Oldalak

2012. október 12., péntek

A Magyar Állandó Értekezlet XI. ülésének zárónyilatkozata*



A Magyar Állandó Értekezlet XI. ülését 2012. október 9-én tartották a budapesti Parlamentben. Alább a Zárónyilatkozatot közöljük.


A Magyar Állandó Értekezlet egyhangúlag elfogadta a Magyar Nemzetpolitika – A nemzetpolitikai stratégia kerete c. stratégiai dokumentumot. Ez a történelmi jelentőségű döntés átfogó célként deklarálta a magyarság számbeli, szellemi, gazdasági és jogi gyarapodását. Meggyőződésünk, hogy az összmagyarság jövője kapcsán lefektetett alapvetések közös, összehangolt megvalósítása egy lelkében és identitásában megingathatatlan, a világban az őt megillető megbecsültségnek örvendő, versenyképes és gyarapodó magyarságot eredményez.

A Magyar Állandó Értekezlet tagszervezetei az alábbi elvekben és célokban állapodnak meg:
– Példaértékű sikerként értékelik a „2012 A Külhoni Magyar Óvodák Éve" programot. Tekintettel arra, hogy a magyarság jövője szempontjából fontosnak tartják a folytonosságot, az építkező munkát, ezért várakozásukat fejezik ki a program utóélete kapcsán.
– Közös akarattal meghatározzák, hogy a 2013-as év kiemelt programja keretében az oktatási intézményrendszer következő színterére, az alapfokú iskolákra, az óvoda-iskolai átmenetre, az iskolai beiratkozásokra koncentrálnak.
– Üdvözlik az egyszerűsített honosítási eljárás során magyar állampolgárrá váló külhoni magyarok választójogát a magyarországi parlamenti választásokon, tovább erősítve ezáltal a magyar nemzet közjogi egységét. Támogatják, hogy minden külhoni magyar állampolgár élhessen is szavazati jogával.
– Felkérik a MÁÉRT tagszervezeteket, hogy aktualizálják a nemzeti jelentőségű intézmények és programok körét, ugyanakkor természetesnek tartják, hogy a határon túli támogatások jelentős részét a külhoni közösségek javaslatai alapján osztják szét.
– Üdvözlik a Kisebbségi Jogvédő Alapítvány és Intézet felállását. Kiemelt jelentőségűnek vélik, hogy segítséget nyújtsunk a magyarságuk miatt jogsérelmet szenvedett nemzettársainknak, elősegítsük a külhoni magyarság jogtudatosságát és a magyar jogászság szakmai megerősödését.
– A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény értelmében a Hungarikum Bizottság tagja többek közt a MÁÉRT által delegált három tag. A törvényben foglalt kötelezettségnek megfelelően a Magyar Állandó Értekezlet megbízza a Gazdasági és Önkormányzati Szakbizottságot, hogy érdemben foglalkozzon a témakörrel, és jelölje ki azt a három tagot, akik a Bizottságban képviselik a külhoni magyarságot.
– Továbbra is nemzetstratégiai célnak tekintik és támogatják a Kárpát-medencei magyar nemzeti közösségek autonómia-törekvéseit, mint egyetlen valós közjogi megoldást a külhoni magyar közösségek és a többségi államok közötti viszony hosszú távú rendezésére.
– Üdvözlik azt a rendeletmódosítást, amely egy régi méltánytalanságot orvosolva a jövőben lehetővé teszi a külhoni diákok államnyelvi érettségijének magyarországi nyelvvizsga-bizonyítványként való elismerését, és beszámítását a magyarországi felvételi eljárás során, akkor is, ha magyar nyelvű középiskolában tanultak.
– Üdvözlik a Magyar Diaszpóra Tanács második ülésén elfogadott zárónyilatkozatot, és fontosnak tartják a diaszpóra magyarság közösségeinek megerősítését, intézményeinek, tárgyi, kulturális örökségének és a nemzethez való kötődésének fenntartását és fejlesztését.
– Bátorítják az Európai Unió tagállamaiban élő magyarokat, más uniós állampolgárokat és civil szervezeteket, hogy támogassák az Európai Polgári Kezdeményezés jogintézményének keretében történő aláírásgyűjtést annak érdekében, hogy a nemzeti közösségek és kisebbségek jogainak bővítése az Európai Bizottság napirendjére kerüljön.
– Támogatják, hogy a Magyar Kormány a Kárpát-medencei magyarság szülőföldön való boldogulása érdekében mind a nemzetközi fórumokon, mind a kormányok közötti kétoldalú tárgyalásokon határozottan kiálljon a nemzeti kisebbségek európai értékekkel összhangban lévő jogainak érvényesítése mellett, különös tekintettel az anyanyelvhasználat és a regionális önrendelkezés jogára, valamint azt, hogy a szomszédos országokkal folytatott tárgyalások útján tegyen meg mindent a magyar állampolgárság szankciómentes vállalásának biztosítására.
– Egyetértenek abban, hogy Magyarország számára egyformán fontos minden magyar. Hangot adnak abbéli meggyőződésüknek, hogy a magyar-magyar kapcsolatokban és a szomszédságpolitikában károkat okoz a magyar belpolitika megosztottságának külhoni exportálása.
– Támogatják a külhoni magyar szervezetek szuverenitását és döntéseinek önállóságát, öngondoskodás iránti képességének megerősítését.
– Kiemelt fontosságúnak tartják a magyar-magyar kapcsolatokban és a szomszédságpolitikában a partnerséget, a párbeszédet és az együttműködést, amelynek mindig a külhoni magyar szervezetek véleményének figyelembevételével kell történnie.
– Tiltakozásukat fejezik ki a Református Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása kapcsán, ami ellentmond a nemzetközi jogi alapelveknek. Szolidaritást vállalnak a politikai nyomásra, igazságtalanul, első fokon három év letöltendő börtönbüntetésre ítélt Markó Attila államtitkárral és Marosán Tamás egyházügyi jogásszal, a visszaszolgáltatási bizottság tagjaival. Kifejezik meggyőződésüket, hogy minden jogi és diplomáciai eszközt hozzáférhetővé kell tenni az erdélyi református egyház és az érintettek számára. Üdvözlik továbbá a Magyar Kormány, a történelmi egyházak és a romániai magyar pártok összefogását.
– Nemzetpolitikai szempontból kiemelkedően fontosnak tartják a Sapientia-EMTE és a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációját és a fejlesztéséről szóló megállapodást; szorgalmazzák, hogy a román kormány is támogassa az egyetemek fenntartását, a 2005. évi szándéknyilatkozat szellemében.
– Reményüket fejezik ki, hogy Ukrajnában megtörténnek a szükséges gyakorlati lépések az új nyelvtörvény végrehajtására. Sajnálatosnak tartják, hogy az ukrajnai parlamenti választókerületek kialakításánál nem vették figyelembe a kárpátaljai magyarság történelmileg kialakult elhelyezkedését. Az európai gyakorlattól idegennek ítélik azokat az ukrajnai törekvéseket, amelyek a büntetőjog körébe kívánják vonni a kettős állampolgárság kérdését.
– Aggodalmukat fejezik ki a szerbiai Alkotmánybíróság döntése miatt, amely a Vajdaság Autonóm Tartomány hatásköreit taglaló törvénynek 22 rendelkezését alkotmányellenesnek minősítette. Aggodalomra ad továbbá okot, hogy a költségvetés rendszeréről szóló törvénymódosítás miatt a Tartomány nem jut hozzá az őt megillető támogatáshoz. Reményüknek adnak hangot, hogy a felmerült problémák hamarosan tisztázódnak, és Vajdaság Tartomány – Szerbia Alkotmányával összhangban – visszakapja hatásköreit, valamint a tartományt megillető 7%-os költségvetési támogatást.
– Előremutatónak tartják, hogy a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, a Magyar Közösség Pártja és a Most-Híd aláírta az „A szlovákiai magyarok megmaradásának és fejlődésének alapfeltételei" című dokumentumot. A dokumentum határozott válaszokat ad a felvidéki magyarságot érintő legsúlyosabb problémákra, külön kiemelve az oktatási és kulturális, valamint a regionális önkormányzat megteremtésére vonatkozó közös elhatározást.
– Megállapodnak abban, hogy minden törvényes eszközzel támogatni fogják a révkomáromi Selye János Egyetem jelenlegi egyetemi rangjának megőrzését. Kifejezik egyetértésüket, hogy a külhoni magyar felsőoktatás megerősítésének fontos bástyája az egyetlen felvidéki magyar egyetem léte.
– Üdvözlik, hogy Horvátországban tiszteletben tartják a kisebbségek, köztük a magyar nemzeti közösség szerzett jogait.
– Elégedettségüket fejezik ki, hogy az év elején hivatalba lépő szlovén kormány is vállalta az általános nemzetiségi törvény elfogadását, amire a kétnyelvűség megvalósítása során felmerülő problémák és a muravidéki magyar közösség gazdasági alapjának létrehozása tekintetében is szükség van.

Budapest, 2012. október 9.

Aláírók:
Orbán Viktor, magyar miniszterelnök
Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes
Kelemen Hunor, Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Sándor Krisztina, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Toró T. Tibor, Erdélyi Magyar Néppárt
Szász Jenő, Magyar Polgári Párt
Berényi József, Magyar Közösség Pártja
Pásztor István, Vajdasági Magyar Szövetség
Kovács Miklós, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség
Jakab Sándor, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége
Juhász Sándor, Magyar Egyesületek Szövetsége
Horváth Ferenc, Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség
Hámos László, Magyar Diaszpóra Tanács Észak-Amerikai Régió
Ábrahám Tibor, Magyar Diaszpóra Tanács Észak-Amerikai Régió
Kunckelné Fényes Ildikó, Magyar Diaszpóra Tanács Dél-Amerikai Régió
Fodor Sándor, Magyar Diaszpóra Tanács Ausztrália, Afrikai, Ázsiai Régió
Vass Zoltán, Magyar Diaszpóra Tanács Egyházak és Cserkészet
Kósa Lajos, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
Pálffy István, Kereszténydemokrata Néppárt
Szávay István, Jobbik Magyarországért Mozgalom
Mile Lajos, Lehet Más a Politika

Nem írta alá:
Gajdos István, Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség
Bihari Szabolcs, Magyar Diaszpóra Tanács Nyugat-Európai Régió
Szabó Vilmos, Magyar Szocialista Párt

A Magyar Állandó Értekezlet XI. ülését 2012. október 9-én tartották a budapesti Parlamentben. A tanácskozás Orbán Viktor miniszterelnök nyitó előadása után kezdődött, és este a Zárónyilatkozat elfogadásával ért véget. A tanácskozáson a Diaszpóra Tanács elnöksége mellett a 11 Kárpát-medencei szervezet között részt vett a Magyar Közösség Pártja is.

__________
* Felvidék.ma: http://www.felvidek.ma/kitekinto/magyarorszag/36002-a-magyar-allando-ertekezlet-xi-ulesenek-zaronyilatkozata, 2012. október 11. és Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, X. évf. 214. szám, 2012. október 11.

A tanácskozáson a vajdasági magyarságot Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, ifj. dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, valamint – megfigyelői státusban – Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke képviselte (Magyarország nem adja fel az államhatárain túlterjeszkedő felelősséget, Magyar Szó, 2012. október 10.).


Miért vonultak ki az ülésről?

Németh Zsolt külügyi államtitkár „kirekesztő” kijelentései miatt vonult ki az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) küldöttsége a Magyar Állandó Értekezlet üléséről – mondta a külhoni szervezet elnöke a Kárpát Igaz Szóban megjelent csütörtöki (2012. október 11-i – B. A. megj.) cikkben.
Gajdos István azt mondta: kérdést tett fel az UMDSZ-t hátrányosan érintő magyar kormányintézkedésekről Németh Zsoltnak, aki „konkrét felelet helyett három szemenszedett hazugsággal rukkolt elő”.
Az államtitkár elfogadhatatlan válaszokat adott a magyarigazolványok kiadása és a schengeni vízumok igényléséhez szükséges garancialevek ügyében – tette hozzá.
Gajdos István a „legdurvábbnak” azt nevezte, hogy Németh Zsolt azt mondta róla: személye nemzetbiztonsági kockázati tényező Magyarország számára.
„Ezek után küldöttségünk nem látta értelmét, hogy a nemzet egyesítése céljából összeült fórumon ilyen kirekesztő kijelentésekhez asszisztáljon, elhagytuk az ülésteremet, s a zárónyilatkozatot sem írtuk alá” – közölte az UMDSZ elnöke.
MTI 2012. október 11., csütörtök 12:14
http://galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=167383:gajdos-az-umdsz-nemeth-zsolt-kijelentesei-miatt-vonult-ki-a-maert-ueleserl&catid=76:hazai-vonatkozasu-hirek&Itemid=113 és Magyar Szó, 2012. október 13., 3. o.


Mindegy?

Érdekes kijelentést tett Pásztor István a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) minapi budapesti ülésén. A Magyar Szó tudósításában az áll, hogy Pásztor szerint Szerbiában a májusi választások után a „kialakult helyzet alapjaiban más, mint amit az elmúlt húsz évben megszoktunk: eltűnt a vonal, amely a feketét a fehértől, a lehetségest a lehetetlentől választotta el. A szerb politikai palettán ma már gyakorlatilag mindenki mindenkivel együttműködhet, s ebben a megváltozott helyzetben kell feltalálnunk magunkat, és jó döntéseket hoznunk.”
Akinek ezt le kell fordítani, Pásztor azt állítja, hogy a vajdasági magyarság szempontjából nem mindegy, hogy a nyíltan nacionalista, vagy mint korábban a Tadic-féle Demokrata Párt (DS) van-e hatalmon. Mert az úgymond Európa-barát volt. Erre vonatkozik a fehér-fekete hasonlat. Miután valahogy mégis élni kell, így Pásztor, ő nagylelkűen feloldozza önmagát, s kijelenti: ma már mindenki mindenkivel együttműködhet.
Nem véletlenül ködösít a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke. Szándéka az, hogy elfogadható ideológiai alapra helyezze a riadt kapkodásnak azt a sorozatát, amelyre a májustól eltelt hónapokban produkált. Amikor a VMSZ vezetőségével egyetemben a szerbiai politikai színtéren úgy igyekezett kitérni az elkerülhetetlen elől, mint bibliai Bálám szamara.
Hogy csak a két végletet említsük: a VMSZ óbecsei vezetőit Pásztor szorgalmazására kizártak a pártból. Csak azért, mert a szerencsétlenek jól helyezkedtek. A helyi önkormányzat felállásakor jó oldalra, a jelenlegi belgrádi hatalom oldalára álltak. A másik oldalon ott áll Pásztor kijelentése. Miszerint a VMSZ a napokban (hallgatva az idők szavára) az időszerű hatalomtartóknak „megküldte az együttműködés feltételeit”.
Az irányváltást – politikáról lévén szó – senki sem kifogásolhatja. Nem tesszük mi sem. Az viszont elfogadhatatlan, hogy a VMSZ jóllehet lépten-nyomon a magyarok érdekvédelmére hivatkozik, most titkolózik. Ahogy tette 2008-ban is, amikor a Magyar Koalíció (MK) tagjaként magyar partnerei háta mögött, a DS-el belement a rossz emlékű balkézre kötött megegyezésbe. Hogy végül a magyar szempontból legfontosabb kérdésekben, például a nemzeti tanácsokra vonatkozó, viszonylag jó törvénytervezet ügyében tegyen rossz, visszavonhatatlan engedményeket.
Pásztor titkolózása elfogadhatatlan. A VMDP mindig azt hangoztatta, hogy a kisebbségi pártnak, ha tiszták a szándékai, a nyilvánosság csak segíthet. Fel kell tenni a lécet, de úgy, hogy a magyarok előre tudják, mi a tét. Mert a VMSZ elnöke nem családi örökségével kezdett politikai üzletelésbe, hanem a magyar szavazatokkal. Annyival, amennyit a májusi választások során megszerzett.
Pásztornak akkor sincs mentsége, ha a titkos javaslatának a főbb pontjait nem nehéz eltalálni. Ha Szabadkán segít kigolyózni a DS-et a hatalomból, akkor kéri a polgármesteri posztot? Egyezkedik Pásztor a saját tartományi elnöki széke ügyében is?
Szörnyülködésnek nincs helye. Az emberek tudni szeretnék mi a cél, hiszen a bőrükre, a szavazataikra megy a játék. Mondjuk ki: az ilyen politikai játékok miatt a VMSZ, a májusi választásokon már a magyar szavazatok felét sem volt képes megszerezni.
Ha húsz évig, 1994 óta a VMSZ irányítása alatt, a magyar média azt sulykolta, hogy a szerb pártok, amelyekkel a vajdasági magyarok „legnagyobb pártja” éppen koalícióra lépett, mind angyalok, EU-barát demokraták, a többi meg nacionalista briganti, nos, akkor a mai pálfordulást csak az igazsággal, őszinteséggel lehet kiváltani. Ha egyáltalán lehet.
Ha jól láthatóan nincs fenn a léc, s a tárgyalások a kulisszák mögött folynak, lévén, hogy a partnerek különböző politikai súlycsoportokba tartoznak, születhet ugyan egyesség, de az, két szempontból is gyengélkedhet. Könnyen sértheti – lásd magyar földek felvásárlása a Vajdaságban – a nemzeti közösség egészének érdekeit, vagy, ez sem lehetetlen, végül pórul jár a VMSZ, meg a vezetői is.  Ahogy ez megtörtént a DS-el balkézre kötött egyesség esetében is. (Amikor a DS menesztette a VMSZ-t a szabadkai önkormányzatban.)
Várjuk Pásztor István eligazító megnyilatkozását.  

Ágoston András 
Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, X. évf. 214. szám, 2012. október 11. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése