a humanitárius, a pénzügyi vagy a fegyverszállítások dimenziójáról.
Pénz sem lesz az egészségügyben, a szülési lehetőségek is csökkennek
Az elmúlt két évben ezer alá csökkent az évente örökbe adott gyerekek száma Magyarországon, miközben az állami gyermekvédelmi rendszerbe bekerülők egyre többen vannak – írjuk összefoglaló cikkünkben. A koronavírus miatti korlátozások sok esetben lassították vagy meg is akadályozták az örökbefogadást. Bár már vége a korlátozásoknak, szakemberek szerint a hivatalok még mindig ugyanabban a tempóban dolgoznak, mintha nem törölték volna el a korlátozásokat. Magyarországon átlagosan – az örökbefogadhatóvá válástól számítva – legalább fél év telik el, mire kiajánlják az első családhoz a gyermeket.
Újraindul Simonka György két éve tartó pere, írtuk meg a Magyar Narancs nyomán. A Fidesz volt országgyűlési képviselőjét különösen nagy értékre, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. Az indoklás szerint azért kell több mint két és fél év után október közepén elölről kezdeni a büntetőpert, mert új tanácsvezető bírót jelöltek ki az ügyhöz.
A vádirat szerint a volt politikus társaival 2009 és 2015 között mintegy 1,4 milliárd forintot csalt el a zöldség-gyümölcs termelői csoportok által igénybe vehető , vissza nem térítendő állami és uniós támogatásokból.
Korábban a Magyar Narancs írta meg azt is, hogy a birtokába került hangfelvétel szerint a volt fideszes képviselő a medgyesbodzási képviselő-testületi ülésen úgy fogalmazott: „a vádirat, az nullás”, és a tárgyaláson majd lesöprik az ügyészség érveit.
Pintér Sándor zártkörű eligazítást tartott, melyen kiderült, hogy béremelés helyett lehet örülni, ha a humánszférában nem lesz elvonás az idén – írta meg a Népszava.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezett miniszteri tájékoztatón csaknem félezren hallgathatták meg az egyes területek államtitkárainak bemutatkozását, valamint Pintér Sándor belügyminisztert. A fórumon részt vett Orbán Viktor miniszterelnök, akit Gulyás Gergely a Miniszterelnökséget vezető miniszter is elkísért.
A csaknem öt órás rendezvény alatt az uniós források esetleges érkezéséről egyetlen szó sem esett. Az viszont elhangzott, hogy az orvosi bérek jövő évben esedékes további 10 százalékos emelését az intézményvezetők fogják szétosztani teljesítményarányosan.
Úgy tudjuk a rendezvény elején külön is figyelmeztették a hallgatóságot, hogy tilos hangfelvételt készíteni és fotózni.
Újabb kórház korlátozta a szülési lehetőségeket. A budapesti Uzsoki Kórház tájékoztatása szerint június 20-án reggel 8 óráig nem lehet az intézményben szülni. Mohácson június elsejétől nem lehet ezt megtenni, a szolnoki Hetényi Géza Kórházban pedig az akut esetek kivételével csak hétfőn és szerdán lehet szülni.
Az uniós tagállamok szociális ügyekkel foglalkozó miniszterei csütörtökön délelőtt támogatásukról biztosították a tisztességes európai minimálbérről szóló jogszabályt. Ezzel egy újabb akadály hárult el, már csak az Európai Parlament formális támogatására van szükség, amely biztosra vehető az Európai Parlament szeptemberi plenáris ülésén.
A javaslat nem arról szól, hogy nominálisan meghatározzák, hogy mekkora összegnek kell lennie a minimálisan kifizetendő jövedelemnek. Különféle számítási módokat javasolnak, például a bruttó átlagbér legalább 50, vagy a bruttó mediánbér legalább 60 százalékának kell lennie ennek az összegnek.
Jelenleg 18 uniós ország nem felel meg ezeknek a kritériumoknak. Ezek között van Magyarország is, ahol bár az elmúlt években sokat emelkedett a minimálbér, de így volt ez más államokban is. Ennek köszönhetően ma Magyarország az uniós listán hátulról a negyedik helyen van, 552 euróval.
Információink szerint a magyar kormány most sem támogatta a javaslatot, de mivel minősített többség elegendő volt a döntéshez, nem lehetett megvétózni.
Kellemes napot kívánok!
Jó napot kívánok!
Ezek voltak a legfontosabb témáink az elmúlt 24 órában:
Harcol a kormány és a Ryanair
A magyar kormány nemmel szavazott az uniós minmálbérre, de attól az még megvalósul
Lassan megy az örökbefogadás Magyarországon
A légitársaságok áthárítják a különadót az utasokra, a kormány azonban főleg a Ryanairre orrolt meg. A cég ugyanis erről tájékoztatta is a fogyasztóit, máshol a különadót ostobaságnak, Nagy Márton minisztert pedig „komplett idiótának” írták le.
Cikkünkben egy közgazdász, Muraközy Balázs értékeli a fideszes ötleteket, amellyel igyekeznek rávenni a céget a helyesnek vélt repjegyárakra. Repjegyenként 3900 és 9750 forint az új adó a célponttól függően.
Kérdés, hogy a két éve veszteséges légi közlekedési iparágban miféle extraprofitot vél felfedezni a magyar kormány. Nagy Márton miniszter gyorsan fogyasztóvédelmi vizsgálatot kért a Ryanair ellen. „Nem tartozik a fogyasztói jogok közé, hogy a fogyasztók költség alatt vehessenek termékeket” – mondja erre a közgazdász.
A szakértő szerint a legkülönbözőbb adóalapra vetik ki a különféle adókulcsokat a különféle iparágakban. Ezek a technikai részletek persze befolyásolják az áthárítás valószínűségét: a légi közlekedésben minden egyes repülőút után kell fizetni, így a vállalat egységköltsége – pontosabban határköltsége – pont ennyivel fog megnőni, ami más ösztönzéshez vezet, mintha például a profitra vetnek ki adót. Ha egy új adót nagyon egyértelműen az eladott termékek számához kötik, akkor nem meglepő, ha a cégek továbbhárítják, értékelte a különadókat a közgazdász.
Szankciók és hatósági árak
Legalább októberig meghosszabbítja a kormány az üzemanyagok hatósági áras szabályozását, írta meg lapunk is. Emellett a csirke far-hát és a többi hatósági áras élelmiszertermék árán is marad az állami ársapka októberig. Év végéig hosszabbították meg a hitelmoratóriumot és a kamatstopot.
Nagy-Britannia újabb szankciókat jelentett be csütörtökön Oroszország ellen. A célkeresztben az orosz ortodox egyházfő áll, amiért kiemelkedően támogatja az ukrajnai háborút, illetve az orosz gyermekjogi biztos, aki a britek szerint ukrán gyerekek százainak Oroszországba hurcolásáért és örökbe adásáért felelős.
Jórészt szimbolikus látogatásra érkezett Ukrajnába csütörtökön a német kancellár, az olasz kormányfő, illetve a francia és a román elnök, akik élesen elítélték Oroszország brutalitását.
Olaf Scholz német kancellár szerint a szolidaritás kinyilvánításán túl azt is egyértelművé kívánják tenni, hogy minden téren folytatni fogják Ukrajna támogatását, legyen szó a humanitárius, a pénzügyi vagy a fegyverszállítások dimenziójáról.
Pénz sem lesz az egészségügyben, a szülési lehetőségek is csökkennek
Az elmúlt két évben ezer alá csökkent az évente örökbe adott gyerekek száma Magyarországon, miközben az állami gyermekvédelmi rendszerbe bekerülők egyre többen vannak – írjuk összefoglaló cikkünkben. A koronavírus miatti korlátozások sok esetben lassították vagy meg is akadályozták az örökbefogadást. Bár már vége a korlátozásoknak, szakemberek szerint a hivatalok még mindig ugyanabban a tempóban dolgoznak, mintha nem törölték volna el a korlátozásokat. Magyarországon átlagosan – az örökbefogadhatóvá válástól számítva – legalább fél év telik el, mire kiajánlják az első családhoz a gyermeket.
Újraindul Simonka György két éve tartó pere, írtuk meg a Magyar Narancs nyomán. A Fidesz volt országgyűlési képviselőjét különösen nagy értékre, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. Az indoklás szerint azért kell több mint két és fél év után október közepén elölről kezdeni a büntetőpert, mert új tanácsvezető bírót jelöltek ki az ügyhöz.
A vádirat szerint a volt politikus társaival 2009 és 2015 között mintegy 1,4 milliárd forintot csalt el a zöldség-gyümölcs termelői csoportok által igénybe vehető , vissza nem térítendő állami és uniós támogatásokból.
Korábban a Magyar Narancs írta meg azt is, hogy a birtokába került hangfelvétel szerint a volt fideszes képviselő a medgyesbodzási képviselő-testületi ülésen úgy fogalmazott: „a vádirat, az nullás”, és a tárgyaláson majd lesöprik az ügyészség érveit.
Pintér Sándor zártkörű eligazítást tartott, melyen kiderült, hogy béremelés helyett lehet örülni, ha a humánszférában nem lesz elvonás az idén – írta meg a Népszava.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezett miniszteri tájékoztatón csaknem félezren hallgathatták meg az egyes területek államtitkárainak bemutatkozását, valamint Pintér Sándor belügyminisztert. A fórumon részt vett Orbán Viktor miniszterelnök, akit Gulyás Gergely a Miniszterelnökséget vezető miniszter is elkísért.
A csaknem öt órás rendezvény alatt az uniós források esetleges érkezéséről egyetlen szó sem esett. Az viszont elhangzott, hogy az orvosi bérek jövő évben esedékes további 10 százalékos emelését az intézményvezetők fogják szétosztani teljesítményarányosan.
Úgy tudjuk a rendezvény elején külön is figyelmeztették a hallgatóságot, hogy tilos hangfelvételt készíteni és fotózni.
Újabb kórház korlátozta a szülési lehetőségeket. A budapesti Uzsoki Kórház tájékoztatása szerint június 20-án reggel 8 óráig nem lehet az intézményben szülni. Mohácson június elsejétől nem lehet ezt megtenni, a szolnoki Hetényi Géza Kórházban pedig az akut esetek kivételével csak hétfőn és szerdán lehet szülni.
Az uniós tagállamok szociális ügyekkel foglalkozó miniszterei csütörtökön délelőtt támogatásukról biztosították a tisztességes európai minimálbérről szóló jogszabályt. Ezzel egy újabb akadály hárult el, már csak az Európai Parlament formális támogatására van szükség, amely biztosra vehető az Európai Parlament szeptemberi plenáris ülésén.
A javaslat nem arról szól, hogy nominálisan meghatározzák, hogy mekkora összegnek kell lennie a minimálisan kifizetendő jövedelemnek. Különféle számítási módokat javasolnak, például a bruttó átlagbér legalább 50, vagy a bruttó mediánbér legalább 60 százalékának kell lennie ennek az összegnek.
Jelenleg 18 uniós ország nem felel meg ezeknek a kritériumoknak. Ezek között van Magyarország is, ahol bár az elmúlt években sokat emelkedett a minimálbér, de így volt ez más államokban is. Ennek köszönhetően ma Magyarország az uniós listán hátulról a negyedik helyen van, 552 euróval.
Információink szerint a magyar kormány most sem támogatta a javaslatot, de mivel minősített többség elegendő volt a döntéshez, nem lehetett megvétózni.
Kellemes napot kívánok!
Kerényi György
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése