Oldalak

2012. október 3., szerda

Meddig tudják a fiatalokat ketrecben tartani?

A Napló Kör második nyilvános szereplése

A három hónappal ezelőtti első alkalomtól eltérően, ezúttal már a közönséget is bevonták a Napló Kör tagjai a tegnap este a szabadkai Bódis cukrászdában megtartott második nyilvános ülésükön, s az összegyűlt értelmiségiek közül többen meg is ragadták a vitázás és hozzászólás lehetőségét. Az est moderátora Pressburger Csaba újságíró volt, aki vitaindítóként 3 kérdéskört jár körbe a Napló Kör jelenlévő tagjaival, Végel Lászlóval, Tolnai Ottóval, Gerold Lászlóval, Németh Árpáddal és Bódis Gáborral. Ezek az alábbiak voltak: a VMSZ közeledése az aktuális szerbiai kormányhoz, a vajdasági magyar médiumok függősége, illetve egy kézben összpontosuló kulturális életünk.
Az első kérdés kapcsán Végel László azt fejtegette, hogy a vajdasági magyarság egyértelműen európai irányultságú, amit minden szavazáson bebizonyít, így kérdéses, hogy lehet a torkán lenyomni egy rossz emlékű vezetőkkel bíró, retorikájában sem igazán európai eszméket hirdető párthoz való közeledést. A médiumokkal kapcsolatban Gerold László szólalt fel a leghatározottabban, aki a legutóbbi összejövetelhez hasonlóan ismét megerősítette véleményét, hogy a vajdasági magyar írott sajtó helyzete siralmas, a Hét Nap és a Magyar Szó is pártújság. A múlt héten 4 éves mandátumra kinevezett főszerkesztők (Varjú Márta - Magyar Szó és Tomek Viktor - Hét Nap) a változás semmi reményével nem kecsegtetnek – fejtegette Gerold. „A VMSZ bebetonozta azt a főszerkesztést, melynek egyetlen szempontja, hogy hogyan tudja kiszolgálni a szóban forgó pártot, illetve a Magyar Nemzeti Tanácsot.” – mondta. Végel László szerint, ha Napoleonnak ilyen sajtója lett volna, akkor a franciák soha nem tudják meg, hogy vereséget szenvedett Waterloonál. A Kossuth-díjas író ennek ellenére bizalmát helyezi azokba a jó észjárású, tehetséges fiatalokba, akiket főleg a Magyar Szóban vél felfedezni. Mint mondta, kíváncsi rá, meddig tudják őket ketrecben tartani, hiszen ők nem egypártrendszerben szocializálódtak. „Előbb-utóbb az interneten keresztül meg fog történni a fiatal generáció által a frontáttörés, és behatolnak ebbe a zárt médiavilágba” – véli Végel.
Tolnai Ottó összevetette az újságjaink silányságát azzal, hogy a színházaink csodákat művelnek. Az új generációnak sikerült megvalósítania azt, amiről ők mindig álmodtak: szinkronba kerültek az európai színházi folyamatokkal. Pressburger Csaba véleménye szerint ennek oka, hogy a színház nincs olyan közvetlen hatása alatt a politikának, mint a sajtó, amelynek jellegéből fakadóan ellenőriznie kellene azt, épp ezért lehetetlenítik el folyamatosan.
Az MNT kulturális stratégiájával kapcsolatban Gerold László kifogásolta, hogy azt önkényesen állították össze, semmiféle szakmai vita nem előzte meg létrehozását. Véleménye szerint teljesen centralizálódott a kultúrára szánt pénzek kiosztása, ami még a kommunista időknél is rosszabb helyzetet teremt, amikor legalább volt némi lehetőség az önigazgatásra.
Végel Németországból hozott fel példát, ahol a párthoz kötődő alapítványok igen is fontosnak tartják, hogy független értelmiségiekből álló kuratóriumokat hozzanak létre, azon egyszerű oknál fogva, hogy megvédjék alapítványuk tekintélyét.
Felvetődött annak a kérdése, hogy egy erős vajdasági magyar pártra van szüksége a magyarságnak, vagy jobb lenne, ha akadna komoly vetélytársa a VMSZ-nek a magyar közösségen belül. Végel szerint az lenne az ideális, ha verseny alakulna ki, és nem a VMSZ szedne össze 70 ezer szavazatot, hanem lenne két erős pártunk, akik akár 120-130 ezer szavazatot is betudnának söpörni. Erre a felvetésre reagált a közönség soraiból Miskolczi József, aki azon a véleményen van, hogy közösségünk képtelen két komoly pártot fenntartani, ehelyett a VMSZ-t kellene jobbá tenni. Ennek a pártnak lenne a feladata, hogy integráljon minden szellemi kapacitást, amit a közösség létrehoz. Foglalkoznia kellene a sajtó és a szavazók véleményével, de ez egyáltalán nem érdekli. „Ha nem reformálódik meg a VMSZ, akkor szét fog esni” – mondta Miskolczi. „Ha megérnénk azt, hogy elmondhatnánk a véleményeket a sajtóban, Szerbhorváth György is visszatérhetne a hasábjainkra, és a Napló kört se tűznék késhegyre, akkor lehetne a VMSZ az összefogás szerve” – mondta az egykori újságíró és politikus.
A közönség soraiban több VMSZ szimpatizáns, illetve funkcionárius is helyet foglalt. Ilyen volt például Újhelyi Ákos, VMSZ tartományi listavezetője a legutóbbi választásokon, aki reagált az elhangzottakra: „Többnyire baloldali véleményeket hallhattunk itt. Tipikus baloldali jellegzetesség, hogy a saját pártunkat, újságunkat bíráljuk. Csak arról beszélnek, hogy a VMSZ mit csinál rosszul, arról miért nem, hogy a Demokrata Párt milyen hibákat vétett. A Magyar Szót bírálták, de nem fogalmaztak meg kritikákat a Magyar Hírlappal szemben.” Az aktuális szerb hatalomhoz való közeledés kapcsán azt mondta: „Nem a Szerb Haladó Párt melletti kiállásról van szó, hanem hogy megváltozott a hatalom összetétele. A VMSZ ha meg akarja valósítani a programját, iskolákat, óvodákat akar nyitni, azt csak úgy tudja, ha felsorakoztatja maga mögött a jelenleg hatalmon lévő pártot.”
Vita alakult ki Újhelyi és Végel között a VMSZ ideológiai definiálása kapcsán. Végel jobbközép pártnak nevezte a VMSZ-t, mivel a párt vezetői is többször így definiálták, míg Újhelyi szerint egy gyűjtőpártról van szó, amit az is bizonyít, hogy a köztársasági parlamenti képviselőik közül Varga László és Pásztor Bálint is baloldali liberális politikusnak tartják magukat.
A kulturális stratégiával kapcsolatban Újhelyi azt mondta: „a demokrácia arról szól, hogy leadja a polgár a szuverenitása egy részét, és ezt átruházza – jelen esetben – a Magyar Nemzeti Tanács-béli többségre. Ez a többség ezzel a szuverenitással élve fogalmazta meg a kulturális stratégiát.”
A közönség soraiból Szerbhorváth György publicista is felszólalt, aki örömét fejezte ki, hogy végre van vita, de mint mondja, ennek inkább a Magyar Szó hasábjain lenne helye. Szólt arról a paranoiás gyanúról, amit a világban mozgó vajdasági magyarokkal szemben tanúsít az itteni kulturális elit, ami ahhoz fog vezetni, hogy élhetetlenné válik Vajdaság a magyar fiatalok számára. Példaként hozta fel, hogy a kiemelt irodalmi díjakat nem kaphatják meg olyanok, akik bár Vajdaságból származnak, itteni témáról írnak, de nem itt laknak. „Amíg ez a gyanú nem szűnik meg, addig ez a közösség nem fog előbbre lépni.” – vonta le a következtetést Szerbhorváth.

lasko
(Fotó: Gulyás Bertalan)

http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/14155/Meddig-tudjak-a-fiatalokat-ketrecben-tartani.html, 2012. október 1. [15:08]


Az eseményről a Magyar Szó az alábbi (nyúlfarknyi) írást közölte:


Interaktív kávézás a Napló Körrel


Vasárnap, immár második alkalommal szervezett író-olvasó jellegű találkozót Szabadkán, a Bódis cukrászdában a Napló Kör. A jelenlegi összejövetelen a kérdező szerepét Pressburger Csaba, lapunk munkatársa töltötte be, aki Bódis Gáborral, Gerold Lászlóval, Németh Árpáddal, Tolnai Ottóval és Végel Lászlóval beszélgetett.
A beszélgetés során a vendégek elmondták a véleményüket a VMSZ magyarkanizsai összejövetelének témájáról is, vagyis, együtt kell-e működnie a pártnak a haladókkal vagy sem, szó esett ennek veszélyeiről, arról, hogyan fogadják azt a vajdasági magyarok, de említésre került Nikolić hétvégi kijelentése is, mely szerint Szerbia nem siet az EU-ba. A jelenlévők véleménye szerint az európai út az egyetlen alternatíva.
Emellett többek között szó esett a vajdasági magyar sajtó szabadságáról, arról, mennyire lehet a média független a pártpolitikától.
(bajk)
Magyar Szó, 2012. október 1., 6.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése