A kormány a korábbi vétófenyegetése ellenére is megszavazta az újabb EU-szankciókat

 

2023. június 23.

Jó reggelt kívánunk! 
Legfontosabb cikkeink ma reggel:

• Megállapodás született az Európai Unió tizenegyedik szankciós csomagjáról
• Jogerős: Magyarország menekültügyi szabályozása továbbra is sérti az EU-s jogot
• Az Alkotmánybíróság szerint is be kellett volna szereznie a Molnak az engedélyeket
  

Megállapodás született az Európai Unió tizenegyedik szankciós csomagjáról
A huszonhét tagállam politikai megegyezésre jutott az Oroszország elleni büntetőintézkedések újabb köréről, amelyek elsődleges célja az eddigi korlátozások kijátszásának megakadályozása. Szijjártó Péter május közepén leszögezte, hogy a kormány addig nem szavazza meg az újabb szankciós csomagot, amíg Ukrajna nem veszi le az OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listájáról. Ennek ellenére végül a jelek szerint mégis megszületett a jóváhagyás, igaz, egyelőre csupán nagyköveti szinten.

Jogerős: Magyarország menekültügyi szabályozása továbbra is sérti az EU-s jogot

Az Európai Bíróság újabb, a magyar menekültügyi szabályozással összefüggő perben mondta ki, hogy Magyarország megsérti a közösségi jogot. A jelenleg hatályos jogszabályok a korábbiaknál is nagyobb mértékben korlátozzák a jogot a menedékkérelem beadásához, ami pedig sérti az EU-s és nemzetközi szabályokat, Magyarország kötelezettségvállalásait. Közben erővel verik vissza Szerbiába a lehetséges kérelmezőket.

Az Alkotmánybíróság szerint is be kellett volna szereznie a Molnak az engedélyeket
Az Alkotmánybíróság elkaszálta a hulladékos cégek beadványát, vagyis nem tartotta Alaptörvény-ellenesnek a koncessziós törvényt, az indoklásban azonban megerősítette azt a jogértelmezést, amely szerint a Mol cégének 2022. december 31-ig be kellett volna szereznie a szükséges engedélyeket és meg kellett volna kötnie az alvállalkozói szerződéseket.

Magyarország hétéves EU-támogatásával felérő összeget kapna Ukrajna
Vissza nem térítendő források és kölcsön lehetősége – ezzel támogatná Ukrajnát az Európai Unió, amely a tagállamok összefogására számít a pénz előteremtésében. Négy év alatt körülbelül negyven-ötvenmilliárd eurót adnának, nagyságrendileg ennyit kapna Magyarország is 2021 és 2027 között, ha teljesítené a feltételeket. Egyebek mellett erről is beszélt állandó brüsszeli tudósítónk, Gyévai Zoltán a Szabad Európa podcastsorozatának legújabb részében.

EJEB: Magyarország emberi jogokat sértett 2020 előtt a transzneműek névváltoztatási kérelmének elutasításával
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (amelynek nincsen köze az Európai Unióhoz) megállapította, hogy a magyar hatóságok megsértették a felperes magán- és családi élet tiszteletben tartásához fűződő jogát azzal, hogy elutasították nevének és születési nevének megváltoztatását az anyakönyvi kivonaton. Az ítélet rámutatott az ezzel kapcsolatos magyarországi törvények korábbi ellentmondásaira, jogszabályi hiányosságokra, amelyek esetében az emberi jogok sérelméhez vezettek.

Recski sárlavina: többen saját felelősségre visszaköltöztek, a polgármester gyorsabb segítséget várt
Feljelentést tett a két hete történt, házakat elöntő recski sárlavina ügyében a Párbeszéd – Zöldek. A kitelepített lakók egy része saját felelősségére visszaköltözött, az azonban még nem dőlt el, hogy lesz-e kormányzati támogatásból lakópark vagy egyéb megoldás hosszabb távon.

Kivezeti a kormány az árstopot, változik a babaváró hitel és a csok
A kormány szerint augusztustól majd meredeken csökken az infláció mértéke, akár már december előtt egyszámjegyűre mérséklődhet, ezért 2023. augusztus 1-jéig hosszabbítják meg az élelmiszerárstopot, utána megszüntetik – jelentette be a héten már második Kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Brüsszelbe hívták Szerbia és Koszovó vezetőit a nyílt konfliktus kiújulásának megelőzése
érdekében
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője rendkívüli tárgyalásokat folytat csütörtökön Aleksandar Vučić szerb elnökkel és Albin Kurti koszovói kormányfővel, így próbálva véget vetni az erőszakos incidenseknek a két ország határa mentén.

Amit még tudni érdemes
Kiszedette a kormány a 3-as metrót karbantartó orosz céget az EU-szankciók alól (Válasz Online)
A lap brüsszeli értesülései szerint Magyarországnak sikerült újabb felmentést kiharcolnia magának a tizenegyedik szankciós csomag elfogadásakor. A szövegbe ugyanis bekerült, hogy a 3-as metró orosz szerelvényeinek karbantartását a Metrovagonmas orosz vállalat továbbra is elvégezheti, és ehhez nagy értékű eszközöket exportálhat hazánkba.

Látványdiplomácia a Föld körül 2.: áttörést az afrikai üzletek sem hoztak, de legalább a NER-holdudvar szép hasznot húzott (Népszava)
A magyar külügyminiszter által felkeresett tizenkét országba irányuló export 2017-ben 480 millió eurót jelentett, ami 2022-re csak 13,4 százalékkal emelkedett. Az import eközben 65 százalékkal nőtt ezen országokból, más kérdés, hogy még így sem érte el a 300 millió eurót.

Egymásnak feszült a bírósági rendszer két NER-es csúcsvezetője (444)
Ezúttal Varga Zs. András, a Kúria elnöke és Senyei György, az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökének konfliktusa vált nyílttá, ami azért különleges, mert mindkettejüket az elmúlt években nevezték ki a kormánypárti képviselők kétharmados támogatásával. 

Minden jót kíván a mai napra:

A Szabad Európa budapesti szerkesztősége

szabadeuropa@rferl.org