Jó napot kívánok!
Ezek voltak a legfontosabb témáink az elmúlt 24 órában:
- Évek óta áll egy, a legelesettebbeket segítő uniós program végrehajtása Magyarországon
- Miért nem tud az EU új menekültprogramot készíteni?
- A válságkezeléshez az IMF-re is szükség lehet László Csaba volt pénzügyminiszter szerint
A fogyatékossággal élők, pszichiátriai vagy szenvedélybetegek hatalmas,
néha több száz fős intézeteinek kiváltása kisebbekkel, az un.
“kitagolás” még a 2000-es években indult el Magyarországon. A meglévő,
nagylétszámú intézmények általában az adott település szélén,
korszerűtlen épületben működnek és nem biztosítják a tényleges
társadalmi integrációt, és nem feltétlenül alkalmasak az egyéni
képességekre és szükségletekre alapozott szolgáltatás nyújtására.
2017 óta egy, az Európai Unió által finanszírozott
intézményiférőhely-kiváltási program fut, de még egy intézmányt sem
adtak át - írja a debreciner.hu.
Velünk együttműködő laptársunk a hajdú-bihari projekt csúszása miatti
költségnövekedésről ír. Vannak házak, amelyek már 2019-re elkészültek,
de máig nem költözhetett be egyetlen fogyatékossággal élő, pszichiátriai
vagy szenvedélybeteg sem. A legfrissebb határidő a házak átadására
december 31.
Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi
Szövetsége (Éfoész) már 2017-ben kérte a kormánytól, hogy tervezze újra a
programot, mert szerintük az a korábbi, nagy létszámú intézményrendszer
fenntartására, nem pedig a lebontására irányul.
A debreciner.hu cikkét
a Szabad Európa új sorozatában, a Szabad oldalban közöljük. Ebben a
sorozatban az ország független szerkesztőségeinek írásait, tartalmait
vesszük át, hogy saját olvasóikon túl a szélesebb nyilvánossághoz is
eljussanak.
Magyar ugar
“Te a Jobbik új elnökeként ma választás elé állítottál: ha maradok a
nép pártján, ha továbbra is nyersen, őszintén, karcosan akarok kiállni a
válság vesztesei, az Orbán-rezsim károsultjai mellett, akkor nincs
helyem a Jobbikban. Nos, Marci, akkor nincs helyem a Jobbikban. Ha a nép
és a Jobbik között kell választanom, nem kérdés, melyiket választom” – írja közösségi oldalán Jakab Péter, a Jobbik előző elnöke Gyöngyösi Mártonnak, a Jobbik jelenlegi elnökének. Vagyis Jakab kilép a pártból. (Gyöngyösi csütörtökön kemény hangvételű nyílt levélben fordult Jakabhoz, távozásra szólítva fel őt.)
Sajtóinformációk szerint augusztus 20-án zászlót bont új pártjával
Jakab, aki az utóbbi hetekben látványosan kerülte a Jobbikot, és nyíltan
támadta a párt új vezetését. Négy éve megrengette a Jobbikot
Toroczkaiék kiválása és a Mi Hazánk Mozgalom megalakulása.
A Teqball Kft. 750 teqball-pályát szállíthat a szakképzési centrumok részére, nettó 393 millió forintért, írta meg a napi.hu.
Mint ismeretes, a Teqball-biznisz hazai képviselője, a milliárdos
Gattyán György ellenzékinek nevezett kis pártot indított a tavaszi
választáson az összefogott ellenzék mellett/szemben.
Az Európai Unió (EU) utáni életre készülést sürgette csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján Novák Előd, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke, országgyűlési képviselője.
Tagok legyünk, vagy szabadok, ez most a kérdés, és egyre többen érzik
úgy, hogy az EU inkább gyarmatosít és kihasznál minket, a belügyeinkbe
is egyre jobban beleavatkozik, nemzeti önrendelkezésünket felszámolja, a
nemzetek Európája helyett egy Európai Egyesült Államokká gyúrva össze
az országokat – mondta Novák.
A sokak szerint Fidesz támogatásával megalakult, a parlamentbe is
bekerült párt korábban oltásellenes agendát vitt. A Fidesz és holdudvara
állandóan, néha plakátkampányokban is kritizálja, sokszor ócsárolja
“Brüsszelt”, és holdudvarában rendszeresek az uniós kilépést emlehető
hangok.
Tüske az EU körme alatt
Az EU hosszú évek óta nem tud új menekültügyi szabályozást készíteni – írjuk elemzésünkben.
Így a feszültség nő a tagállamok között, a migrációs nyomásnak jobban
kitett országok (az olasz, spanyol, portugál, ciprusi, görög és máltai
hatóságok és társadalmak) a szolidaritást hiányolják.
Az un. dublini rendelet szerint a menedékkérők ügyének elbírálására az a
tagállam az illetékes, ahol a menedékkérő az EU területére lépett. Ez
azonban a tömeges migráció miatt mára alkalmazhatatlanná vált, de a
többi tagállam önkéntes döntésén múlik, hogyan siet a túlterhelt
országok segítségére. A szolidaritás bármilyen kötelező formáját – ami
nem jelenti feltétlenül menekültek átvételét – leghangosabban a magyar
kormány ellenzi, így továbbra sincs egységes uniós szabályozás.
Magyarország minden új elképzelést elutasít, miközben tavaly csak negyven menekültügyi kérelmet fogadtak be a magyar hatóságok.
Az EU-ba 2021-ben 632.315 uniós menedékkérelem érkezett, 33,8
százalékkal több, mint 2020-ban. Ezzel visszatértünk a járvány előtti
mutatókhoz. Ugyanakkor a világ menekültjeinek csupán 17 százalékát
fogadják be a fejlett országok.
Miközben Magyarország blokkolja a rendszer hatékonyabbá tételét, saját
jogszabályai folyamatosan sértik az uniós jogot. A magyar kormány már
elveszített egy pert az Európai Bíróságon.
Magyar válságkezelés
A recesszió elkerülhetetlen, de sok magyar már most válságot él át, mondta a Szabad Európának
László Csaba címzetes egyetemi tanár. A Medgyessy-kormány volt
pénzügyminisztere nem tartja kizártnak, hogy ismét az IMF-hez kell
fordulni, a befektetők bizalma kezd meginogni Magyarországban. Szerinte a
kormányzati intézkedések most azért tűnnek kapkodónak, mert a
választások előtt politikai okokból nem volt szabad foglalkozni a
megszorító intézkedések előkészítésével.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke levelet írt Orbán Viktornak, melyben a tűzifarendelet visszavonását kezdeményezi, írták közleményükben.
Szerintük a rendelet „rossz jogalkotói döntés”, az ez alapján kitermelt
fa nem alkalmas a nedvességtartalma miatt a most következő fűtési
szezonban tűzifaként való felhasználásra. Emellett veszélyezteti a
védett hazai erdőket és az állatvilágot; és évtizedekkel hátráltathatja
Magyarország védekezését a klímaváltozással szemben.
A kormányszóvivő Facebook-posztban értelmezi
az szabályozást. Szerinte csak súlyos energetikai vészhelyzetben
aktiválnák azt. Szentkirályi Alexandra viszont már nem csak lakossági,
hanem közületi tűzifaigényt is említ, és az általa ismertetett
feltételek a rendelet aktiválására nem szerepelnek a jogszabály
szövegében.
A Ryanair már a repülőjegyadó bevezetése után jelezte, hogy a
pluszköltségnek járatrikítások és -leállítások lehetnek a
következményei. Most le is állította a következő budapesti járatait: Bordeaux, Bournemouth, Köln, Kaunas, Krakkó, Lappeenranta, Riga, Torino.
Itt már nem látszik majd a gombafelhő
Az orosz–ukrán háború egyik legkritikusabb helyszíne a zaporizzsjai erőmű, amit az oroszok elfoglaltak, és az ukránok szerint bázisként használják,
a Nesweek szerint alá is aknázták. Március eleje óta tartják
ellenőrzésük alatt Európa legnagyobb atomerőművét – de a reaktorokat
továbbra is ukrán technikusok üzemeltetik. Most a BBC-nek adott interjút
az erőmű két dolgozója, akik a mindennapi életről is beszámoltak
sms-ben a konfliktuszóna közepén.
A két dolgozó megerősítette azt, hogy az oroszok katonai bázisként
használják az erőművet, ahol újabb tüzérségi támadások voltak, amiért
egymást tették felelőssé az ukránok és az oroszok. António Guterres
ENSZ-főtitkár aggodalmát fejezte ki, hogy amennyiben a harcok
„folytatódnak, az könnyedén katasztrófához vezethet”.
Aszódi Attila, aki 2019-ig a paksi atomerőmű kormánybiztosa, majd államtitkára volt, azt mondta a hvg.hu-nak, hogy ha szét is lövik a zaporizzsjai atomerőművet, ide minimális sugárzás jutna el.
Videónkon látszik,
hogy hatalmas robbanások voltak egy katonai repülőtéren az oroszok
által megszállt Krímben. Ukrajna hivatalosan nem vállalta a felelősséget
az esetért. Egyelőre csak találgatásokat lehet hallani arról, mi okozta
a robbanást: rakéta, repülő vagy szabotázs. Az oroszok állítása
szerint baleset történt, de ezt a helyiek kétlik. Ukrajna a Krím 2014-es
oroszok általi elfoglalása óta most először támadta az azóta formálisan
is Oroszországhoz csatolt területet.
Kellemes hétvégét kívánok!
Kerényi György
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése