Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (291.)
Augusztus 23.
Lemaradás az oktatásban
A Magyar Szó napilap újságírója összehasonlító táblázatot készített a szerbekre és a magyarokra vonatkozó adatokból, az elemzésükre azonban már nem vállalkozott – a lap szokásos konfliktuskerülő újságírói magatartása szerint[2]. Megelégedett a megállapítással, hogy „a felsőfokú végzettség tekintetében a magyar közösség elmarad az országos átlagtól”[3].
A statisztikai adatok szerint a szerbeknek és a magyaroknak az össznépességhez viszonyított iskolázottsági arányai 2022-ben így alakultak:
|
szerbek |
magyarok |
Az elemzett polgárok száma |
4.623.146 |
164.642 |
Nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel |
32.503 (0,7 százalék) |
1 044 (0,63 százalék) |
Nem teljes általános iskolai képzés |
225.900 (4,89 százalék) |
13.362 (8,11 százalék) |
Általános iskolai végzettség |
758.771 (16,4 százalék) |
45.616 (27,7 százalék) |
Középiskolai végzettség |
2.516.238 (54,4 százalék) |
83.453 (50,7 százalék) |
Felsőfokú végzettség |
1.088.094 (23,54 százalék) |
21.145 (12,84 százalék) |
Az adatokból az derül ki, hogy a magyaroknál valamivel (0,07 százalékkal) alacsonyabb, mint a szerbeknél azoknak a száma, akik nem rendelkeznek általános iskolai végzettséggel.
Azoknak a száma viszont, akik nem teljes általános iskolai képzésben részesültek, a magyaroknál 3,22 százalékkal magasabb, mint a szerbeknél.
Az általános iskolai végzettség tekintetében viszont a magyarok száma 11,3 százalékkal meghaladja az ilyen képzettségben részesült szerbekét.
A magyarok a középiskolai végzettség tekintetében azonban 3,7 százalékkal, a felsőfokú végzettség szempontjából pedig már 10,7 százalékkal lemaradnak a szerbek mögött.
Összességében nézve, a magyarok középiskolai és felsőfokú végzettség szempontjából lemaradnak a szerbek mögött, amiből számos társadalmi és személyes hátrány keletkezik.
Arra a kérdésre, hogy ennek a lemaradásnak mi a kiváltó oka, a statisztikai adatokból a választ nem lehet kiolvasni.
A Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT), amelynek külön Oktatási bizottsága is van, (elnök Dr. Námesztovszki Zsolt), nemtörődömség helyett foglalkoznia kellene ezekkel a „beszédes” adatokkal.
Augusztus 29.
A csatlakozási feltételeket teljesíteni kell!
A kérdésre válaszolva, hogy az Európai Bizottság (EB) egyetért-e Charles Michel, az Európa Tanács elnökének a Blédi Stratégiai Fórumon (augusztus 28-29.) elhangzott nyilatkozatával miszerint „az EU-nak 2030-ig fel kell készülnie az új tagok befogadására”, Dana Spinant, az EB szóvivője kijelentette, „a tagjelölt az EU-hoz akkor csatlakozhat, ha (erre – B.A.) felkészült” – közölte az N1[5].
Spinant azt is mondta, hogy az Európai Bizottság együttműködik a tagjelölt országokkal, hogy elvégezzék a szükséges reformokat és az Unió tagjai legyenek, hozzátéve, hogy ez egy folyamat, amelyik a jelöltek érdemein alapszik, ami az Európai Bizottság számára „kulcsszó és vízválasztó” [6].
Újságírói kérdésre válaszolva, miszerint az Európai Bizottság úgy véli-e, hogy az EU felkészült a bővítésre, és hogy ehhez szükséges-e az EU belső reformja, Spinant az válaszolta, hogy az Uniónak és a tagjelölt országoknak is fel kell készülniük a bővítésre”[7].
A politikában persze minden lehetséges. Szorult helyzetben az is, hogy az ország unióba való felvételére ezeknek a feltételeknek a megkerülésével, valamiféle politikai döntés eredményeként kerülne sor. Jelenleg azonban ennek a lehetősége nem tűnik valószínűnek.
__________
[1] Republički zavod za statistiku [Köztársasági Statisztikai Hivatal]. https://www.stat.gov.rs/sr-latn/oblasti/obrazovanje/
[2] P.E.: Iskolázottsági mutatók. Magyar Szó, 2023. augusztus 23. 4., és/vagy https://www.magyarszo.rs/hu/5322/kozelet_belfold/291634/Iskol%C3%A1zotts%C3%A1gi-mutat%C3%B3k.htm, 2023. augusztus 23. 22:15
[3] Uo.
[4] (EWB) Za Evropsku komisiju prioritet zasluge kandidata za članstvo, a ne datum ulaska [Az Európai Bizottság számára elsődleges a jelölt érdeme, nem pedig a csatlakozás dátuma]. https://europeanwesternbalkans.rs/za-evropsku-komisiju-prioritet-zasluge-kandidata-za-clanstvo-a-ne-datum-ulaska/
[5] Uo.
[6] Uo.
[7] Uo.
[8] Bővebben lásd a Szerbia EU-s csatlakozása – „befagyasztva”! c. írásom. https://bozokiantal.blogspot.com/search/label/EU-csatlakoz%C3%A1s, 2023. augusztus 8. 21:37, és https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=15707, 2023. augusztus 9.
[9] Az Európai Parlament 2023. május 10-i állásfoglalása a Bizottság Szerbiáról szóló, 2022. évi jelentéséről (2022/2204(INI)). https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-9-2023-0192_HU.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése