Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (266.)
Aki egyet mond, de a szívében más rejtőzik, az megvetést érdemel.
Homérosz
Május 18-június 14.
Reformok papíron, a gyakorlatban jelentősebb javulás nélkül
A Riasztási jelentés bemutatása (Foto: Twitter)
A prEUgovor nevű koalíció[1] Belgrádban bemutatta a joguralomról szóló, 2021. novembertől 2022. áprilisig terjedő időszakra vonatkozó „riasztási jelentését” Szerbia haladásáról az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozási folyamat során[2] [Alarm izveštaj o vladavini prava].[3]
A koalíció a civil társadalom első szervezete, amelyet Szerbiának az Európai Unióhoz való csatlakozási politikák figyelemmel kísérésére hoztak létre, különös tekintettel a 23. és a 24. csatlakozási fejezetre.
A szövetséghez hét civil szervezet tartozik, amelyeknek tapasztalatuk van ennek a két fejezeteknek az egyes területein. A szervezet 2013-ban alakult, azzal a feladattal, hogy javaslatokat tegyen a csatlakozási tárgyalások fontos területein.[4]
– A mód és ahogyan a szerb kormány megvalósítja a 23. és a 24. csatlakozási fejezetre vonatkozó cselekvési tervekkel kapcsolatos tevékenységét, megerősíti, hogy a lényegi reformok megvalósításának akarata helyett csak „kipipázza” az egyes tételeket az EU csatlakozási folyamatban – hangzott el a jelentés bemutatása során.
A vizsgált hat hónapot, a szerzők szavai szerint, az alkotmánymódosítási referendum, az általános választások és az ezekkel kapcsolatos kampány, valamint számos, az utolsó pillanatban módosított törvény jellemezték.
– Szerbia 2021 végén – négyéves fennakadás után – megnyitotta a 4. klasztert (Környezetvédelmi témák és fenntartható kötődés), ami részben a felgyorsított alkotmánymódosítás befejezésének tulajdonítható – áll a jelentésben.
A szövetséghez hét civil szervezet tartozik, amelyeknek tapasztalatuk van ennek a két fejezeteknek az egyes területein. A szervezet 2013-ban alakult, azzal a feladattal, hogy javaslatokat tegyen a csatlakozási tárgyalások fontos területein.[4]
– A mód és ahogyan a szerb kormány megvalósítja a 23. és a 24. csatlakozási fejezetre vonatkozó cselekvési tervekkel kapcsolatos tevékenységét, megerősíti, hogy a lényegi reformok megvalósításának akarata helyett csak „kipipázza” az egyes tételeket az EU csatlakozási folyamatban – hangzott el a jelentés bemutatása során.
A vizsgált hat hónapot, a szerzők szavai szerint, az alkotmánymódosítási referendum, az általános választások és az ezekkel kapcsolatos kampány, valamint számos, az utolsó pillanatban módosított törvény jellemezték.
– Szerbia 2021 végén – négyéves fennakadás után – megnyitotta a 4. klasztert (Környezetvédelmi témák és fenntartható kötődés), ami részben a felgyorsított alkotmánymódosítás befejezésének tulajdonítható – áll a jelentésben.
Jelena Pejić Nikić, a jelentés szerkesztője és a Belgrádi Biztonságpolitikai Központ [Beogradski centar za bezbednosnu politiku – BCB)[5] kutatójának értékelése szerint „történnek bizonyos dolgok a reformok ügyében, de a kulcsfontosságú médiaszabadság, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem kérdéseiben nincsen politikai akarat a helyzet tényleges javítására”.[6]
– A kormány álláspontja, hogy a reformtevékenységet többnyire azért kell megvalósítani mert muszáj, nem pedig ezért hogy Szerbia polgárainak jobb legyen, és hogy elérjük az EU szabványait. Sok dolog el lett elvégezve, de ezek a reformok inkább technikai jelegűek, mivel az általános kép nem változott – mondta Pejić Nikić.[7]
Jasmina Krunić, az ASTRA szervezet képviselője arról számolt be, hogy „a nagybecskereki Linglong gumigyár vietnámi munkásainak az esete a nemzetközi partnerek, az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek intenzív reagálását váltotta ki, de a szerbiai hatalom ignorálja ezt a helyzetet”.[8]
– Linglong esete megmutatta, hogy az emberkereskedelem az állam minden fontos tényezőjét érinti: a rendőrséget, az ügyészséget, az igazságügyet, a szociális-védelmi minisztériumot – mondta Krunić. A munkaerő vándorlása a Közel- és Távol-Keletről folytatódni fog, mivel a szerbiai munkások távozása miatt szükség van a külföldi munkásokra, de az államnak biztosítania kell, hogy azok, akik ide jönnek, ne embertelen viszonyok között találják magukat, ahol a jogaik a mi törvényeinkkel vannak korlátozva – tette hozzá. [9]
– A kormány álláspontja, hogy a reformtevékenységet többnyire azért kell megvalósítani mert muszáj, nem pedig ezért hogy Szerbia polgárainak jobb legyen, és hogy elérjük az EU szabványait. Sok dolog el lett elvégezve, de ezek a reformok inkább technikai jelegűek, mivel az általános kép nem változott – mondta Pejić Nikić.[7]
Jasmina Krunić, az ASTRA szervezet képviselője arról számolt be, hogy „a nagybecskereki Linglong gumigyár vietnámi munkásainak az esete a nemzetközi partnerek, az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek intenzív reagálását váltotta ki, de a szerbiai hatalom ignorálja ezt a helyzetet”.[8]
– Linglong esete megmutatta, hogy az emberkereskedelem az állam minden fontos tényezőjét érinti: a rendőrséget, az ügyészséget, az igazságügyet, a szociális-védelmi minisztériumot – mondta Krunić. A munkaerő vándorlása a Közel- és Távol-Keletről folytatódni fog, mivel a szerbiai munkások távozása miatt szükség van a külföldi munkásokra, de az államnak biztosítania kell, hogy azok, akik ide jönnek, ne embertelen viszonyok között találják magukat, ahol a jogaik a mi törvényeinkkel vannak korlátozva – tette hozzá. [9]
A prEUgovor koalíció jelentése valójában megerősíti Vladimir Bilčik Szerbiáról szóló összehangolt jelentését, amit az Európai Parlament (EP) képviselői a Külpolitikai Bizottságban (AFET) június 14-én fogadtak el: „Szerbiában nem volt előrelépés, sőt, inkább visszalépés történt a csatlakozás szempontjából alapvető fontosságú kérdésekben”.[10]
Június 1.
Egyre távolabb az EU-tagságtól
Kovács Elvira (Fotó: Facebook)
– Minél tovább késlekedik Belgrád az Oroszország elleni nyugati szankciókhoz való csatlakozással, annál távolabb kerül az EU-tagságtól – mondta Kovács Elvira, a szerb parlament eurointegrációs bizottságának elnöke, Szerbia „legdrágább képviselője”, stb. az Újvidéki Rádió Hangadó szerda c. politikai magazinjában.[11]
A nyilatkozat egészen logikus és értelmes lenne, ha nem tudnánk, hogy Kovács a Vajdasági Magyar Szövetség (egyik) alelnöke (is) és nem csak hogy közvetlen részese, de egyik felelőse is az integrációs folyamat leállásának. Annak hogy egyre „távolabb kerülünk” az EU-tól!
Kovács ezt miért nem az illetékes helyen és miért nem szerb nyelven mondta el? Egyet mondunk a magyar szavazóknak és mást a szerb nyilvánosságnak, a partnereknek? Verba volant/a szó elszáll, de a felelősség marad!
A nyilatkozat egészen logikus és értelmes lenne, ha nem tudnánk, hogy Kovács a Vajdasági Magyar Szövetség (egyik) alelnöke (is) és nem csak hogy közvetlen részese, de egyik felelőse is az integrációs folyamat leállásának. Annak hogy egyre „távolabb kerülünk” az EU-tól!
Kovács ezt miért nem az illetékes helyen és miért nem szerb nyelven mondta el? Egyet mondunk a magyar szavazóknak és mást a szerb nyilvánosságnak, a partnereknek? Verba volant/a szó elszáll, de a felelősség marad!
Június 2.
Befolyásvásárlás
A támogatási szerződések aláírása (Fotó: Pannon RTV/Juhász Géza)
– Három pályázaton 70 millió dinárral támogatta a vajdasági médiumokat a Tartományi Tájékoztatási Titkárság. A nyertes pályázók tömegtájékoztatási projektumokra használhatják fel az összeget.
Összesen 193 támogatási szerződést osztott ki az illetékes tartományi titkárság. A pályázatok által a szakmai színvonal fejlesztését, a sérülékeny csoportok tájékoztatását és médiatartalmak gyártását támogatták.
Nemcsak a szerb nyelvű médiumok kaptak támogatást, hanem más kisebbségi tömegtájékoztatási intézmények is. A Pannon RTV 650 ezer dináros támogatásban részesült. – közölte az RTV.[12]
– Az anyanyelvű tájékoztatás megőrzése szempontjából sok médiumnak a tartományi támogatások létfontosságúak – mutatott rá Kudlik Zoltán, a művelődési titkárság kisebbségügyekkel megbízott segédtitkára. Ezek főleg kistelepüléseken működő kisebb újságok, rádiók, akár online hírportálok. Kiemelném itt akár a Tordai Újságot, a Csernyei Újságot, akiknek ez a támogatás, ez a juttatás éves szinten a megmaradást biztosítja, tette hozzá.[13]
Összesen 193 támogatási szerződést osztott ki az illetékes tartományi titkárság. A pályázatok által a szakmai színvonal fejlesztését, a sérülékeny csoportok tájékoztatását és médiatartalmak gyártását támogatták.
Nemcsak a szerb nyelvű médiumok kaptak támogatást, hanem más kisebbségi tömegtájékoztatási intézmények is. A Pannon RTV 650 ezer dináros támogatásban részesült. – közölte az RTV.[12]
– Az anyanyelvű tájékoztatás megőrzése szempontjából sok médiumnak a tartományi támogatások létfontosságúak – mutatott rá Kudlik Zoltán, a művelődési titkárság kisebbségügyekkel megbízott segédtitkára. Ezek főleg kistelepüléseken működő kisebb újságok, rádiók, akár online hírportálok. Kiemelném itt akár a Tordai Újságot, a Csernyei Újságot, akiknek ez a támogatás, ez a juttatás éves szinten a megmaradást biztosítja, tette hozzá.[13]
Zoran Panović, a Danas c. belgrádi napilap neves kommentátora szerint „a sajtó mindenekelőtt a társadalom bíráló lelkiismerete”.
Na, már most, hogyan elvárni a sajtótól, hogy bírálja a hatalmat, amelyik „a megmaradását biztosítja”?
A sajtónak – a nemzeti kisebbséginek is – talán éppen ebben, a hatalomtól függő helyzetében kell keresni a szakmától távol álló, megalkuvó, kritikától mentes viszonyulását a hatalomhoz. Amelyik médium meg szeretne maradni, annak bizony meg kell alázkodnia a hatalom előtt, különben hiába „pályázik”. „Aki nem lép egyszerre nem kap rétest/támogatást estére”!
A sajtó és az újságírók, tehát, Szerbiában egzisztenciális függőségben vannak a hatalomtól. Bizony nagyon kevés, szinte elvétve található szerbiai médium, amelyik nem vállalja ezt a megalázó szerepet.
A nemzeti kisebbségi sajtó esetében ez kétszeresen is érvényes, mivel nem csak a szerb, de a magyar hatalomnál is sorban áll a „támogatásért”. Ezt a demokratikus társadalmakban egyrészt befolyásvásárlásnak, másrészt hatalomfüggőségnek nevezik. Csak a nézőpont kérdése.
Na, már most, hogyan elvárni a sajtótól, hogy bírálja a hatalmat, amelyik „a megmaradását biztosítja”?
A sajtónak – a nemzeti kisebbséginek is – talán éppen ebben, a hatalomtól függő helyzetében kell keresni a szakmától távol álló, megalkuvó, kritikától mentes viszonyulását a hatalomhoz. Amelyik médium meg szeretne maradni, annak bizony meg kell alázkodnia a hatalom előtt, különben hiába „pályázik”. „Aki nem lép egyszerre nem kap rétest/támogatást estére”!
A sajtó és az újságírók, tehát, Szerbiában egzisztenciális függőségben vannak a hatalomtól. Bizony nagyon kevés, szinte elvétve található szerbiai médium, amelyik nem vállalja ezt a megalázó szerepet.
A nemzeti kisebbségi sajtó esetében ez kétszeresen is érvényes, mivel nem csak a szerb, de a magyar hatalomnál is sorban áll a „támogatásért”. Ezt a demokratikus társadalmakban egyrészt befolyásvásárlásnak, másrészt hatalomfüggőségnek nevezik. Csak a nézőpont kérdése.
BOZÓKI Antal
Torda, 2022. június 16.
Torda, 2022. június 16.
__________
[1] Koalicija prEUgovor https://www.preugovor.org/prEUgovor/121/O-nama.shtml
[2] (EWB) Predstavljen Alarm izveštaj o vladavini prava: Reforme na papiru, u praksi bez značajnih poboljšanja [Bemutatták a Riasztó jelentés a joguralomról: Reformok papíron, a gyakorlatban jelentősebb javulás nélkül] https://europeanwesternbalkans.rs/predstavljen-alarm-izvestaj-o-vladavini-prava-reforme-na-papiru-u-praksi-bez-znacajnih-poboljsanja/, 2022. május 18
[3] Izveštaj koalicije prEUgovor o napretku Srbije u klasteru 1 - maj 2022. [A prEUgovor koalíció jelentése Szerbia haladásáról az 1-es klaszterban – 2022. május 1.] https://preugovor.org/Alarm-izvestaji/1746/Izvestaj-koalicije-prEUgovor-o-napretku-Srbije-u.shtml
[4] Uo.
[5] Beogradski centar za bezbednosnu politiku [Belgrádi Biztonságpolitikai Központ] https://bezbednost.org/
[6] Lásd a 3-as alatti írást.
[7] Uo.
[8] Uo.
[9] Uo.
[10] Bővebben lásd az azonos című írásom. http://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Jegyzetek, 2022. június 16. 13:29, és https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=14574, 2022. június 16.[11] Hangadó szerda. Az Újvidéki Rádió politikai magazinja. – 2022.06.01. https://media.rtv.rs/hu/hangado/74801
[12] (RTV) Támogatás a vajdasági médiaházaknak
https://rtv.rs/hu/vajdas%C3%A1g/t%C3%A1mogat%C3%A1s-a-vajdas%C3%A1gi-m%C3%A9diah%C3%A1zaknak_1345805.html, 2022.06. június 15:35 és 17:44
[13] 70 millió dinár a vajdasági médiának https://pannonrtv.com/rovatok/tarsadalom/70-millio-dinar-vajdasagi-medianak, 2022. június 2. 15:35 és 17:44
[1] Koalicija prEUgovor https://www.preugovor.org/prEUgovor/121/O-nama.shtml
[2] (EWB) Predstavljen Alarm izveštaj o vladavini prava: Reforme na papiru, u praksi bez značajnih poboljšanja [Bemutatták a Riasztó jelentés a joguralomról: Reformok papíron, a gyakorlatban jelentősebb javulás nélkül] https://europeanwesternbalkans.rs/predstavljen-alarm-izvestaj-o-vladavini-prava-reforme-na-papiru-u-praksi-bez-znacajnih-poboljsanja/, 2022. május 18
[3] Izveštaj koalicije prEUgovor o napretku Srbije u klasteru 1 - maj 2022. [A prEUgovor koalíció jelentése Szerbia haladásáról az 1-es klaszterban – 2022. május 1.] https://preugovor.org/Alarm-izvestaji/1746/Izvestaj-koalicije-prEUgovor-o-napretku-Srbije-u.shtml
[4] Uo.
[5] Beogradski centar za bezbednosnu politiku [Belgrádi Biztonságpolitikai Központ] https://bezbednost.org/
[6] Lásd a 3-as alatti írást.
[7] Uo.
[8] Uo.
[9] Uo.
[10] Bővebben lásd az azonos című írásom. http://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Jegyzetek, 2022. június 16. 13:29, és https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=14574, 2022. június 16.[11] Hangadó szerda. Az Újvidéki Rádió politikai magazinja. – 2022.06.01. https://media.rtv.rs/hu/hangado/74801
[12] (RTV) Támogatás a vajdasági médiaházaknak
https://rtv.rs/hu/vajdas%C3%A1g/t%C3%A1mogat%C3%A1s-a-vajdas%C3%A1gi-m%C3%A9diah%C3%A1zaknak_1345805.html, 2022.06. június 15:35 és 17:44
[13] 70 millió dinár a vajdasági médiának https://pannonrtv.com/rovatok/tarsadalom/70-millio-dinar-vajdasagi-medianak, 2022. június 2. 15:35 és 17:44
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése