A történelmi bűncselekmények és sérelmek lezárása nélkül a megbékélés aligha lehetséges
A katolikus egyházfő egy indián tollas fejdíszt vett fel (Fotó: MTI/EPA/ANSA/Ciro)
– Szégyellve és egyértelműen kérek bocsánatot a sok keresztény által az őslakosok ellen elkövetett gonoszságért – mondta Ferenc pápa.[1]
Július 25-én „bűnbánati zarándoklásra” érkezett Ferenc pápa Kanadába, ahol kifejtette: szerinte a bennszülött népek kultúráját tönkretette, hogy megpróbálták őket erőszakosan asszimilálni a keresztény társadalomba. Elszakították őket a családjuktól és olyan erővel szorítottak több generációt is a társadalom peremére, hogy az ma is érezhető. Az egyházfő egy Edmondtontól délre található, albertai volt bentlakásos iskolában találkozott az indiánokkal, ahol együttérzését fejezte ki a közösségnek.
A látogatásról hazatérőben, a pápa július 30-án nyilatkozott kanadai útjáról újságíróknak. Elmondta, „egyetért azzal a megállapítással, hogy a kanadai őslakosok ellen kulturális népirtást követtek el”.[2]
Július 25-én „bűnbánati zarándoklásra” érkezett Ferenc pápa Kanadába, ahol kifejtette: szerinte a bennszülött népek kultúráját tönkretette, hogy megpróbálták őket erőszakosan asszimilálni a keresztény társadalomba. Elszakították őket a családjuktól és olyan erővel szorítottak több generációt is a társadalom peremére, hogy az ma is érezhető. Az egyházfő egy Edmondtontól délre található, albertai volt bentlakásos iskolában találkozott az indiánokkal, ahol együttérzését fejezte ki a közösségnek.
A látogatásról hazatérőben, a pápa július 30-án nyilatkozott kanadai útjáról újságíróknak. Elmondta, „egyetért azzal a megállapítással, hogy a kanadai őslakosok ellen kulturális népirtást követtek el”.[2]
„1181 és 1996 között több mint 150 ezer őslakos gyermeket szakítottak el családjától, és helyeztek el bentlakásos iskolákban. Sok gyermek éhen halt, verték őket és szexuális visszaélés áldozatai voltak. A több mint 130 ilyen iskolában becslések szerint akár hatezer gyermek is az életét vesztette. 2021-ben ezen intézmények keretében feltárt több mint ezerháromszáz sír valósággal sokkolta az országot.”[3]
A Justin Trudeau kanadai miniszterelnök által létrehozott Megbékélési Bizottság 2015-ben megállapította, hogy „kulturális népirtás volt az őslakosok bentlakásos iskolákba kényszerítése, fizikai és szexuális bántalmazása az államilag jóváhagyott, de a katolikus egyház vezette iskolahálózatban”.[4]
– Az őslakos szervezetek szavaknál jóval többet várnak el, szeretnének betekinteni a katolikus egyház levéltáraiba, hogy megtudják, mi történt azokkal a gyermekekkel, akik soha nem tértek vissza a bentlakásos iskolákból. A visszaélések elkövetőinek felelősségre vonását és kártérítést követelnek a túlélők számára, továbbá a Vatikáni Múzeumokban kiállított őslakos műtárgyak visszaszolgáltatását – közölte a sajtó.[5]
„Jelenleg Kanadában az őslakos népek, az úgynevezett ’első nemzetek’ (indiánok), a métiszek és az inuitok (eszkimók) a lakosság öt százalékát teszik ki.”[6]
A Justin Trudeau kanadai miniszterelnök által létrehozott Megbékélési Bizottság 2015-ben megállapította, hogy „kulturális népirtás volt az őslakosok bentlakásos iskolákba kényszerítése, fizikai és szexuális bántalmazása az államilag jóváhagyott, de a katolikus egyház vezette iskolahálózatban”.[4]
– Az őslakos szervezetek szavaknál jóval többet várnak el, szeretnének betekinteni a katolikus egyház levéltáraiba, hogy megtudják, mi történt azokkal a gyermekekkel, akik soha nem tértek vissza a bentlakásos iskolákból. A visszaélések elkövetőinek felelősségre vonását és kártérítést követelnek a túlélők számára, továbbá a Vatikáni Múzeumokban kiállított őslakos műtárgyak visszaszolgáltatását – közölte a sajtó.[5]
„Jelenleg Kanadában az őslakos népek, az úgynevezett ’első nemzetek’ (indiánok), a métiszek és az inuitok (eszkimók) a lakosság öt százalékát teszik ki.”[6]
A történelem során – egészen napjainkig – világszerte rendkívül nagyszámú és brutális bűncselekmény történt az őslakosok, az ausztráliai aborigánoktól, az afrikai négerekig, az amerikai indiánokig, az európai zsidóság ellen, stb., amit mai szemmel népirtásnak, genocídiumnak nevezünk.
A népek megbékélése érdekében egyre több vezető által és több helyen történik meg a bocsánatkérés, ami nem hozza ugyan helyre a megtörténteket, de enyhít(het)i a történelmi fájdalmakat, sebeket.
Emlékezetes Willy Brandtnak a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjának „varsói térdhajtása”, amikor 1970-es lengyelországi látogatása során meglátogatta a varsói gettófelkelés áldozatainak emlékművét és ott váratlanul, a protokollt is felrúgva, letérdelt. (A látogatás során a két állam egyezményt írt alá, ami a második világháború után huszonöt évvel több kényes vitát zárt le.)[7]
Legújabban, 2022. június 20-án Fülöp belga király kért bocsánatot Kongótól, mert korábban gyarmati sorba kényszerítették az ország lakosságát.[8] Az emberiségnek azonban rengeteg vezekelni valója van.
Egyre több példa van az egyes népektől elrabolt műtárgyak visszaszolgáltatására is. Az 1970-es években, a vörös khmerek rémuralma idején elrabolt majd eladott 30 műtárgyat ad vissza az Egyesült Államok Kambodzsának, közölte a sajtó augusztus 11-én.[9] A londoni Horniman Múzeum a napokban közölte, hogy a mai Nigéria területéről, az egykori Benini királyságból származó 72 műtárgy tulajdonjogát a nigériai kormányra ruházza át.[10]
A népek megbékélése érdekében egyre több vezető által és több helyen történik meg a bocsánatkérés, ami nem hozza ugyan helyre a megtörténteket, de enyhít(het)i a történelmi fájdalmakat, sebeket.
Emlékezetes Willy Brandtnak a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjának „varsói térdhajtása”, amikor 1970-es lengyelországi látogatása során meglátogatta a varsói gettófelkelés áldozatainak emlékművét és ott váratlanul, a protokollt is felrúgva, letérdelt. (A látogatás során a két állam egyezményt írt alá, ami a második világháború után huszonöt évvel több kényes vitát zárt le.)[7]
Legújabban, 2022. június 20-án Fülöp belga király kért bocsánatot Kongótól, mert korábban gyarmati sorba kényszerítették az ország lakosságát.[8] Az emberiségnek azonban rengeteg vezekelni valója van.
Egyre több példa van az egyes népektől elrabolt műtárgyak visszaszolgáltatására is. Az 1970-es években, a vörös khmerek rémuralma idején elrabolt majd eladott 30 műtárgyat ad vissza az Egyesült Államok Kambodzsának, közölte a sajtó augusztus 11-én.[9] A londoni Horniman Múzeum a napokban közölte, hogy a mai Nigéria területéről, az egykori Benini királyságból származó 72 műtárgy tulajdonjogát a nigériai kormányra ruházza át.[10]
Korábban műtárgyakat adtak vissza Görögországnak, Egyiptomnak, Olaszországnak és Iraknak is. De ez még csak a kezdet. Mindegyik országnak vissza kell juttatni az elrabolt műtárgyakat, a történelmi örökséget!
Habár a volt Jugoszlávia területén 1991-től kezdve elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért felelős személyek megbüntetésére létrejött Nemzetközi Törvényszék (angol rövidítéssel ICTY, a köznyelvben gyakran Hágai Nemzetközi Törvényszék) egyik ítélete kimondta, hogy „1995-ben Srebrenicában népirtás történt”,[11] amelynek során „több mint 8 ezer (muszlim – B.A.) férfit és fiút kivégeztek”, [12] a jelenlegi szerb hatalom továbbra sem hajlandó ezt elfogadni. Szerbiában és a boszniai Szerb Köztársaságban „a srebrenici népirtás elismerését árulásnak tekintik”.[13] A Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ) koalíciós partnere a hatalmat gyakorló Szerb Haladó Pártnak (SNS)!
2013. június 26-án – többszöri halasztás után – került sor Tomislav Nikolić akkori szerb és Áder János korábbi magyar köztársasági elnök közös csúrogi főhajtására a második világháború magyar és a szerb ártatlan áldozatai emléke előtt.[14]
A korabeli szerb sajtó kiemelte, hogy Áder bocsánatot kért „az ártatlan szerb civilek elleni magyar bűntettekért”,[15] az „elűzendő” délvidéki magyaroknak a kilencvenes években szendvicseket kínáló ex-radikális Tomislav Nikolić szerb elnök száját azonban az esemény során egyszer sem hagyta el az „oprostite” mágikus szó.[16]
Pásztor István a Vajdasági „Magyar” Szövetség elnöke reflektálva arra, amit Teleki Júlia mondott, hogy a túlélők bocsánatkérést várnak az 1944/1945-ben történtek kapcsán, azt mondta, hogy „ezt megérti, de mint mondta, a szerb belpolitikában a bocsánatkérés intézményét az előző köztársasági elnök olyannyira lejáratta, hogy ma nincs olyan komoly szerb politikus, aki bocsánatot kérne. Mint fogalmazott, Szerbiában akkor szoktak bocsánatot kérni, amikor valaki rálép a másik ember lábára, ám ez esetben sokkal fontosabb dologról van szó. Az a jó, hogy ezt nem egy bocsánatkéréssel intézték, intézik el. Az a folyamat, ami zajlik, az maga a bocsánatkérés – mondta Pásztor.[17]
A nyilatkozat jól mutatja a pártvezér viszonyulását az 1944/1945-ös eseményekhez és a magyar áldozatokhoz.
– Reméljük, hogy maradandó lesz az a (csúrogi – B.A.) szoborcsoport. De nekünk ez még mindég nem elég. Nagyon kevesen vagyunk hozzátartozók. Tényleg kevesen vagyunk. De nem hangzott még el a bocsánatkérés. Nem elég az emléktábla nekünk. Nem elég az, hogy van most egy emlékszobor, és állítólag levették a kollektív bűnösséget a magyarok fölött, mert aki eddig nem rehabilitálta magát, annak mégis egyénileg kell kérni a rehabilitációt. […] Rehabilitáltak bennünket. Ez, ez nem elég. Nem elég, mert, ahogy Áder János elnök bocsánatot kért a szerb parlamentben, amit a magyarok elkövettek, ugyanúgy bocsánatot kellett volna kérni a szerb hatalomnak is, azért, amit mivelünk tettek – mondta Teleki Júlia a róla készült Keresem az apám sírját c. portréfilmben.[18]
2013. június 26-án – többszöri halasztás után – került sor Tomislav Nikolić akkori szerb és Áder János korábbi magyar köztársasági elnök közös csúrogi főhajtására a második világháború magyar és a szerb ártatlan áldozatai emléke előtt.[14]
A korabeli szerb sajtó kiemelte, hogy Áder bocsánatot kért „az ártatlan szerb civilek elleni magyar bűntettekért”,[15] az „elűzendő” délvidéki magyaroknak a kilencvenes években szendvicseket kínáló ex-radikális Tomislav Nikolić szerb elnök száját azonban az esemény során egyszer sem hagyta el az „oprostite” mágikus szó.[16]
Pásztor István a Vajdasági „Magyar” Szövetség elnöke reflektálva arra, amit Teleki Júlia mondott, hogy a túlélők bocsánatkérést várnak az 1944/1945-ben történtek kapcsán, azt mondta, hogy „ezt megérti, de mint mondta, a szerb belpolitikában a bocsánatkérés intézményét az előző köztársasági elnök olyannyira lejáratta, hogy ma nincs olyan komoly szerb politikus, aki bocsánatot kérne. Mint fogalmazott, Szerbiában akkor szoktak bocsánatot kérni, amikor valaki rálép a másik ember lábára, ám ez esetben sokkal fontosabb dologról van szó. Az a jó, hogy ezt nem egy bocsánatkéréssel intézték, intézik el. Az a folyamat, ami zajlik, az maga a bocsánatkérés – mondta Pásztor.[17]
A nyilatkozat jól mutatja a pártvezér viszonyulását az 1944/1945-ös eseményekhez és a magyar áldozatokhoz.
– Reméljük, hogy maradandó lesz az a (csúrogi – B.A.) szoborcsoport. De nekünk ez még mindég nem elég. Nagyon kevesen vagyunk hozzátartozók. Tényleg kevesen vagyunk. De nem hangzott még el a bocsánatkérés. Nem elég az emléktábla nekünk. Nem elég az, hogy van most egy emlékszobor, és állítólag levették a kollektív bűnösséget a magyarok fölött, mert aki eddig nem rehabilitálta magát, annak mégis egyénileg kell kérni a rehabilitációt. […] Rehabilitáltak bennünket. Ez, ez nem elég. Nem elég, mert, ahogy Áder János elnök bocsánatot kért a szerb parlamentben, amit a magyarok elkövettek, ugyanúgy bocsánatot kellett volna kérni a szerb hatalomnak is, azért, amit mivelünk tettek – mondta Teleki Júlia a róla készült Keresem az apám sírját c. portréfilmben.[18]
Szerbiában, tehát, mindmáig nem történt meg a bocsánatkérés az 1944/1945-ös magyar atrocitásokért és továbbra sincsen méltó emlékműve az újvidéki 1944-es „másik razzia” 305 ismert áldozatának,[19] amelynek részleteit ma is többnyire homály fedi”.[20]
A Futaki-úti katonai temető sorsa is rendezetlen! A Makovecz Imre által tervezett emléktorony felépítését – amit az újvidékiek ebben a temetőben képzeltek el, ahol első- és második világháborús magyar katonák is nyugszanak – „nem támogatja a délvidéki magyarság vezetősége sem”.[21]
Politikai és civil szervezetek augusztus 15-étől aláírásokat gyűjtenek ahhoz a petícióhoz, amelyben azt követelik: szüntessék meg a – VMSZ által is szorgalmazott – határozatot, amellyel lehetővé teszik az általuk szégyenletesnek tartott az 1944-45-ös ártatlan áldozatok emlékére az újvidéki Limán városrészben tervezett emlékmű felállítását – közölte a Szabad Magyar Szó portál.[22]
A Futaki-úti katonai temető sorsa is rendezetlen! A Makovecz Imre által tervezett emléktorony felépítését – amit az újvidékiek ebben a temetőben képzeltek el, ahol első- és második világháborús magyar katonák is nyugszanak – „nem támogatja a délvidéki magyarság vezetősége sem”.[21]
Politikai és civil szervezetek augusztus 15-étől aláírásokat gyűjtenek ahhoz a petícióhoz, amelyben azt követelik: szüntessék meg a – VMSZ által is szorgalmazott – határozatot, amellyel lehetővé teszik az általuk szégyenletesnek tartott az 1944-45-ös ártatlan áldozatok emlékére az újvidéki Limán városrészben tervezett emlékmű felállítását – közölte a Szabad Magyar Szó portál.[22]
Újvidéken, Európa 2022. évi Kulturális Fővárosában, a magyaroknak nincsen lehetőségük az 1944/45-ös áldozatokra tisztességesen emlékezni, a kegyeletre és a méltó megemlékezésre való jog gyakorlására!
A szerbiai társadalom, de a jelenlegi vezetők sincsenek felkészülve a történelmi tények elismerésére, a bűnbánatra, a katarzisra és a bocsánatkérésre. Egyértelmű pedig, hogy rendezni kell a népeket ért súlyos történelmi bűncselekményeket, igazságtalanságokat, sérelmeket. Ezek lezárása nélkül a megbékélés aligha lehetséges.
Willy Brandt „varsói térdhajtása”, Fülöp belga király bocsánatkérése és Ferenc pápa kanadai „bűnbánati zarándoklása” (is) példamutató!
A szerbiai társadalom, de a jelenlegi vezetők sincsenek felkészülve a történelmi tények elismerésére, a bűnbánatra, a katarzisra és a bocsánatkérésre. Egyértelmű pedig, hogy rendezni kell a népeket ért súlyos történelmi bűncselekményeket, igazságtalanságokat, sérelmeket. Ezek lezárása nélkül a megbékélés aligha lehetséges.
Willy Brandt „varsói térdhajtása”, Fülöp belga király bocsánatkérése és Ferenc pápa kanadai „bűnbánati zarándoklása” (is) példamutató!
BOZÓKI Antal
Torda, 2022. augusztus 15.
Torda, 2022. augusztus 15.
__________
[1] Erdei Róbert: Így még sosem látta Ferenc pápát: nem semmi, mit vett fel az egyházfő – fotó. https://www.blikk.hu/aktualis/kulfold/ferenc-papa-tollas-fejdisz-bennszulottek-kanada/2f4gf1v, 2022. július 26. 17:30
[2] (MTI/AFP/AP/dpa/Reuters) A lemondást is a lehetőségek között tartja. Magyar Szó, 2022. augusztus 1. 2.
[3] „Bűnbánati zaréndoklaton” a pápa- Magyar Szó, 2022. július 26. 2
[4] Uo.
[5] Uo.
[6] Uo.
[7] Willy Brandt. https://hu.wikipedia.org/wiki/Willy_Brandt
[8] A belga király bocsánatot kért a gyarmattartásért. https://rtl.hu/kulfold/2022/06/20/belgium-kongo-aranyfog-lumumba
[9] (MTI) Elrabolt műtűrgyakat kap vissza Kambodzsa Amerikbából. Magyar Szó, 2022. augusztus 11. 20.
[10] Visszad Nigériának hetvenkét műtárgyat egy londoni múzeum. Magyar Szó, 2022. augusztus 10. 16.
[11] Milena Đurđić - Predrag Milić. Stejt department: Međunarodni sudovi zaključili da se u Srebrenici dogodio genocid [State Department: A menzetközi bírósáégok megállapították, hogy Srebrenicában népirtás történt]. https://www.glasamerike.net/a/crna-gora-srebrenica-genocid-negiranje-americka-ambasada-reakcija/5831523.html, 2021. március 28.
[12] Predrag Zvijerac: Srbija epicentar negiranja genocida u Srebrenici [Szerbia a srebrenicai népirtás központja] https://www.slobodnaevropa.org/a/srebrenica-genocid-mediji-negiranje-bih-srbija/31981787.html, 2022. augusztus 11. , és Milošević sorsára juthat Putyin? https://www.szabadeuropa.hu/a/milosevics-sorsara-juthat-putyin-nemzetkozi-jogaszok-valaszolnak/31793268.html, 2022. április 12.
[13] Omer Karabeg: Zašto se priznanje srebreničkog genocida u Srbiji i RS smatra izdajom? https://www.slobodnaevropa.org/a/most-genocid-rs-srbija/31387250.html, 2021. augusztus 1.
[14] Fodor István: Bocsánatkérés és megbocsátás. Magyar Szó, 2013. július 27. 1. Lásd még Stanyó Tóth Gizella: Az első koszorútól a főhajtásig. Magyar Szó, 2013. július 27. 4. Lásd még Fekete Lehel: Rendkívül súlyos megaláztatás: A szerb sajtó kiemeli, hogy Áder bocsánatot kért „az ártatlan szerb civilek elleni magyar bűntettekért”; Nikolićot alig említik. http://www.delhir.com/delvidek/magyarsag-koezelet/10092-rendkivuel-sulyos-megalaztatas-a-szerb-sajto-kiemeli-hogy-ader-bocsanatot-kert-qaz-artatlan-szerb-civilek-elleni-magyar-bntettekertq-nikoliot-alig-emlitik, 2013. június 27. 14:00; v.ár: Lezárulhat történelmünk egy nyitott fejezete. Magyar Szó, 2013. június 26. 1. és 4.; Virág Árpád: A bűnnek nincs származása sem nemzetisége. Magyar Szó, 2013. június 27. 1., és 3.; Stanyó Tóth Gizella: Az első koszorútól a főhajtásig. Uo. 4.; P. E.: „Szerbek és magyarok az élet örökségét adják tovább”. Uo. 4., és P. D.: Ovo je bio dan istorijskog pomirenja Srban i Mađara. [Ez volt a szerbek és a magyarok történelmi megbékélésének napja]. Danas, 2013. június 27. 1. és 4.
[15] Lásd Fekete Lehel írását az előző jegyzetben.
[16] Uo.
[17] Mihályi Katalin: Az igazság előbb-utóbb megtalálja a maga útját. Magyar Szó, 2015. január 26. 1. és 4., vagy http://www.magyarszo.com/hu/2596/kozelet/121194/Az-igazs%C3%A1g-el%C5%91bb-ut%C3%B3bb-megtal%C3%A1lja-a-maga-%C3%BAtj%C3%A1t.htm, 2015. január 26. 08:39 >> 2015. január 26. 20:15
[18] Keresem az apám sírját - portré Teleki Júliáról 2018. nov. 1. https://www.youtube.com/watch?v=mAfLPXJuFLg
[19] Bővebben lásd Matuska Márton: Az elhallgatott razzia – Vérengzés Újvidéken (1944-45). Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány, Budapest 2015. 7. és 10-11. Az Újvidéken likvidált 305 személy névsorát lásd az idézett kiadvány 262-269. oldalán.
[20] Uo.
[21] Mák Ferenc: A kivégzések hosszú időn át folytak. Lásd Matuska könyvében, a 19-es jegyzetben, 7.
[22] A limáni emlékmű ellen gyűjtenek aláírásokat. https://szmsz.press/2022/08/14/a-limani-emlekmu-ellen-gyujtenek-alairasokat/, 2022. augusztus 14. 19:13
[1] Erdei Róbert: Így még sosem látta Ferenc pápát: nem semmi, mit vett fel az egyházfő – fotó. https://www.blikk.hu/aktualis/kulfold/ferenc-papa-tollas-fejdisz-bennszulottek-kanada/2f4gf1v, 2022. július 26. 17:30
[2] (MTI/AFP/AP/dpa/Reuters) A lemondást is a lehetőségek között tartja. Magyar Szó, 2022. augusztus 1. 2.
[3] „Bűnbánati zaréndoklaton” a pápa- Magyar Szó, 2022. július 26. 2
[4] Uo.
[5] Uo.
[6] Uo.
[7] Willy Brandt. https://hu.wikipedia.org/wiki/Willy_Brandt
[8] A belga király bocsánatot kért a gyarmattartásért. https://rtl.hu/kulfold/2022/06/20/belgium-kongo-aranyfog-lumumba
[9] (MTI) Elrabolt műtűrgyakat kap vissza Kambodzsa Amerikbából. Magyar Szó, 2022. augusztus 11. 20.
[10] Visszad Nigériának hetvenkét műtárgyat egy londoni múzeum. Magyar Szó, 2022. augusztus 10. 16.
[11] Milena Đurđić - Predrag Milić. Stejt department: Međunarodni sudovi zaključili da se u Srebrenici dogodio genocid [State Department: A menzetközi bírósáégok megállapították, hogy Srebrenicában népirtás történt]. https://www.glasamerike.net/a/crna-gora-srebrenica-genocid-negiranje-americka-ambasada-reakcija/5831523.html, 2021. március 28.
[12] Predrag Zvijerac: Srbija epicentar negiranja genocida u Srebrenici [Szerbia a srebrenicai népirtás központja] https://www.slobodnaevropa.org/a/srebrenica-genocid-mediji-negiranje-bih-srbija/31981787.html, 2022. augusztus 11. , és Milošević sorsára juthat Putyin? https://www.szabadeuropa.hu/a/milosevics-sorsara-juthat-putyin-nemzetkozi-jogaszok-valaszolnak/31793268.html, 2022. április 12.
[13] Omer Karabeg: Zašto se priznanje srebreničkog genocida u Srbiji i RS smatra izdajom? https://www.slobodnaevropa.org/a/most-genocid-rs-srbija/31387250.html, 2021. augusztus 1.
[14] Fodor István: Bocsánatkérés és megbocsátás. Magyar Szó, 2013. július 27. 1. Lásd még Stanyó Tóth Gizella: Az első koszorútól a főhajtásig. Magyar Szó, 2013. július 27. 4. Lásd még Fekete Lehel: Rendkívül súlyos megaláztatás: A szerb sajtó kiemeli, hogy Áder bocsánatot kért „az ártatlan szerb civilek elleni magyar bűntettekért”; Nikolićot alig említik. http://www.delhir.com/delvidek/magyarsag-koezelet/10092-rendkivuel-sulyos-megalaztatas-a-szerb-sajto-kiemeli-hogy-ader-bocsanatot-kert-qaz-artatlan-szerb-civilek-elleni-magyar-bntettekertq-nikoliot-alig-emlitik, 2013. június 27. 14:00; v.ár: Lezárulhat történelmünk egy nyitott fejezete. Magyar Szó, 2013. június 26. 1. és 4.; Virág Árpád: A bűnnek nincs származása sem nemzetisége. Magyar Szó, 2013. június 27. 1., és 3.; Stanyó Tóth Gizella: Az első koszorútól a főhajtásig. Uo. 4.; P. E.: „Szerbek és magyarok az élet örökségét adják tovább”. Uo. 4., és P. D.: Ovo je bio dan istorijskog pomirenja Srban i Mađara. [Ez volt a szerbek és a magyarok történelmi megbékélésének napja]. Danas, 2013. június 27. 1. és 4.
[15] Lásd Fekete Lehel írását az előző jegyzetben.
[16] Uo.
[17] Mihályi Katalin: Az igazság előbb-utóbb megtalálja a maga útját. Magyar Szó, 2015. január 26. 1. és 4., vagy http://www.magyarszo.com/hu/2596/kozelet/121194/Az-igazs%C3%A1g-el%C5%91bb-ut%C3%B3bb-megtal%C3%A1lja-a-maga-%C3%BAtj%C3%A1t.htm, 2015. január 26. 08:39 >> 2015. január 26. 20:15
[18] Keresem az apám sírját - portré Teleki Júliáról 2018. nov. 1. https://www.youtube.com/watch?v=mAfLPXJuFLg
[19] Bővebben lásd Matuska Márton: Az elhallgatott razzia – Vérengzés Újvidéken (1944-45). Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány, Budapest 2015. 7. és 10-11. Az Újvidéken likvidált 305 személy névsorát lásd az idézett kiadvány 262-269. oldalán.
[20] Uo.
[21] Mák Ferenc: A kivégzések hosszú időn át folytak. Lásd Matuska könyvében, a 19-es jegyzetben, 7.
[22] A limáni emlékmű ellen gyűjtenek aláírásokat. https://szmsz.press/2022/08/14/a-limani-emlekmu-ellen-gyujtenek-alairasokat/, 2022. augusztus 14. 19:13
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése