A magyar közösség lemarad az oktatásban!

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (291.)

 

Augusztus 23.
Lemaradás az oktatásban

Illusztráció (Getty Images)

A Köztársasági Statisztikai Hivatal közzétette a tavalyi népszámlálás az iskolai végzettségre, az írástudásra és a számítógépes írástudásra vonatkozó adatait[1].
A Magyar Szó napilap újságírója összehasonlító táblázatot készített a szerbekre és a magyarokra vonatkozó adatokból, az elemzésükre azonban már nem vállalkozott – a lap szokásos konfliktuskerülő újságírói magatartása szerint[2]. Megelégedett a megállapítással, hogy „a felsőfokú végzettség tekintetében a magyar közösség elmarad az országos átlagtól”[3].
A statisztikai adatok szerint a szerbeknek és a magyaroknak az össznépességhez viszonyított iskolázottsági arányai 2022-ben így alakultak:

	szerbek	magyarok
Az elemzett polgárok száma	4.623.146	164.642
Nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel	32.503 (0,7 százalék)	1 044 (0,63 százalék)
Nem teljes általános iskolai képzés	225.900 (4,89 százalék)	13.362 (8,11 százalék)
Általános iskolai végzettség	758.771 (16,4 százalék)	45.616 (27,7 százalék)
Középiskolai végzettség	2.516.238 (54,4 százalék)	83.453 (50,7 százalék)
Felsőfokú végzettség	1.088.094 (23,54 százalék)	21.145 (12,84 százalék)

 

Az adatokból az derül ki, hogy a magyaroknál valamivel (0,07 százalékkal) alacsonyabb, mint a szerbeknél azoknak a száma, akik nem rendelkeznek általános iskolai végzettséggel.

Azoknak a száma viszont, akik nem teljes általános iskolai képzésben részesültek, a magyaroknál 3,22 százalékkal magasabb, mint a szerbeknél.

Az általános iskolai végzettség tekintetében viszont a magyarok száma 11,3 százalékkal meghaladja az ilyen képzettségben részesült szerbekét.

A magyarok a középiskolai végzettség tekintetében azonban 3,7 százalékkal, a felsőfokú végzettség szempontjából pedig már 10,7 százalékkal lemaradnak a szerbek mögött.

Összességében nézve, a magyarok középiskolai és felsőfokú végzettség szempontjából lemaradnak a szerbek mögött, amiből számos társadalmi és személyes hátrány keletkezik.

Arra a kérdésre, hogy ennek a lemaradásnak mi a kiváltó oka, a statisztikai adatokból a választ nem lehet kiolvasni.

A Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT), amelynek külön Oktatási bizottsága is van, (elnök Dr. Námesztovszki Zsolt), nemtörődömség helyett foglalkoznia kellene ezekkel a „beszédes” adatokkal.

 

Augusztus 29.
A csatlakozási feltételeket teljesíteni kell!

Európai Bizottság (Foto: Pixabay)

Brüsszelben az Európai Bizottság közölte, hogy „az Európai Unió (EU) számára elsődleges a bővítés folyamata, amely a reformokon és a jelöltek érdemein alapszik, nem pedig azok csatlakozási dátuma”[4].
A kérdésre válaszolva, hogy az Európai Bizottság (EB) egyetért-e Charles Michel, az Európa Tanács elnökének a Blédi Stratégiai Fórumon (augusztus 28-29.) elhangzott nyilatkozatával miszerint „az EU-nak 2030-ig fel kell készülnie az új tagok befogadására”, Dana Spinant, az EB szóvivője kijelentette, „a tagjelölt az EU-hoz akkor csatlakozhat, ha (erre – B.A.) felkészült” – közölte az N1[5].
Spinant azt is mondta, hogy az Európai Bizottság együttműködik a tagjelölt országokkal, hogy elvégezzék a szükséges reformokat és az Unió tagjai legyenek, hozzátéve, hogy ez egy folyamat, amelyik a jelöltek érdemein alapszik, ami az Európai Bizottság számára „kulcsszó és vízválasztó” [6].
Újságírói kérdésre válaszolva, miszerint az Európai Bizottság úgy véli-e, hogy az EU felkészült a bővítésre, és hogy ehhez szükséges-e az EU belső reformja, Spinant az válaszolta, hogy az Uniónak és a tagjelölt országoknak is fel kell készülniük a bővítésre”[7].

Az EB szóvivőjének világos és még talán Kovács Elvira, a Vajdasági „Magyar” Szövetség alelnökének, a szerb parlament (a legtöbb pénzt bezsebelő) alelnökének és az integrációs bizottság elnökének, a VMSZ széltében-hosszában a vučići „aranykort” és a „szerb világ” építését hirdető díszpintyének is érthető, hogy Szerbiának az Európai Unióba való feltétele nem lehet valamiféle „jutalom”[8], amit már „nagyon kiérdemeltünk”, hanem csak az ún. Koppenhágai kritériumok és az Európai Parlament által elfogadott, az Európai Bizottság (legutóbb 2023. május 10-ei 2022/2204(INI)[9]) állásfoglalásaiban található követelmények tejesítésének az eredménye! Nincs kibúvó.
A politikában persze minden lehetséges. Szorult helyzetben az is, hogy az ország unióba való felvételére ezeknek a feltételeknek a megkerülésével, valamiféle politikai döntés eredményeként kerülne sor. Jelenleg azonban ennek a lehetősége nem tűnik valószínűnek.

BOZÓKI Antal

__________
[1] Republički zavod za statistiku [Köztársasági Statisztikai Hivatal]. https://www.stat.gov.rs/sr-latn/oblasti/obrazovanje/
[2] P.E.: Iskolázottsági mutatók. Magyar Szó, 2023. augusztus 23. 4., és/vagy https://www.magyarszo.rs/hu/5322/kozelet_belfold/291634/Iskol%C3%A1zotts%C3%A1gi-mutat%C3%B3k.htm, 2023. augusztus 23. 22:15
[3] Uo.
[4] (EWB) Za Evropsku komisiju prioritet zasluge kandidata za članstvo, a ne datum ulaska [Az Európai Bizottság számára elsődleges a jelölt érdeme, nem pedig a csatlakozás dátuma]. https://europeanwesternbalkans.rs/za-evropsku-komisiju-prioritet-zasluge-kandidata-za-clanstvo-a-ne-datum-ulaska/
[5] Uo.
[6] Uo.
[7] Uo.
[8] Bővebben lásd a Szerbia EU-s csatlakozása – „befagyasztva”! c. írásom. https://bozokiantal.blogspot.com/search/label/EU-csatlakoz%C3%A1s, 2023. augusztus 8. 21:37, és https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=15707, 2023. augusztus 9.
[9] Az Európai Parlament 2023. május 10-i állásfoglalása a Bizottság Szerbiáról szóló, 2022. évi jelentéséről (2022/2204(INI)). https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-9-2023-0192_HU.html