Oldalak

2011. december 18., vasárnap

KORHECZ PEREI


Pirruszi győzelem – gondolatok a zentai önkormányzat elleni perekről

Pereket/több pert nyert a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) irányította Magyar Nemzeti Tanács (MNT), olvashattuk, hangzott el a napokban, elsősorban a testület irányítása alatt lévő magyar nyelvű nyomtatot és elektronikus médiában.
A Magyar Szó december 16-án az első oldalon közölte az MNT közleményét, miszerint „pereket nyert a Zentai Önkormányzattal szemben a szerbiai Közigazgatási Bíróság előtt”. A Pannon RTV Korhecz Tamást, az MNT elnökét is nyilatkoztatta az ügyben, majd a felvételt még a You Tub-ra i felhelyezte (http://www.youtube.com/watch?v=i-Yk34REWyg). A Vajdaság Ma már visszafogottabban, ahogyan szakmailag elvárható, a közlemények rovatába helyzete az irományt.

Hét per

Az MNT hét közigazgatási pert indított Zenta község Képviselő Testülete ellen, mivel a testület „az MNT javaslattételi és véleményezési jogosítványait megkerülve nevezte ki a zentai székhelyű oktatási és művelődési intézmények iskolaszékét illetve igazgatóbizottságát”.
A szerbiai Közigazgatási Bíróság (amelynek Újvidéken most már csak alosztálya van, amelynek levelet is csak Belgrádon keresztül lehet küldeni), eddig három perben hozott ítéletet: a Zentai Gimnázium, a Stevan Mokranjac Alapfokú Zeneiskola és a Thurzó Lajos Közművelődési Központ ügyében. Az első két esetben iskolaszéki kinevezés, a harmadikban pedig a Közművelődési Központ Igazgató Bizottsági tagjának kinevezése tárgyában döntött a bíróság.
A Közigazgatási Bíróság mindhárom tárgyban elfogadta az MNT keresetét, a kinevezésekről szóló határozatokat megsemmisítette, és a tárgyakat visszaküldte az alperes (Zenta község Képviselő Testületének) újbóli döntéshozatalra.
A bíróság kimondta, hogy „a magyar többségű oktatási intézmények esetében az önkormányzat nem cserélheti fel a Magyar Nemzeti Tanács javaslatait saját szerveinek javaslatával” (http://www.mnt.org.rs/22-Kiemelt-kozlemenyek/324-Pereket-nyert-a-Magyar-Nemzeti-Tanacs).
Az „érdemi” ítéletek azonban nem jelentenek semmi mást, minthogy a képviselő-testületének újra kell tárgyalni a kinevezéseket és új határozatot hoznia. Ennyi a bírósági döntés jogkövetkezménye és semmi több. Valójában semmit meg nem oldottak, csak azt erősítették meg, amit a jogászok eddig is tudtak.

Javaslattevési és véleményezési jog

A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló, egyébként többek által vitatott törvény 12. szakaszának 1. bekezdése meghatározta az MNT (amit egyesek már Magyar Nemzeti Tamásnak is neveznek) illetékességét, illetve részvételét azoknak az oktatási intézeteknek az irányításában, melyekben „az oktatási-nevelési tevékenység a nemzeti kisebbség nyelvén folyik, illetve amelyekben a nemzeti kisebbség beszéde, nyelve vagy kultúrája külön tantárgyként szerepel”.
Az említet szakasz szerint az MNT:
1) véleményezi az igazgatóbizottság, illetve az iskolaszék tagjai személyére a helyi önkormányzat képviselői közül tett javaslatokat;
2) jelölteket javasol a helyi önkormányzati képviselők közül az igazgatóbizottság, illetve az iskolaszék tagjai személyére;
3) véleményezi az 1. pontba foglalt intézmények igazgatójelöltjére tett javaslatot;
4) véleményt nyilvánít az 1. és 2. pontba foglalt intézmények igazgatójának és igazgatási szerve tagjainak felmentése során;
5) előzetes jóváhagyását adja az 1. és 2. pontba foglalt intézmények igazgatója megválasztásához.
Amint az idézett törvényszakaszból kiderül, az MNT-nek a magyar nyelvű oktatási intézetek igazgatóbizottsági, illetve az iskolaszék tagjainak kinevezésekor (ami különben az önkormányzat illetékességi körébe tartozik) csak „véleményezési” és „javaslattevő” illetékessége, az intézmények igazgatóinak megválasztásakor pedig „előzetes jóváhagyási” joga van. (Sokan szem elől tévesztik, hogy az MNT a jelöléseket csak az önkormányzati képviselők közül teheti meg.)
Ebből azt lehet leszűrni, hogy az MNT és az önkormányzatok egymásra vannak utalva, illetve nincsenek sem egymás fölé, sem alá rendelve. Az MNT javasolhat, véleményezhet, de az önkormányzat azt nem köteles elfogadni. Az ilyen kinevezések esetében csak a kölcsönös méltányolás és a javaslatok egyeztetése az egyedüli járható út. Az MNT nek, tehát, olyan személyi megoldásokat kell javasolnia – mégpedig az önkormányzati, ez esetben zentai képviselők közül – akiket a képviselő-testület támogat. Egyébként örökös huzavona alakulhat ki, aminek az intézmények és az ott dogozók fizetik meg az árát.
A perek alapja az a jogvita, hogy az MNT olyan személyeket javasolt, akiket a zentai önkormányzat nem tartott elfogadhatónak. – Ebben a szerepben az MNT az oktatás, a művelődés és a közszolgálati típusú tájékoztatás terén, egyrészt végtelen (jobbára eredménytelen) vitákat folytat a hatalmi szervekkel, másrészt, ahol erre alkalom adódik, amolyan kézivezérléssel igyekszik megoldani a személyi természetű kinevezési (mint például a Magyar Szó megbízott főszerkesztője esetében – B. A. megj.) és más ügyeket. Figyelemmel persze a VMSZ pártérdekeire – írja Ágoston András is (Az, vagy nem az?, Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, IX. évf. 278. szám, 2011. december 14.).

Kire vonatkozik, kire nem?

Amennyiben az MNT a továbbiakban is a saját „kádereit” szeretné ráerőszakolni valamelyik önkormányzatra – amire ezek a perek is utalnak, bármennyire is „precedens értékűek” azok –, az csak újabb viszályokat okozhat. Márpedig Korhecz Tamás hajlamos a magyar közösségen belüli viszályok gerjesztésére.
Korhecz szerint ugyanis mindenkinek úgy kell értelmezni az MNT jogköreit, ahogy ő elképzeli és az általa állított – többnyire a VMSZ által támogatott – jelölteket kell elfogadni. Függetlenül attól, hogy megfelelnek-e vagy sem az intézmények és a szélesebb közösségi érdeknek, illetve szakmai elvárásoknak. Aki pedig ezt nem fogadja el, vagyis az „ország törvényeit lábbal tiprók ellen, akik akadályozzák az MNT jogosítványainak és a magyar nemzeti közösség kollektív jogainak érvényesítését, (a testület, értsd: Korhecz – B. A. megj.) továbbra is kíméletlen harcot fog folytatni” – írja a Korhecz által aláírt közleményben. (Miért nem állt ki ilyen hevességgel tíz éves kisebbségügyi titkársága idején a magyar közösség jogainak a megvalósítása érdekében?)
És most eljutottunk addig, hogy Korhecz Tamásra is vonatkozik-e a törvények tiszteletben tartása vagy nem?
Az MNT elnöke a magyarcsernyei Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatójának 2010. évi megválasztásakor egy olyan, kinevezési „támogatási” iratot – MNT: IX–960/201 számú, 2011. június 16-i keltezésűt – írt alá, amellyel túllépte az elnöki hatáskörét, mivel olyan kérdésben mondott véleményt (az utóbb megválasztott jelölt nyelvtudásának szintjéről), amiben sem jogilag, sem szakmailag nem illetékes.
A Korhecz által aláírt „támogatás” szerint az igazgatói tisztre jelölt személy „kiválóan beszéli a magyar nyelvet, alkalmas, hogy nevezett intézményben ellássa az igazgatói feladatokat”. Ennek alapján aztán az említett osztálytanítót 2010. július 30-ával meg is választották igazgatónak, habár még a képzettségi foka is alacsonyabb, mint a pályázatra jelentkező, majd közigazgatási per indítójának.
Hat hónappal később, pontosabban 2011. január 26-án, az újvidéki Bölcsészeti Karon, a dr. Cseh Márta, dr. Molnár Csikós László és Csorba Béla összetételű bizottsága előtt az említett iskola (most már igazgatója) „magyar nyelvismereti ellenőrző vizsgát tett”. A vizsgabizonylat szerint nevezett a magyar nyelvet „elégségesen” beszéli, írástudása pedig „jó”.
Az MNT elnökének példamutatónak kellett volna lenni a törvények tiszteletben tartásában! Ha van igazság, és ha pártatlanul ítélkezne a bíróság, akkor meg kellene semmisítnie a magyarcsernyei igazgatóválasztásáról szóló határozatot is.
A zentai önkormányzat elleni „perek (meg)nyerése” könnyen pirruszi (kétes értékű, verességgel is felérő) győzelemmé válhat.

Újvidék, 2011. december 18.

Bozóki Antal

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése