| 2023. június 23. |
Jó reggelt kívánunk!
Legfontosabb cikkeink ma reggel:
- Megállapodás született az Európai Unió tizenegyedik szankciós csomagjáról
- Jogerős: Magyarország menekültügyi szabályozása továbbra is sérti az EU-s jogot
- Az Alkotmánybíróság szerint is be kellett volna szereznie a Molnak az engedélyeket
A huszonhét tagállam politikai megegyezésre jutott az Oroszország elleni büntetőintézkedések újabb köréről, amelyek elsődleges célja az eddigi korlátozások kijátszásának megakadályozása. Szijjártó Péter május közepén leszögezte, hogy a kormány addig nem szavazza meg az újabb szankciós csomagot, amíg Ukrajna nem veszi le az OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listájáról. Ennek ellenére végül a jelek szerint mégis megszületett a jóváhagyás, igaz, egyelőre csupán nagyköveti szinten.
Jogerős: Magyarország menekültügyi szabályozása továbbra is sérti az EU-s jogot
Az Európai Bíróság újabb, a magyar menekültügyi szabályozással
összefüggő perben mondta ki, hogy Magyarország megsérti a közösségi
jogot. A jelenleg hatályos jogszabályok a korábbiaknál is nagyobb mértékben korlátozzák a jogot
a menedékkérelem beadásához, ami pedig sérti az EU-s és nemzetközi
szabályokat, Magyarország kötelezettségvállalásait. Közben erővel verik
vissza Szerbiába a lehetséges kérelmezőket.
Az Alkotmánybíróság szerint is be kellett volna szereznie a Molnak az engedélyeket
Az Alkotmánybíróság elkaszálta a hulladékos cégek beadványát, vagyis nem tartotta Alaptörvény-ellenesnek a koncessziós törvényt,
az indoklásban azonban megerősítette azt a jogértelmezést, amely
szerint a Mol cégének 2022. december 31-ig be kellett volna szereznie a
szükséges engedélyeket és meg kellett volna kötnie az alvállalkozói
szerződéseket.
Magyarország hétéves EU-támogatásával felérő összeget kapna Ukrajna
Vissza nem térítendő források és kölcsön lehetősége – ezzel támogatná
Ukrajnát az Európai Unió, amely a tagállamok összefogására számít a pénz
előteremtésében. Négy év alatt körülbelül negyven-ötvenmilliárd eurót
adnának, nagyságrendileg ennyit kapna Magyarország is 2021 és 2027
között, ha teljesítené a feltételeket. Egyebek mellett erről is beszélt
állandó brüsszeli tudósítónk, Gyévai Zoltán a Szabad Európa podcastsorozatának legújabb részében.
EJEB: Magyarország emberi jogokat sértett 2020 előtt a transzneműek névváltoztatási kérelmének elutasításával
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (amelynek nincsen köze az Európai Unióhoz) megállapította, hogy a magyar hatóságok megsértették a felperes magán- és családi élet tiszteletben tartásához fűződő jogát
azzal, hogy elutasították nevének és születési nevének megváltoztatását
az anyakönyvi kivonaton. Az ítélet rámutatott az ezzel kapcsolatos
magyarországi törvények korábbi ellentmondásaira, jogszabályi
hiányosságokra, amelyek esetében az emberi jogok sérelméhez vezettek.
Recski sárlavina: többen saját felelősségre visszaköltöztek, a polgármester gyorsabb segítséget várt
Feljelentést tett a két hete történt, házakat elöntő recski sárlavina
ügyében a Párbeszéd – Zöldek. A kitelepített lakók egy része saját
felelősségére visszaköltözött, az azonban még nem dőlt el, hogy lesz-e kormányzati támogatásból lakópark vagy egyéb megoldás hosszabb távon.
Kivezeti a kormány az árstopot, változik a babaváró hitel és a csok
A kormány szerint augusztustól majd meredeken csökken az infláció
mértéke, akár már december előtt egyszámjegyűre mérséklődhet, ezért 2023. augusztus 1-jéig hosszabbítják meg az élelmiszerárstopot, utána megszüntetik – jelentette be a héten már második Kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Brüsszelbe hívták Szerbia és Koszovó vezetőit a nyílt konfliktus kiújulásának megelőzése
érdekében
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője
rendkívüli tárgyalásokat folytat csütörtökön Aleksandar Vučić szerb
elnökkel és Albin Kurti koszovói kormányfővel, így próbálva véget vetni
az erőszakos incidenseknek a két ország határa mentén.
Amit még tudni érdemes
Kiszedette a kormány a 3-as metrót karbantartó orosz céget az EU-szankciók alól (Válasz Online)
A lap brüsszeli értesülései szerint Magyarországnak sikerült újabb
felmentést kiharcolnia magának a tizenegyedik szankciós csomag
elfogadásakor. A szövegbe ugyanis bekerült, hogy a 3-as metró orosz
szerelvényeinek karbantartását a Metrovagonmas orosz vállalat továbbra
is elvégezheti, és ehhez nagy értékű eszközöket exportálhat hazánkba.
Látványdiplomácia a Föld körül 2.: áttörést az afrikai üzletek sem hoztak, de legalább a NER-holdudvar szép hasznot húzott (Népszava)
A magyar külügyminiszter által felkeresett tizenkét országba irányuló
export 2017-ben 480 millió eurót jelentett, ami 2022-re csak 13,4
százalékkal emelkedett. Az import eközben 65 százalékkal nőtt ezen
országokból, más kérdés, hogy még így sem érte el a 300 millió eurót.
Egymásnak feszült a bírósági rendszer két NER-es csúcsvezetője (444)
Ezúttal Varga Zs. András, a Kúria elnöke és Senyei György, az Országos
Bírói Hivatal (OBH) elnökének konfliktusa vált nyílttá, ami azért
különleges, mert mindkettejüket az elmúlt években nevezték ki a
kormánypárti képviselők kétharmados támogatásával.
Minden jót kíván a mai napra:
A Szabad Európa budapesti szerkesztősége
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése